A skótoknak és az északíreknek beleszólást adott a bíróság a folyamatba, miközben a brit parlament rendezett egy saját szavazást is.

És még koránt sincs vége a dilinek.

Két fontos hír is jött a britek EU-ból való távozásáról, a brexitről. Az egyik arról szól, hogy szavazott egyet a brit parlament arról, támogassa-e a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását, magyarán a kilépési folyamat beindítását.

A képviselők pedig simán támogatták ezt: 461-en szavaztak mellette és 89-en ellene.

Az lényeges elem, hogy ez a szavazás nem köti a kormányt semmihez, csupán a parlament véleményét tükrözi. Érdekesség, hogy rengeteg munkáspárti képviselő is mellette szavazott, nagyon megosztotta a kérdés az ellenzéki balosokat. Eközben szintén baromi fontos döntést szült a Legfelsőbb Bíróság is, eszerint

a skót és az északír kormányoknak is rá kell bólintaniuk a brexitre, mielőtt az megvalósul.

Az egész jogi dili azzal kezdődött korábban, hogy a brit régiókat képviselő ügyvédek a Felső Bíróságig (High Court, ez NEM a Legfelsőbb Bíróság, azaz Supreme Court) mentek, ami kimondta, hogy a brit kormány nem kerülheti meg az 50. cikkellyel a brit parlamentet. A skótok erre ráugrottak, hogy Skócia megkerülése is alkotmányellenes lenne.

Az északíreknek még keményebb érveik voltak: az országrész békéjét szavatoló Nagypénteki Egyezmény semmibe vevése, Észak-Írország alkotmányos státusának sárba tiprása lenne, ha őket sem kérdeznék meg. Ráadásul számukra alapvető a kérdés, mivel közvetlenül szomszédosak egy EU-tagállammal, Írországgal.

Mindez azért fontos, mert miközben az angolok és walesiek zöme a távozás mellett szavazott, addig a skótok 62, az északírek 52 százaléka az EU-ban maradás mellett.

A bíróság amúgy arról még nem határozott, a brit parlamentnek lesz-e beleszólása a folyamatba, de a héten ebben is dönteni fognak. Theresa May kormányfő már tavasszal szeretné benyomni a katapultot, de ha a bíróság úgy dönt, erre nem sok sansza lesz.

(Independent) / 24.hu