Eperjes Károly: „Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher”
Legyetek jók, ha tudtok – a zenéjéről is híres musical bemutatójára készül a Magyar Színház 2019. január 11-én. A főszereplőt Bányász Árpád kérdezte.
Történelmi figurát megformálni, hitelesen és mégsem unalmasan, nehéz lehet. Élvezi?
Szép feladat, igazi kihívás. Játszottam már papot, szentet is az életemben, de olyat, aki egyszerre humoros, lírai, finom és szociálisan érzékeny, nagyon ritkán. Igazi öröm. Szeretem a figura humorát, játékosságát, bohócságát, amivel megpróbálja elkerülni a személyét övező, túlzó tiszteletet. Néri Fülöpnek volt ereje nem a hatalmat, hanem a szegények és a szenvedők igazságát választani. Az sohasem pénzben fizetődik ki, hanem szeretetben. Nem véletlen, hogy mai napig tudjuk a nevét. Ha csak a hatalmát fitogtatta volna, nem lenne szent és eltűnt volna a süllyesztőben, a többi gátlástalan, pénzéhes zsivánnyal együtt. De ő nem ilyen volt.
A klasszikus ifjúsági filmhez képest sokat változtattak?
A filmet Vajda Katalin írta színpadra, és biztosan állítom, hogy ez így egy világszám. Nincs ebben semmi túlzás. Vajda Kati színházi-színpadi és dramaturgiai ismerete nem tévedt el egy pillanatra sem. Gyönyörű és emberi színdarab lett a kedves, szirupos filmből.
Dolgozott már Nagy Viktorral, a rendezővel?
Ez az első közös munkánk, nagyszerűen egymásra hangolódtunk, és szeretem, hogy a „lelkével” is rendez.
A darab címében benne van a mondanivalója. Ennyire egyszerű lenne?
„Legyetek jók, ha tudtok!” – ez a darab mondanivalója a gyerekek és a felnőttek számára is. Ha jól játsszuk, akkor meg tudjuk mutatni az ember elé kerülő választások kísértéseit. Jónak vagy rossznak lenni egyaránt nehéz teher, ezért van a címben, hogy inkább legyetek jók, ha tudtok.
A filmnek vagy a színdarabnak van erősebb hatása?
A premierig már biztosan nem nézem meg a filmet, de egyáltalán nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy a színdarab erősebb, mint a film maga, ezért is akartam olyan nagyon, hogy ez az előadás itt, Budapesten is megszülethessen. A színház személyes varázsa mindig más és mindig jelenidejűbb a filmnél. Nagyszerű alkalom a játékra, a gondolkodásra, a szeretetre és az együttérzésre, amire nagyon nagy szükség lenne. Különösen most, hogy itt a tél.