h i r d e t é s

Eljött a Messiás, változhat az élet a játszóházban

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Eljött a Messiás, változhat az élet a játszóházban

2018. április 22. - 13:07

 

A Szabad sajtó útján tegnap megérkezett a régóta várt Messiás. A választási vereségből felállni készülő tömeg maga fölé emelte Hódmezővásárhely győztes polgármesterét. Márki-Zay Péter az országos politika színpadára lépett.

Forrás: index.hu

Magához vette az ellenzék vezérének szerepét, átlépett a választáson megbukott pártokon. – Harcolni fogunk és megvédünk mindenkit, akit bántanak a gonoszok - ígérte az előtte álló tömegnek. Az istenadta nép hálával fogadta az istenes ember szavait, aki igencsak evilági értékekkel hívja zászlaja alá az egység iránt elkötelezett ellenzéki polgárokat. Ismételten kifejtette meggyőződését, hogy a demokrácia, a jogállam, a piacgazdaság és az európai integráció melletti elkötelezettség összekötheti a kormánnyal szemben álló jobb- és baloldali politikai táborokat. Hasonlóképpen ahhoz, ahogy az Hódmezővásárhelyen megtörtént.

A Messiás eljövetele rossz hír Orbán Viktornak. Hirtelen olyan helyzetben találta magát, hogy a pártján belüli riválisa és társadalmi ellenzékének vezetője is ugyanabban az alföldi városban készülődik a végső csatára. Ennek a politikai háromszögnek nincs jó megoldása, súlyos lehet a kimenetele.

Márki-Zay Péter nem sok időt hagyott az ellenzéki pártok bukott vezetőinek a sebeik nyalogatására. Előbb megüzente, a tüntetők előtt pedig most megerősítette, hogy a szavazók leváltották az ellenzéket. Május 8-án, az új parlament alakuló ülésén az ellenzéki pártok képviselőinek úgy kell szembenézni a győztes kormánypártok honatyáival, hogy kint a téren nem nekik fújnak a fényes szelek.

A parlamenti kupola alatt nem folytathatók az eddigi játékok. Végérvényesen értéküket vesztik a megszokott szócséplések, csetepaték, médiavillanások, a túloldali padsorokig el sem jutó kritikák. Az ellenzéki képviselők nem lehetnek önkéntes részesei annak a látszatkeltésnek, mintha egy valódi demokrácia népképviselői ülnének az Ország Házában. A választás megmutatta, hogy az illiberális demokráciának nincs szüksége paravánra, a kampányban mindenki megismerhette a hatalom gátlástalanságát, elszántságát és kíméletlenségét az ellenfeleivel szemben. Az illúziók korának vége.

Tévednek az ellenzéki pártok, ha azt hiszik, hogy a parlamenti juttatások és megszólalási lehetőségek optimalizálása most a legfontosabb feladatuk. Az utca, a cserbenhagyott szavazók mást várnak tőlük. Politikai túlélésre esélyt vélhetően csak az kínál, ha megtalálják a parlamenti képviselet és az ellenzéki tömegmozgalom összeegyeztetésének leghatékonyabb formáit. Ha azokat a parlamentáris eszközöket helyezik előtérbe, amelyek a kormányzati politika kritikáját, a hatalmi visszaélések leleplezését és az alternatíva felmutatását szolgálják.

Az ellenzéki frakcióknak érdemes lenne létrehozni egy alternatív parlamentet. Ez lehetne a bojkott formája, amelynek egyébként önmagában nincs sok értelme. Szükségtelen kérdésekkel is bombázni a kormányt, ha azokra nincsenek válaszok. A megválaszolatlan kérdés ugyanis a politikában visszahull a kérdezőre. A hatalom pedig régóta elzárja a fontos információkat, kényes kérdésekben mellébeszél vagy hazudik. Hiábavaló igyekezet az illiberális demokrácia parlamentjét politikai viták fórumának tekinteni. Az ellenzéki parlamenti képviselők alternatív üléseken és a tömegek elé állva teremthetnek maguknak valódi fórumokat. Különben csak biodíszlet lesznek a hatalom által kisajátított játszóházban.


 

h i r d e t é s