Kovács Gergely, a társaság igazgatósági tagja az eseményen elmondta: az egyetlen magyarországi cukorgyár szeptember 19-től várhatóan 120 napon át átlagosan napi 7300 tonna cukorrépa feldolgozását tervezi, a munkát 230 állandó és 41 ideiglenes dolgozó három műszakos, négy csoportos munkarendben végzi.

A gyár ellátásához tavasszal mintegy 14 ezer hektáron vetettek cukorrépát, az augusztusi termésbecslés alapján jó, átlagosan 65-70 tonna termés várható hektáronként, a cukortartalom a tavalyi 16,5 után 15,5 százalék körül lesz - jegyezte meg.

Szólt arról, hogy a cukorgyárban az elmúlt évtized beruházásainak köszönhetően jelentősen bővült a feldolgozási és raktározási kapacitás, a működést megújuló energia biztosítja.

Idén két lépcsőben fejlesztik a 2015-ben átadott csomagolóüzemet, így tovább nő a Kaposváron előállított cukortermékek száma és 15-20 új munkahely jön létre

- közölte.

Kovács Gergely kitért rá, hogy jelentősen megváltoztak a piaci viszonyok az Európai Unióban a kvótarendszer tavaly októberi megszűnését követően. A megnövekedett termelési volumen az árak csökkenését idézte elő, mivel ezzel egyidejűleg a világpiac nem bizonyult olyan vonzónak, hogy hatékony megoldást jelentsen az unióban előállított cukortöbblet "levezetésére".

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel: a régió gyártói számára optimizmusra ad okot, hogy a nagy, elsősorban német- és franciaországi cukorrépa-termesztő vidékeket aszály sújtotta, több helyen 15-20 százalékos terméskieséssel számolnak.

Kovács Gergely felidézte, hogy a cukorgyár építése 1890-ben fogalmazódott meg, a létesítmény kivitelezése 1893-ban kezdődött el, a termelés már egy évvel később beindult.

Az első cukorkampányhoz még csak 2200 hektáron termesztettek cukorrépát, a hektáronkénti hozam 20 tonna alatti volt, a gyár 500 tonna répát tudott feldolgozni, de az alapvető technológiai elemek azóta sem változtak

- mutatott rá.

Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP), Kaposvár alpolgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a cukorgyár a somogyi megyeszékhely legrégibb gyára, legnagyobb adófizetője, leghatékonyabban működő vállalata, és nagy szerepe van a város fejlődésében.

Példaként a cégnek egy helyi templom építéséhez, a futballklub alapításához való hozzájárulását és azt említette, hogy a cukoripari melléktermékből készülő biogázzal nemcsak a gyár működtetése, hanem a Virágfürdő energiaellátása, valamint a gázüzemű helyijáratú buszflotta üzemeltetése is biztosítható.

A sajtóanyagban olvasható, hogy a Magyar Cukor Zrt. többségi tulajdonosa az osztrák AGRANA csoport, amely Közép-Kelet-Európa vezető cukorgyártója, Ausztria legnagyobb bioetanol-előállítója, Európa legjelentősebb gyümölcslé-koncentrátum gyártója, s világelső a gyümölcs preparátumok tekintetében.

Az AGRANA világszerte 59 termelőüzemben mintegy 8700 embert foglalkoztat, éves árbevétele 2,6 milliárd euró.

Az AGRANA Magyarországon a kaposvári cukorgyár mellett a Szabadegyházi Hungrana Kft.-nek 50 százalékban tulajdonosa. Az üzem a keményítő és alkoholgyártás mellett Európa legnagyobb izocukor előállítója. A csoport gyümölcs divíziója Magyarországon Vásárosnaményban, Anarcsiban, Hajdúsámsonban almalé-, meggy- és bodzasűrítményt készít. 

(MTI)