Észak-Korea újabb rakétát lőtt át Japán felett
Észak-Korea magyar idő szerint este 11 körül egy rakétát indított el Japán irányába; a szigetország lakóit felszólították a hatóságok, hogy menjenek az óvóhelyekre – írja a BBC.
Forrás: index.hu
A rakéta azonban kilenc percnyi repülést követően, 2000 kilométerre Hokkaidó szigetétől keletre csapódott be a Csendes-óceánba, és semmilyen kárt nem okozott a szigetországban.
A rakétakísérlet miatt újabb rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken.
Az ülést zárt ajtók mögött tartják – közölte az MTI szerint a testület etióp soros elnöke jelentette be.
A dél-koreai vezérkar szűkszavú közleménye szerint helyi idő szerint reggel Phenjan körzetéből keleti irányba indítottak egy "azonosítatlan rakétát". A helyzetet Dél-Korea és az Egyesült Államok jelenleg elemzi, összehívták a szöuli nemzetbiztonsági kabinetet, Donald Trumpot is tájékoztatták a történtekről. A dél-koreai hadsereg becslése szerint
a rakéta valószínűleg elérte a 770 kilométeres magasságot, és 3700 kilométert tett meg.
A dél-koreai hírszerzés már több mint egy hete tudomást szerzett arról, hogy Északon egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) szállítanak a nyugati partvidékre, amivel bármikor újabb tesztet hajthatnak végre. Szöul azóta lényegében folyamatos mozgósításban tartja haderejét, és egymást érik az erődemonstrációk.
A diktatúra az elmúlt napokban többször is totális pusztítással fenyegette meg az USA-t, illetve szövetségeseit, Japánt és Dél-Koreát. Legutóbb pont csütörtökön jelentette ki a külkapcsolatokért és propagandáért felelős Koreai Ázsia-Csendes-óceán Béke Bizottság, hogy nukleáris fegyvereivel elsüllyeszti Japánt, valamint hamuba és sötétségbe borítja az Egyesült Államokat, mert támogatták az ENSZ Biztonsági Tanácsának az észak-koreai exportot sújtó legújabb határozatát és szankcióit. Ezek a szankciók – főleg, ha az Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnerének számító Kína is betartja – komoly csapást jelenthetnek a diktatúra gazdaságára, mivel a húzóágazatnak számító textilexportot és a stratégiailag mindig fontos olajimportot sújtják.
Washington Pekingre és Moszkvára vár
Az Egyesült Államok külügyminisztere közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. „Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek” – olvasható a közleményben.
Rex Tillerson szerint „Pekingnek és Moszkvának közvetlenül vezetőik révén jelezniük kell, hogy nem tűrik tovább a felelőtlen rakétafelbocsátásokat”.
James Mattis védelmi miniszter – aki Nebraskában tett látogatást az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságánál (STRATCOM) - újságíróknak azt mondta: az észak-koreai rakéta „japánok millióit rémítette meg és késztette arra, hogy fedezékbe vonuljanak”. Az észak-koreai provokációra adandó amerikai választ firtató újságírói kérdésre Mattis csak annyit mondott: „Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.
A történtekre gyorsan reagáló Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök épp ezért a rezsim szankciók miatti frusztrációjának tudja be a rakétakísérlet, ami egy
újabb veszélyes, felelőtlen és bűnös cselekedet a rezsim részéről, mellyel veszélyeztetik a régió és a világ stabilitását.
Augusztus végén Észak-Korea egyszer már átlőtt egy ballisztikus rakétát Japán felett, ami a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól 1180 km-re csapódott a tengerbe, miután három darabra szakadt. A kilövés célja az volt, hogy demonstrálja a diktatúra azon képességét, hogy képes akár egy amerikai fennhatóság alatt álló területet is elérni. Ezt megelőzően júliusban először sikerült tesztelni egy olyan interkontinentális ballisztikus rakétát, ami papíron akár Alaszkát is elérhetné.
Észak-Korea augusztusban azt is belengette, hogy "bármelyik pillanatban" kész közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáival csapást mérni az Egyesült Államok csendes-óceáni birtokára, Guam szigetére, ahol az amerikai haderőnek hadászati jelentőségű katonai létesítményei vannak.
A rakétafejlesztéssel párhuzamosan Észak-Korea óriási előrelépést tett a nukleáris arzenálja fejlesztésében is, amikor szeptember 3-án sikeresen felrobbantott egy 250 kilotonnásra, azaz a hiroshimai bombánál 17-szer erősebbre becsült hidrogénbombát.
