h i r d e t é s

Ez történt ma az Országgyűlésben

Olvasási idő
44perc
Eddig olvastam

Ez történt ma az Országgyűlésben

2020. április 07. - 19:54

 

A külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalása nyitotta meg a parlament keddi ülését.

Az Országház épülete a budapesti Kossuth Lajos téren 2020. március 17-én. - Fotó: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó: a nemzeti válaszok működnek a legjobban


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A koronavírus-járvány elleni küzdelemben a nemzeti válaszok működnek a legjobban, a brüsszeli koordináció háttérbe szorult - mondta Szijjártó Péter az Országgyűlés előtt.
A tárcavezető a NATO és az EU külügyminisztereinek értekezleteiről beszámolva kiemelte: mindenki nemzeti alapon, a nemzeti specifikumoknak, érdekeknek megfelelően hozta meg a döntéseit, míg a brüsszeli koordináció minden területen háttérbe szorult, legyen szó a repatriálásról vagy az egészségügyi védőeszközök beszerzéséről.
Hangsúlyozta: a mostani parlamenti ülés élő cáfolata annak "a nemzetközi álhírgyárban folyamatosan megtermelt fake news-nak, amely szerint a magyar parlamentarizmust sutba vágtuk volna". A magyar parlament ülésezik a veszélyhelyzet alatt is - mutatott rá.

Jobbik: hozzák haza a magyar katonákat!


Brenner Koloman, a Jobbik képviselője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Jobbik támogatja Észak-Macedónia uniós és NATO-csatlakozását, ám megfontolásra javasolja az Európán kívüli missziókban szolgáló magyar katonák hazahívását - hangsúlyozta válaszában Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.
Az uniós külügyminiszterekhez és az Európai Parlamenthez hasonlóan a magyar Országgyűlés is ülésezhetne online - hangsúlyozta, hozzátéve, ezért is tartják feleslegesnek a felhatalmazási törvény meghozatalát, különösen az időben korátlan felhatalmazást.

Párbeszéd: nem korrekt a Brüsszel-kritika

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint részben jogos a kritika Brüsszel működését illetően, de a kormány az, aki rendszeresen a nemzetállamok uniójáról beszélt, márpedig "olyan EU nincs, ami egységesen, határozottan és keményen tud fellépni, de nemzetállami alapokra épül, csak olyan EU van, ami nagyon komoly integrációban, nagyon komoly együttműködésben van".
Így nem korrekt az önök részéről ez a fajta kritika - fogalmazott, felvetve, hogy az uniónak járvány elleni intézményeket kellene létrehoznia, amelyek székhelye Budapesten is lehetne. Felvetette: gyártsák Európán belül a küzdelemhez szükséges stratégiai eszközöket.

DK: köszönet a külföldön szolgálóknak


Vadai Ágnes, a DK képviselője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Vadai Ágnes (DK) a külföldi missziókban szolgáló magyar katonáknak mondott köszönetet, jobbulást kívánva a koronavírussal megfertőződötteknek, a kormányt pedig arra kérte, kísérje figyelemmel ezeknek az embereknek az egészségét, hiszen ők olyan államokban szolgálnak, ahol a magyarnál gyengébb az egészségügyi ellátás.
Pártja nevében is örömét fejezte ki Észak-Macedónia NATO-csatlakozása kapcsán, megemlítve, a lépés azért is örvendetes, mert éppen a magyar kormány volt az, aki bújtatta a csatlakozás legfőbb helyi ellenzőjét, Nikola Gruevszki egykori miniszterelnököt.

Fidesz: kommunikációs és politikai fiaskó volt a 13 ország nyilatkozata

Németh Zsolt (Fidesz) úgy fogalmazott: egy globális háborúval van dolgunk, ahol közös az ellenség, de ez a tény esélyt kínál egy eddig ismeretlen mélységű nemzetközi összefogás létrehozására. A repatriálás és a személyi tranzit területén jól vizsgázott a magyar szomszédsági és regionális politika, ezen a területen indokolt lett volna a több uniós szerepvállalás - mondta.
A 13 uniós ország által kiadott közös nyilatkozat egy "bődületes kommunikációs és politikai fiaskó" volt, ami az Európai Unió egységét mélységesen aláásta - jelentette ki a politikus.
Németh Zsolt emlékeztetett Joseph Borell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének azon szavaira, hogy a jogállamisági vitákat a járvány utáni időkre kell halasztani.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Észak-Macedónia NATO-tagsági folyamatát Nikola Gruevszki, az ország volt miniszterelnöke indította el.

