Országszerte ismét több száz oktatási-nevelési intézményben kezdtek sztrájkba vagy polgári engedetlenségből fakadó munkabeszüntetésbe a pedagógusok pénteken. Továbbra is az alacsony bérek, a megnövekedett munkaterhek, az iskolai sztrájkjog törvényi korlátozása, a polgári engedetlenségben részt vevők kirúgással fenyegetése ellen tiltakoztak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tanévkezdés óta harmadik alkalommal hirdetett egységes sztrájknapot, miután a kormány még mindig nem állt elő érdemi javaslatokkal az oktatási rendszer problémáinak megoldása érdekében.

Számos iskolában a tantestület több mint fele a munkabeszüntetés mellett döntött, például a Budapest II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium 68 dolgozójából 45-en sztrájkoltak, a bőcsi Koncz József Általános Iskolában 47-ből 25-en, a dunaújvárosi Móricz Zsigmond Általános Iskolában 40-ből 24-en. Szegeden a Rókusi Általános Iskola tanári karának szintén több mint fele, 35 fő lépett sztrájkba. A Dél-Budai Tankerületben hat iskola összesen 112 pedagógusa tiltakozott sztrájkkal vagy polgári engedetlenséggel.

Sok helyen a szülők is támogatták a pedagógusokat, mégpedig úgy, hogy nem vitték iskolába gyermekeiket. Például a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskolában 20 tanár vett részt az országos munkabeszüntetésben, a 425-ből pedig mindössze 21 diák maradt az iskolában a sztrájk időtartama alatt. A székesfehérvári Hétvezér Általános Iskola 39 pedagógusa közül 25-en sztrájkoltak, a tanulók mintegy 70 százaléka otthon maradt. De nemcsak középiskolákban és általános iskolákban, hanem több óvodában, szakképző intézményekben, sőt egyes pedagógiai szakszolgálatoknál is voltak dolgozók, akik beszüntették a munkát.

A miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban rendhagyó nap volt, mert nemcsak a tantestület egyes tagjai, hanem a diákok is akcióba lendültek: péntek délelőtt az iskola több száz tanulója ülősztrájkot tarott a gimnázium folyosóin. A pedagógusok közül 9-en sztrájkoltak, 17-en polgári engedetlenkedtek, utóbbiak közé tartozott Szűcs Tamás, a gimnázium magyar-történelem szakos tanára, a PDSZ korábbi választmányi elnöke is. Mint lapunknak elmondta, bár a szakszervezet csak sztrájkot hirdethet jogszerűen, ő már ötödik alkalommal választotta a polgári engedetlenséget. Erre azért volt szüksége, mert – mint arról többször írtunk – az év első felében elfogadott, iskolai sztrájkot korlátozó törvény kiüresítette a törvényes tiltakozást.

Ennek ellenére úgy gondolja, a tiltakozás minden szintjére szükség van, mert sokan csak a jogszerű sztrájkot merik vállalni. Ugyanakkor úgy érzi, egyre többeknél kezd betelni a pohár, a Földesben például egyedül ő vett részt polgári engedetlenségben korábban, most már 16 kollégája csatlakozott hozzá – Nem az a kérdés, sikerül-e kézzelfogható eredményeket elérni, hanem az: a pedagógusok a saját eszközeikkel mindent megtesznek-e azért, hogy változást idézzenek elő – fogalmazott.

Bár az intézményvezetők rendszerint csendben maradnak, a fóti Németh Kálmán Általános Iskola igazgatója, Szebeni Boglárka nem így tett. Nyílt levéllel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárhoz, Hajnal Gabriellához, a Klebelsberg Központ vezetőjéhez, valamint Bencsik Andráshoz, a kormánypárti Demokrata hetilap főszerkesztőjéhez, aki nemrég “szörnyetegnek” és “söpredéknek” nevezte a tiltakozó tanárokat. – Türelmes voltam. A türelmem eddig tartott – kezdte levelét az igazgatónő. Szebeni Boglárka azt várta volna a kormányfőtől és az oktatásirányítástól: nem hagyják szó nélkül, hogy valaki szörnynek, söpredéknek nevezze a pedagógusokat. Mint írta, a főszerkesztő szavai nemcsak pedagógusi, de emberi mivoltukban is megalázta kollégáit és őt magát. A levelet az iskola teljes vezetése aláírta. (Népszava)