h i r d e t é s

Érik a lakhatási válság Magyarországon

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Érik a lakhatási válság Magyarországon

2022. május 23. - 12:16

Ezt nehéz lesz kivédeni, sokaknak fog fájni

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Magyarországon az utóbbi tíz évben extrém gyorsan nőttek az ingatlanárak, mely nagyban megnehezíti a méltó lakhatáshoz való hozzáférést. A családtámogatások, a befektetési céllal vásárolt lakások is hajtják fel az árakat, így pont azok a sérülékeny rétegek esnek el a lakáshoz való hozzáféréstől, akiknek a legnagyobb szükségük lenne  a segítségre. Az egyre duzzadó városok, és agglomerációs területek infrastrukturális problémáira érdemi megoldás nincs, a konzervatív lakáspolitika ezekre nem ad választ. Sőt, úgy tűnik a probléma továbbgyűrűzik olyan területek irányába is, ahol ez a probléma korábban ismeretlen volt. - írja a Pénzcentrum

Európa keleti és néhány déli országában elképesztően magas a magántulajdon aránya a lakáspiacon: itt a bérlakásirendszer jellemzően nem olyan mértékben intézménysült, mit a nyugati országokban. Míg a rendszerváltásig széles körben elérhetőek voltak az olcsó szociális bérlakások, a 90-es évek után a privatizációk időszakában a helyzet megváltozott.

Az elmúlt évtizedben a lakásárak és bérleti díjak folyamatosan növekedtek nem csak Magyarországon, az egész Európai Unióban. A lakásárak 25,9 százalékkal, a bérleti díjak pedig 13 százalékkal a Habitat for Humanity jelentése szerint. A magyarországi 89,68 százalékos lakásárindex növekedés azonban a második legmagasabb a 2010 és 2020 közötti időszakban, a jövedelmek azonban ennél szerényebb mértékben, 70 százalékkal nőttek. Ez azt jelenti, hogy egyre nehezebb lakáshoz jutni.

Az OECD számításai szerint Magyarországon a lakásár jövedelemhez viszonyított aránya a 2015-ös szinthez képest 2020-ra 26 százalékkal emelkedett, a Nemzeti Bank számításai alapján pedig a „2020. év végén 4 évvel több átlagjövedelem volt szükséges egy tipikus lakás megvásárlásához, mint 2013-ban”.

Hozzáteszik, miszerint az állami támogatások a lakásvásárlás elérhetőségét jelentősen javítják, legnagyobb mértékben a három gyermeket vállaló családok esetében, ugyanakkor a szervezet jelentése szerint a támogatások árfelhajtó hatása elképesztő, nagy mértékben rontja az alacsonyabb jövedelműek, a gyermektelenek lakáshoz jutási esélyeit. De aki bérelne, az sincs könnyű helyzetben, hiszen az Eurostat adatai alapján Magyarország a lakbérek növekedése terén negyedik a sorban, 43,49 százalékkal. Budapesti albérlethirdetések adatai alapján 2011 és 2019 között „országosan és a megyeszékhelyeken nyolc év alatt majdnem 90 százalékkal nőttek a lakbérek, míg Budapesten közel 130 százalékkal”,

Az árak ilyen ütemű gyorsulása miatt egyre kevesebb magyarnak lesz nehezen elérhető a megfizethető és méltó lakhatás.

Város és vidék

Magyarországon a lakosság harmada (32,8%) él városban, harmada kisvárosban és harmada falusias környezetben. A lakhatáshoz való hozzáférés az ország minden egyes szegletében jelen van, de nagyon más okok és folyamatok állnak a háttérben a fővárosban, a megyeszékhelyeke, mint vidéken. A városi lakhatási problémák inkább a megfizethetőségben jelennek meg, egyszerűen túl drágák, vidéken pedig lakásminőségi problémákat jelent ez – hangzott el a TÉR Műhely A lakhatási egyenlőtlenségek térbeli vonatkozásai című szemináriumán.

A rövid történeti áttekintésből kiderült, hogy a lakhatási problémák a kapitalista átmenettel jöttek létre, a kapitalizmus vonta magával azt, hogy az a fajta termelési mód lett a domináns, melyhez területi koncentráció volt szükséges.

Tehát a városiasodás fontos részé volt a kapitalista átmenetnek, a városokba koncentrálódtak a munkalehetőségek, szolgáltatások, és igaz, hogy nagyobb a jólét, de komoly lakhatási problémák lettek cserébe, megfizethetőségi problémák. Vidék ellentétben nincs jólét, nincsen olyan színvonalú és mennyiségű szolgáltatás, tehát a lakhatási probléma inkább ezeknek a problémáknak a vetülete. Az alapprobléma, hogy vidéken a kapitalista gazdaságban nem igazán tudnak az emberek többé olyan színvonalon élni, mint a városokban

 - mondta el Kováts Bence, szociológus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa. A területi koncentráció megnöveli a város vonzerejét, viszont a városnak is van fizikai korlátja, nem tud végtelen mennyiségű embert befogadni piaci körülmények között. Ehhez hozzáadódik, hogy mivel a telek, az ingatlan egy kifejezetten jó befektetési eszköz a városokban, ezért aki csak teheti, ebbe fekteti a pénzét, ami csak tovább növeli a szűkösséget, és tovább hajtja fel az árakat. Lakáspolitikai beavatkozásként ezért építettek a 20. századtól kezdve szociális bérlakásokat a városokban, vidéken azonban, ahol a rossz minőségű lakás a fő baj, ott sem született igazán jó megoldás.

