h i r d e t é s

Döbbenetes hírek érkeztek a Tiszáról

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Döbbenetes hírek érkeztek a Tiszáról

2022. augusztus 15. - 06:18

A Tisza sem a régi, nem szőke, írja az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) honlapján.

A Tisza Szolnoknál - Forrás: MTI

Miért is fontos megismerni ennek okát most az aszályok idején? Mindjárt megtudjuk, s megértjük mit is kellene tennünk, hogy újra azzá váljon.

A Tisza Magyarországon anno a „szőke” jelzőt kapta, amit a vizében lebegő homok, iszap és agyag határozott meg. Ezt a folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa bele a vízbe a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. A felszíni lefolyással érkező finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább - ezért szőke, hiszen a könnyű iszap és agyagfrakciók csak lassan ülepednek ki, dominánsan a tározókban (állóvízben) van idejük erre.

De miért nem természetes szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize? 2022-ben utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében - olvasható az OVF oldalán. Miért is történik ez? A fentiekből kiolvasható, hogy a vízgyűjtőről érkezett felszíni vizek, már „elhagyták, elhagyják” a medret, melyet most oldalról már a magasabban lévő talajvizek kiáramlása táplál, s igy a vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrás víznek lennie kell. Az OVF rámutat arra is, hogy ahogyan ürülnek ki a talajvíz készletek úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed, ami nagyon kedvezőtlen mindenki számára. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken - az OVF kimutatásai szerint -, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.

A felszín alatti vízáramlási rendszer azért maradhat fenn, mert a csapadék újból és újból feltölti, feltöltheti. A csapadék talajvízbe történő beszivárgása is lassú folyamat és jelentősen függ természetesen a csapadék mennyiségétől, eloszlásától, a talaj minőségétől, az alkalmazott agrotechnikától, a növényi fedettségtől.

A hazai folyók táplálásában fentiek szerint tehát igen fontos szerepe van hazánkban a talajvíz megtartásának, a víz talajban tározásának, melyhez többek között elengedhetetlen a megfelelő talajművelés, a csapadékvíz helyben tartása. A vízmegtartást növelni tudjuk és növelnünk is kell minden talajon (termőföldön és zöldfelületeken egyaránt). Hogyan tehető meg mindezt? A talajon lévő növényzet, mulcs, gyepsávok, szármaradványok, magasan meghagyott tarló, köztesművelés, takarónövények, az avar is nagymértékben képes lassítani a felszíni elfolyást, s elősegíteni a vízvisszatartást, növelni a talajba szivárgást a lefolyó víz sebesség csökkentésével. Növelni lehet a csapadékvizek talajba szivárgásának mértékét a középmély lazítás, vagy min-till; no till alkalmazásával. Mindezeken túlmenően természetesen a talaj szervesanyagkészletének, szerkezetességének javításával is sokat lehet tenni a csapadékvíz helyben tartásának, a talajvizek mértékének növelésében, melyek a szántóföldi, kertészeti kultúrák számára is nélkülözhetetlen tényezők.

Összegezve tehát az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges, melyhez a manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett - növényzet mennyiségének és minőségének növelésével az agrár- és a kultúrterületeken is sokat lehet, és kell is tenni. (Agrárszektor)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s