A szívünk azt üzente, hogy a szegény emberek a járványban is éhesek, számítanak ránk, szükségük van a segítségünkre. Tudjuk, sokan jobban félnek az éhezéstől, mint a korona vírustól. Sajnos ebben a helyzetben azonban  nem vállalhatjuk a fertőzés terjedésének a kockázatát.

Sajnos az ételosztást le kellett mondanunk. Sokan számítottak ránk, de nem tehettünk másképpen. A szigorítások enyhítése után, ismét várunk majd minden nélkülözőt. 

Az egyesületünk tagjai úgy gondolták ugyanakkor, hogy a járvány tombolása közepette is szeretnének segíteni, tenni, amit már 10 éve. 

Tudjuk, hogy Mentőszolgálat dolgozói is éjjel, nappal végzik áldozatkész munkájukat. Így van ez Debrecenben is. A járvány miatt a mentők leterheltsége a sokszorosára nőtt. A magunk szerény módján szerettük volna megköszönni mindazt, amit értünk tesznek. Előzetes egyeztetés után, vasárnap 50 adag ételt vittünk a debreceni Mentőállomásra. Örömmel fogadták, elmondták, érzik, az emberek jóindulatát, segítőkészségét. Egyesületünk több tagja vállalta, hogy a jövő héten önkéntesként segíti a mentők munkáját. 

A következő állomásunk a Kamilla Anyaotthon volt. Majd a Nap utcai Családok Átmeneti Otthonát kerestük fel. Mindkét helyen a szülők és gyermekeik örömmel fogadták az adományt, a vasárnapi ebédet. Minden család kapott élelmet, ruhát is vittünk magunkkal.  A gyerkőcök Mikulásos csokit is kaptak, amit azonnal elkezdtek majszolni, nagy boldogan. A két otthonba 50-50 adag ételt vittünk.

Így Advent első vasárnapján 150 adag töltött káposztával tudtunk segíteni. A járványügyi előírásokat mindenütt betartottuk, hiszen az élet a legfontosabb. 

Az egyesület a jövőben is a maga szerény módján igyekszik segíteni a nehéz sorsú embereknek. Minden adomány jó helyre kerül, hiszen sokan élnek városunkban igen nehéz körülmények között. Karácsonykor --ha nem tudunk utcai ételosztást tartani--, akkor a mostanihoz hasonló módon szeretnénk segíteni, többek között a hajléktalan debrecenieknek is. 

Szabó Zoltánné
az egyesület alelnöke