Ezek a problémák Magyarországon évtizedek óta nagyrészt el vannak hanyagolva: a magyar lakáspolitikában számos olyan intézkedés van, mellyel alapvetően nem lakhatási problémára adnak választ, sokkal inkább gazdaságélénkítő szempont és családpolitika meggondolás van mögötte. Más cél lebeg a döntéshozók szeme előtt, és ahelyett, hogy feltérképeznék a komplex, problémát, a lakáspolitikát a valódi céljaik eszközévé teszik

 - vázolta fel Kőszeghy Lea, szociológus, a TK Szociológiai Intézet tudományos munkatársa. A szakértők szerint, ha például a területi hatásokat nem veszik figyelemben, könnyen jöhetnek nem várt következmények.

Mivel mindig egy másik problémának volt alárendelve, nem pedig önállóan foglalkoztak vele, spontán alakult csupán, és a területi tervezés hiánya nagyon súlyos következményeken von maga után.

A hazai lakáspolitikai eszközök és a lakáscélra fordított költségvetési források túlnyomórészt a háztartások saját tulajdonú lakásvásárlását, illetve meglevő lakásuk fejlesztését, bővítését támogatják olyan módon, hogy a támogatásokhoz egyre rosszabb esélyekkel férnek hozzá az alacsony státuszú háztartások.

Konzervatív lakáspolitika

A NER időszakában 2015 éles fordulópont volt, hiszen nagyjából ekkor indult be a rendszerváltás utáni második lakáspiaci boom, illetve ebben az időszakban vezetett be a kormány több olyan lakáspolitikai eszközt, amely már jóval túlmutatott a korábbi időszak válságkezelő jellegén. 2015-ben döntött a kormány a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetéséről, majd következett a babaváró hitel és az otthonfelújítási támogatás bevezetése

Kováts Bence szerint konzervatív lakáspolitikai megközelítés egészen ritka jelenség (inkább liberális, vagy szociáldemokrata irányokról lehet hallani), és elsősorban a saját tulajdonú lakásszerzést támogatja, viszont nem feltétlenül árucikként értékelik, hanem célként. Mivel a család rendkívül fontos intézmény a konzervatív politikai filozófiában, a családok megerősítése a cél. A konzervatív gondolkodásban a vidék az egy megőrzendő érték, ahogy a családban, úgy a vidéki közösségekben is van egy összetartás, ellát olyan funkciókat, amiket a városokban az államnak kell. A közösség és a társadalom felosztásból inkább a közösségeket támogatja.

Az, hogy Magyarországon a lakáspolitika jelenleg ennyire hangsúlyosan vidékfókuszú, az nagyrészt ebből fakad. De abban az értelemben nincs területi szervezése, hogy racionálisan, a számokra támaszkodva kitalálnák a megoldást a valódi problémákra

 - mondta el a szakértő, majd hozzátette, az, hogy a csok nyilvánvalóan fűti a szuburbanizációt, de hogy ennek milyen társadalmi következményei lesznek, az is fontos kérdés.

Óriási baj az, hogy a szolgáltatások nem tartani a lépést az agglomerációban a növekvő lakosságszámmal, nincsenek megfelelő mennyiségű és minőségű utak, szolgáltatások bölcsőde, óvoda, a közlekedés problémák pedig lassan már tarthatatlanok. Elképesztően sok pénz elmegy csokra, miközben rengeteg lakhatási problémát érintetlenül hagy a lakáspolitika. Nincs például megfizethetőség javítását célzó támogatási rendszer

Új probléma a láthatáron

De nem csak a fővárosban nőnek elképesztő iramban az árak, ami megnehezíti a méltó lakhatáshoz való hozzáférést, hanem a vidéki nagyobb, közepes méretű városokban is egyre nagyobb probléma ez. Nagy Gábor, a KRTK munkatársa arról a kutatásáról beszélt, mely 4-5 hazai várostérségben folyik és a lakásárak alakulását vizsgálja. Mint kiderült, a megfizethetőségi probléma nagyon keményen megjelenik a vidéki városokban is. Ennek oka, hogy bizonyos befektetői csoportok megjelentek, akik korábban nem voltak jelen: a pesti befektetők.

Akik a fővárosban már nem rúgnak labdába, azaz a rendelkezésükre álló pénzből már semmit nem tudnak ott venni, azok a megyeszékhelyeken, regionális centrumokban vesznek ingatlant, kiszorítva ezzel a helyi keresletet. Ennek pedig árfejhajtó hatása van. A városi lakhatási probléma tehát egyre távolabbra gyűrűzik a fővárostól. (Pénzcentrum)


 

Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s