Az Index olvasója,  Mihály foghatta kezében néhány napja az igen ékes bizonyítékát a fenti mondatnak, amikor Tárnok és Ferencváros között vonatozott. Ilyet nem most csinált először, és ráadásul ő az a típus, aki nem dob ki vagy hagy el mindent azonnal, használat után. Így most kézzelfogható bizonyítéka van arról, hogy a két állomás között az út szeptemberről decemberre 2 kilométerrel nőtt.

Önmagában a 2 kilométer persze nem sok – na jó, mondjuk én meghalnék, ha ennyit kellene leúsznom például –, de ha azt vesszük, hogy 24-ről 26-ra, az arányosan már 8,3 százalékot jelent. És emellett azt a nem mellékes, sőt, igencsak húsbavágó változást is, hogy a MÁV-díjszabás szerint már nem 25, hanem 30 kilométeres jegyet kell venni, ami, mint a képen is látható, 465 forint helyett 20,4 százalékkal drágább, 560 forintos jegyet jelent, tehát:

8,3%-kal hosszabb út = 20,4%-kal magasabb ár.

Nem tudom, mi történt a magyar vasúton szeptemberről decemberre, hőtágulásnak ez durva lenne, a tektonikus lemezmozgást is fölösleges lenne okolni, azt hiszem, szóval egyetlen reményem, hogy valahogyan kiderül, ezért az egészért Gyurcsány és az ő 8 éve a hibás, mert akkor elkezdték rosszul számolni, és csak most állt helyre a világ rendje. (Persze lehetne az is egy magyarázat, még ha meghökkentő is, hogy Ferencvárostól Tárnokig nem ugyanannyi az út, mint Tárnoktól Ferencvárosig – hiszen az egyik jegy oda-, a másik visszaútra szól –, de nem, az Elvira szerint most mindkettő 26 kilométer.) De akkor önök szerint mi lehet ennek a magyarázata?

Nem egyedi eset

Mindeközben az Index több olvasója jelezte, hogy a jelenség nem egyedi, a Budapest-Pécs távolság például 228 kilométerről 237 kilométerre nőtt. Az egyik olvasó szerint a változás oka, hogy eddig a budapesti fejpályaudvarok között nem tettek különbséget, most meg már a tényleges távolság alapján megy az utazás. Mondjuk azt nem értem, hogy ebből hogyan jött ki ez a 2 kilométer, vagy hogy a pécsinél hogyan lett 9, de hát nem is vagyok MÁV-elnök. (via Index)