Nem valószínű, hogy létezhet a The Times cikke szerinti forgatókönyv, s Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz majd Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menedékkérők rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból. Ám, hogy az Európai Uniónak kezd elege lenni Orbán Viktorból és kormányából, az biztos.

Helytállóak lehetnek a The Times értesülései abban az értelemben, hogy a cikkben említett tagállamoknak elegük lett a két közép-európai ország együttműködést és szolidaritást elutasító politikájából - mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász, miután a brit lap online kiadásában megjelent a hír: Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menedékkérők rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból. A cikk név nélkül idézett egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A diplomata azt mondta, hogy a két országnak választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem. "Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van" - tette hozzá, s közölte: "az EU arra számít, hogy az Európai Unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell". "Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk".

A The Times értesülése szerint a többi EU-tagállam ősszel készül erőteljesen felvetni az egység kérdését a két országnál, akkor, amikor már javában tartanak Nagy-Britanniával a kilépési tárgyalások. Az ultimátum mindazonáltal nehezen értelmezhető, hiszen a kiléptetésnek nincs is kijárt gyakorlata. A 7. cikkelyre való hivatkozással lehetne elindítani egy szavazati jogot felfüggesztő eljárást, hogy az EU alkotmányos eszközökkel megvédje értékeit, ám erre nincs gyakorlat. Valki szerint is valószínűtlen, hogy a cikkben említett választás elé állítanák Magyarországot és Lengyelországot. "Akkor, amikor éppen elkezdődnek a Brexitről, tehát egy tagállam kilépéséről folytatandó tárgyalások, aligha vetnék fel az uniós taglétszám további csökkentésének kérdését" - hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: erre a két uniós alapszerződés egyébként sem nyújtana jogi lehetőséget. Az ugyanakkor elképzelhető Valki szerint, hogy az ultimátumban kilátásba helyeznék a 7. cikk alkalmazását. Ez azzal járhatna, hogy felfüggesztenék a miniszterek tanácsában a kérdéses államok szavazati jogát, mégpedig határidő megjelölése nélkül. Más szóval kizárhatnák a két államot az uniós döntéshozatalból.

Egyelőre nagyon távoli lehetőség, hogy létrejön egyfajta Európai Egyesült Államok, de hogy elmozdulás történik a nemzetállamokkal szemben egy közös mechanizmus létrehozására, az már megkérdőjelezhetetlen. Ez pedig minden szempontból ellentmond annak, amit Orbán Viktor képvisel - mondta lapunknak Ara-Kovács Attila is. A Demokratikus Koalíció külügyi kabinetvezetője szerint "láthatjuk, milyen reakciók érkeznek például olyan ügyekre, mint a Népszabadság megszüntetése, vagy a CEU vegzálása és azt is, hogy egyre inkább beszűkül az a mozgástér, amivel a magyar miniszterelnök rendelkezik". Ara-Kovács szerint a következő európai szintű választásokig, 2019-ig eldőlnek az EU jövőjét firtató kérdések és utána már egy teljesen más Európa fog létrejönni, ami "nem tolerálhatja Orbánt, az egészen biztos".

Éppen ezt, az Orbán-kormány további tolerálásának befejezését követelte tegnap Gianni Pittella is. Az S&D-frakció elnöke közölte: "a média függetlenségét ért támadások után Orbán a véleményszabadság újabb fontos szimbólumát akarja elhallgattatni. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan és megerősíti aggodalmainkat, hogy Orbán sorozatos támadásai miatt a demokrácia hanyatlóban van Magyarországon." Pittella kérdéseket fogalmazott meg: "vajon a demokrácia állapota elfogadható Magyarországon, mint az EU egy teljes jogú tagállamában? Vajon Orbán és a magyar vezetés betartja a jogállamiság és a demokrácia alapelveinek a szabályait? Felháborító, hogy Orbán és a Fidesz még mindig tagja lehet az Európai Néppárt (EPP) pártcsaládjának. Minek kell még történnie Magyarországon, hogy végre az EPP is felébredjen és vegye a bátorságot, hogy elítélje az egyre aggasztóbb magyarországi helyzetet? (...) Mivel az EPP továbbra is csak hallgat, az S&D felszólítja az Európai Bizottságot, hogy közelebbről is vizsgálja meg a magyar demokrácia hanyatlásának folyamatát és végre valahára szankcionálja a magyar kormányt. Ami sok, az sok." - fogalmazott az uniós szociáldemokraták vezetője.

Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint minden kritika kiváltó oka, hogy a magyar kormány 2015 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult, és kérte a menedékkérők áttelepítését célzó, kötelező jellegű mechanizmus megsemmisítését. Ebben, az egyszeri uniós áthelyezési kvóta ügyében már májusban ítélet születhet, legalábbis a luxemburgi székhelyi uniós bíróság tegnap azt közölte: május 10-én tárgyalják az ügyet, ezt követően hoznak döntést.

Brüsszel szidalmazását be kell fejezni

"Komoly érdek fűződik ahhoz, hogy az emberek megismerjék az igazságot. Brüsszel szidalmazása ezzel a szándékkal ellentétes" - válaszolt Alexander Winterstein bizottsági szóvivő arra a kérdésünkre, hogy Brüsszel érti-e a nemzeti konzultáció üzenetét és megálljt parancsol-e hatásköri túlterjeszkedésének. ""A 27 tagállam, illetve az uniós intézmények vezetőiként büszkén tekintünk az Európai Unió eredményeire" - idézte fel a néhány hete Orbán Viktor által is aláírt Római Nyilatkozat első bekezdését. "A fővárosok szembeállítása Brüsszellel nem működik. Nincs olyan, hogy mi meg ti. Brüsszel szidalmazását be kell fejezni" - tette hozzá.

Arra a kérdésünkre, hogy az Orbán-kormány nemzetközi tiltakozásokat is kiváltó intézkedései és döntései - a menedékkérők bezárásától, a Népszabadság megszüntetésében játszott szerepén át a CEU elleni hadjáratáig - nem indokolnák-e, hogy az Európai Bizottság megvitassa a magyarországi helyzetet, és megvizsgálja, nem áll-e fenn a jogállamiság rendszerszintű megsértésének esete, a bizottsági szóvivő megkerülte a választ. Mindössze annyit mondott, hogy a menedékjogi törvény módosítását szoros figyelemmel kísérik, és a bizottsági szakértők hamarosan elkészítik róla az első értékelésüket. - H. K. (Brüsszel)

nepszava.hu