Ez régóta teljesen egyértelmű, ám a legújabb „nemzeti konzultáció” kérdései  tán minden eddiginél szörnyűbb bizonyítékát adják a hatalom gátlástalanságának.

Tömegek menekülnek, embertelen viszonyok elől, és nap mint nap iszonyú tragédiák történnek: menekülők sokasága pusztul el, nyomorult körülmények között. 

És akkor Európában akadt egy Kedves Vezető, aki meggyengült tekintélyét, népszerűségét az ő rovásukra indított hecckampánnyal akarja megerősíteni, visszaszerezni. Aki mindent elkövet, hogy a kérdésről ne lehessen értelmesen és becsületesen beszélni.

Aljas, aljas, aljas!!! 

Nagyobb méretért kattintson a képre!

Talán a mélyen átérzett szégyen bénít meg minket – az utcán azért nem követeli hatalmas tömeg az elvetemült hatalom távozását… 

A „nemzetinek” és „konzultációnak” hazudott ócska gazemberkedés sosem volt még annyira fölháborító és megszégyenítő, mint most. Az önkény által infantilizált, jelentős részben lezüllesztett társadalom előtt ilyen szemérmetlenül még sosem riszálta magát, sosem hivalkodott a NER, a NÜK, a NÖM (a Nemzet Örökös Miniszterelnöke) a maga pőre romlottságával. 

És nem látható, hogy a züllöttség milyen mély bugyraiba képes még bennünket taszítani az önkény; mikor csömörülnek meg az emberek, mikor tölti el a többséget az undor; mikor fogjuk együtt kiáltani

azt a varázsszót, százezerek
várta lélekzetadó szent
embermegváltó, visszaadó,
nemzetmegmentő, kapunyitó,
szabadító drága szót,
hogy elég! hogy elég! elég volt!  (Babits Mihály: Húsvét előtt)

De nem: az idő múlik, és mi egyre mélyebbre süllyedünk. 

„Nemzeti”… „Keresztény”… 

Mióta már, hogy mindenféle aljasságot e két jelzőbe csomagolva fogadtatnak el! Hazaszeretettel és hittel régóta nem üzérkedtek Európában olyan galádul, mint nálunk. 

Szinonímák a „nemzeti” fideszes értelméhez: fölösleges, öncélú, elzabrált, kirekesztő, ártalmas, kártékony, hazug, hitvány, etnicista, perverz, undorító, mocskos…

Vajon meddig tűr meg minket Európa? Vagy hozzánk züllik?

gepnarancs.hu