A képviselő-testületek döntése érthető: azok az önkormányzatok, amelyek az építményadót már tavaly kivetették, a 2018-as esztendőben összesen 3 milliárd forint pluszbevételt könyvelhettek el.

A plakátadó bevezetéséről még 2016-ban döntött az Országgyűlés, amikor a plakátok nagy része az Orbán Vikttorral egy évvel korábban összevesző Simicska Lajos tulajdonában állt. Azóta viszont Simicska Lajos túladott a cégein, így az ellene létrehozott adót most kisebb piaci szereplők mellett a Mészáros Lőrinchez köthető Vörös József, illetve a francia köztéri reklámcég JCDecaux fizeti meg.

A Napi.hu szemléje szerint többek között Dorog, Cegléd és Pomáz vetette ki a négyzetméterenkénti 12 ezer forintnyi éves adót az újév beköszöntével. Az összesen húsz darab, 12 négyzetméteres óriásplakáttal büszkélkedhető Pomáznak ez 2019-ben durván 2,8 millió forintnyi bevételt fog jelenteni. Dorogon 1,5, Cegléden 1,7 négyzetméternyi reklámfelületért nem kell adót fizetni, azonban ez a mentesség a megállókban található, 2 négyzetméteres reklámfelületek és az óriásplakátok világában csak keveseknek jelent könnyebségnek.

– Földhöz vágta a piacot az új adó, de túléltük a sokkoló évet. Nem fordultak veszteségbe a cégek, de nem hozták a korábbi nyereséget. Az adó mértéke jelentősen meghaladja a cégek korábbi években realizált nyereségességét

- mondta a Napi.hu-nak Hantosi Bálint, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) külterületi tagozatának elnöke. Hozzátette: a plakátadó bevezetése főleg 2020-ban életbe lépő szabályozások által betiltott 12 négyzetméteres plakátok 9-esekre váltásának költsége miatt okozhat majd nehézségeket a piac szereplőinek.

168ora.hu