Ez a magyarok véleménye a rabszolgatörvényről
Rendkívül magas a túlóratörvény elutasítottsága a magyarok körében a Publicus Intézet felmérése szerint.
A Népszava cikke alapján az iparban, a szolgáltató szektorban és a mezőgazdaságban dolgozók is kedvezőtlenül értékelik az Áder János által tegnap aláírt törvényt.
Rendkívül magas, 92 százalékos a rabszolgatörvény ismertsége a lakosság körében, és még a Fidesz-szavazók majd 40 százaléka szerint is rossz az évenként elrendelhető túlórák számának 250-ről 400 órára emelése - derül ki a Publicus Intézet december 13. és 19. között a Népszava felkérésére végzett telefonos közvélemény-kutatásából.
Mivel a kormány a hiányzó munkaerő pótlásának egyik eszközeként harangozta be a túlórakeret bővítését, a felmérés készítői először arra kérdeztek rá, mit gondolnak az emberek, miért alakult ki Magyarországon munkaerőhiány. A válaszadók mindössze 7 százaléka tette magévá a kormány érvelését, amely szerint a magyarázat a "szárnyaló gazdaságban" keresendő, háromnegyedük szerint a legfőbb ok, hogy túl sokan mentek külföldre dolgozni.
A Publicus felmérésében a kereskedelmi alkalmazottak a legmegengedőbbek, míg közülük csak 63 százalék, az iparban vagy szolgáltatási területen dolgozóknak 81 százaléka utasítja el a változást, és a legmagasabb, 88 százalékos a kritika a mezőgazdaságban dolgozók körében.
A válaszadók harmada úgy látja, elfogadható érv a megemelt túlóraszámra a pluszpénz esélye, de a dolgozók sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek.
A 30-44 év közötti középkorosztály, továbbá a fővárosiak és az alkalmazottak látják a legkiábrándítóbbnak a változtatás hatását. A többség szerint a túlóra vállalása ma a munkahely és a főnökök elvárása és nem a munkavállaló szabad döntése - írja a Népszava.
Az is kiderül a Publicus felméréséből, hogy
a dolgozók hétköznapi tapasztalatai szerint a munkahelyek nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat és a megemelt óraszám a cégeket még kedvezőbb helyzetbe hozza.
Ma az alkalmazottak 27 százaléka rendszeresen, 48 százaléka pedig alkalmanként kényszerül túlórázni.
A legtöbb túlmunkát a budapestiektől, a legkevesebbet pedig a községekben élőktől várják el a munkáltatók.
A válaszadók ötöde látja úgy, hogy már eddig is többet kellett túlóráznia a törvényben megengedett óraszámnál és a többség semmilyen körülmények között nem szeretne ennél is több időt munkával tölteni.
