Jobb képminőség, magasabb fényerő, szebb színek, kevesebb energiafelhasználás és nagyobb élettartam mellett. Az évek óta milliárd dollárokból összekalapálgatott NanoLED technológia feltűnt a célegyenesben, és megváltoztathatja a tévés, telefonos, IT és viselhető eszközök iparágát.

Megszállottként kutatják a komplett technológiai szektor kisebb-nagyobb szereplői az új kijelzőtechnológiákat a Szent Grált keresve.

A cél, hogy előálljanak egy olyan megoldással, amely minden korábbi megoldásnál jobb, dizájnosabb és sokoldalúbb felhasználást tesz lehetővé elfogadható áron.

E törekvésnek köszönhetjük, hogy a böhöm CRT képernyőket felváltotta a plazma és az LCD, és a jelenleg egyre nagyobb teret hódító, képminőségben minden mást maga mögé utasító OLED eljárás.

Nincsen OLED tövis nélkül

Ez utóbbi az, ami jelenleg a legközelebb jutott a tökéleteshez, hiszen gyönyörű színeket, kiváló kontrasztot és remek mozgásmegjelenítést garantál. Emellett az sem utolsó szempont, hogy minden más eljárásnál vékonyabb, akár hajlítható kijelzők előállítását teszi lehetővé.

Azonban ez a rózsa sem mentes a tövisektől, ráadásul az OLED legnagyobb gyengesége pont a leválthatatlan és kicserélhetetlen alappillérből fakad, amely az egész megoldás lényegét adja.

Az OLED kijelzők lelke egy igen vékony, különleges szerves anyagból készült filmréteg, amely elektromos áram hatására fényt bocsát ki.

Azonban ennek az organikus matériának a maximális fényereje korlátozott, élettartama viszonylag alacsony, ebből fakadóan egy idő után gyengül a fénye. Ráadásul annak függvényében, hogy milyen színű fényt bocsát ki, eltérő mértékben öregszik, ami pedig jelentősen korlátozza a felhasználási lehetőségeket.

Megszületik a NanoLED

Ezt a problémát mindenki tudja-látja. Épp emiatt dolgozik már jó pár szereplő, köztük olyan nagy nevek, mint a Samsung, az LG, a Sharp vagy a TCL évek óta azon, hogy valamilyen úton-módon kiváltsa valamilyen szintetikussal ezt a szerves anyagot. Ez amilyen egyszerűen hangzik, pont annyira komplikált dolog, legalábbis erre utal, hogy eddig, egészen pontosan 2022 végéig nem sikerült valóban kecsegtető eredménnyel előállni. Azonban az idei év elején megtört a jég, hiszen két cég is bemutatta, igaz szűk körben, meghívott vendégek előtt, ilyen jellegű fejlesztéseit.

Geoffrey Morrison, a CNET újságírója (valódi ember, nem AI bot) bejutott az egyik ilyen vállalat, a Nanosys rendezvényére. Itt pedig megnézhette működés közben is az általuk NanoLED-nek nevezett, szintetikus fénykibocsátó filmet tartalmazó képernyőt. Állítása szerint amit látott, az lenyűgöző volt: A kijelző vékonyabb, mint a papír, de a színei elképesztően élénkek voltak, és úgy ragyogott, mint a valódi tűz.

Az élményt úgy írta le, mintha valami jövőből idekerült dolgot látott volna, amihez hasonlóval korábban még nem találkozott.

Ez a termék jelenleg még prototípus fázisban van, ami azt jelenti, hogy keményen kell még dolgozniuk, mire eljutnak a kereskedelmi forgalomba kerülő változatig. Morrison elmondása alapján a felbontás rendben volt, mozgásokat is mutattak, a kép minősége kiváló, szóval a feladatok jó részét megoldották.

Mellettük pedig a Sharp is előrukkolt egy működő NanoLED megjelenítővel, aminek a részletessége hozza a mai csúcstévék és monitorok szintjét, a fényereje, színpontossága pedig elméletileg jobb, mint amit az OLED megjelenítők produkálnak.

Rejtélyes anyag: a kulcs a kvantumpont

A fejlesztések annyira titkosak, hogy nem is engedték még meg senkinek, hogy képeket publikáljon e kijelzőkről. Az említett eseményeket alapvetően a befektetők számára szervezték, akiket meg akarnak győzni arról, hogy van potenciál a technológiában. Azt mindenesetre lehet tudni, hogy a hagyományos OLED filmréteget mivel váltották ki. A hírek szerint a Sharp és a Nanosys terméke is a kvantumpont technológiára épít.

Azaz az elektromos áramot közvetlenül ezekbe az igen apró, 2-10 nanométer (1 nanométer=0,000001 mm) átmérőjű, átlátszó kristályokba vezetik. Ezek pedig a méretüktől függően piros, zöld vagy kék fényt bocsátanak ki magukból, amelyekből már kikeverhető az összes többi árnyalat.

Az nagyon fontos, hogy a kvantumpontok szervetlen anyagból készülnek, nem tudnak „elfáradni”, ezért fényerejük az idő múlásával sem csökken.

Valamint attól sem kell tartani, hogy az RGB OLED kijelzőktől eltérően az egyik alapszín meggyengül, ami értelemszerűen radikálisan rontana a kép minőségén. Emellett e megoldás további előnye, hogy kevesebb energiát igényel ugyanakkora fényerő eléréséhez, mint a jelenlegi legtakarékosabb megoldások.

Megvan a Szent Grál?

Nagyon-nagyon úgy fest, hogy sikerült jelentősen előre lépni a NanoLED kijelzőkkel, és kiküszöbölni az OLED technológia gyenge pontjait az előnyök megtartása mellett. Tehát egyfajta evolúciós ugrásról beszélhetünk, azonban az is tény, hogy a földet érés még nem történt meg. Ugyanis nem győzzük hangsúlyozni, hogy még mindig csak a prototípus fázisban járunk, tehát koránt sincs minden rendben.

Lehet, hogy gondok vannak a megbízhatósággal, elképzelhető, hogy beégés tapasztalható, esetleg nem homogén a fényerő. Ha minden klappolna, akkor már beizzították volna a gyártósorokat, azonban erről még szó sincs. Ha minden igaz, akkor legkorábban 2025-ban kerülhetnek a boltokba az első NanoLED kijelzővel ellátott termékek, azaz televíziók, telefonok, órák, laptopok vagy monitorok.

Mindenesetre az eredmények igen bíztatóak, bőven benne van a pakliban, hogy tényleg sikerült megtalálni a Szent Grált.

Azaz megalkotni azt a kijelzőt, amely tartósabb, energiatakarékosabb, és még a képe is szebb. Ha minden igaz, akkor még idén a TCL és a Samsung is bemutatja valamikor saját NanoLED megjelenítőit, szóval a piaci verseny sem hiányzik majd. (Forbes)