LMP: Romániában nincs magyar nyelvű tájékoztatás


Keresztes Lóránt, az LMP frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte, hogy miért küld Magyarország Észak-Macedóniába nagy számú védőfelszerelést, miközben a magyar önkormányzatok még nem kaptak ilyen eszközöket.
Felkérte a minisztert, hogy vegyen részt a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló vitában.
A frakcióvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában nem tájékoztatják magyar nyelven a lakosságot a koronavírus-járvány miatt hozott lépésekről, ezért kérte a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket ebben az ügyben.

MSZP: csak nemzetközi összefogással lehet harcolni a vírus ellen


Mesterházy Attila, az MSZP képviselője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Mesterházy Attila (MSZP) azt mondta, Szijjártó Péter felszólalására valószínűleg azért volt szükség, hogy megpróbálja enyhíteni vagy cáfolni a nemzetközi kritikákat. A felszólalásnak ugyanis szerinte "semmi értelme nem volt", ezeket a mondatokat a miniszter elmondhatta volna előző nap is, de akár szerdán is.
A politikus kijelentette, valóban mindenki Kínában áll sorba a védőeszközökért, de érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy nemzetbiztonsági szempontból ez jól van-e. A magyar gazdaság újraépítésekor ezt a kérdést is figyelembe kell venni - emelte ki.
Nem kérdés, hogy egy ilyen vírussal csak nemzetközi összefogásban lehet felvenni a harcot - szögezte le.

KDNP: a terrorizmus és az illegális migráció között összefüggés van


Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt, hogy a NATO az 1991-es és 1997-es stratégiai koncepcióiban helyesen látta, hogy a szövetség következő 10-15 évét a tömegpusztító fegyverek mellett a terrorizmus problémája határozza meg.
A terrorizmus kérdésében a biztonságpolitikai szempontok mellett most az egészségügyieket is figyelembe kell venni, mert látható a terrorizmus és az illegális migráció közötti összefüggés - közölte a képviselő.
A kritika mellett el kellene jönnie a hatékony és nem elkésett koordináció idejének, most a védekezés sikerére és az emberek védelmére kell koncentrálni - jelentette ki.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: Európa leggyengébb válságkezelő csomagját jelentette be a kormányfő

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy értékelt, hogy a kormányfő hétfőn Európa talán leggyengébb válságkezelő csomagját jelentette be. Hiányolta, hogy nem hangzott el, milyen arányban fogja a fizetéseket átvállalni a kormány. A Párbeszéd azt követeli, hogy a magyar kormány 75-80 százalékban vállalja át a kiseső béreket - közölte.
Megerősítette korábbi javaslataikat: meg kell duplázni az egészségügyi dolgozók bérét, az álláskeresési járadék idejét és mértékét meg kell növelni, be kell vezetni a 100 ezer forintos válságkezelő alapjövedelmet, amellyel 3-3,5 millió emberen lehetne segíteni.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagálásában gazdaságfilozófiai ellentétet látott az ellenzéki és a kormánypárti javaslatok között. Az elmúlt 10 év megmutatta, hogy a segélyalapú gazdaság nem vezet eredményre, segély helyett munkát kell adni az embereknek - jelentette ki.
Közölte, a kormány szerint a munkahelyeket meg kell védeni, illetve létre kell hozni azokat. Hozzátette: annak érdekben, hogy a vállalatok ne bocsássák el a munkavállalóikat, a kormány átvállalja a bérterhek 70 százalékát, ha 15-50 százalékkal csökken a munkaidő. Megteremti a kormány annak a lehetőségét is, hogy ezek a vállalkozások beruházásaikhoz minden eddiginél nagyobb, 50 százalékos készpénz-támogatásban részesüljenek a költségvetésből - részletezte, megjegyezve 800 ezer euróig bármilyen beruházást támogatni tudnak.

LMP: a kormány cserbenhagyta az önkormányzatokat

Csárdi Antal (LMP) közölte, a koronavírus-járvány miatt az önkormányzatok borzasztó helyzetben vannak: elmaradnak az adóbevételeik, jelentősen megnőttek a járványügyi kiadásaik, ők gondoskodnak az idősekről, a betegekről, a hatósági karanténban lévőkről, csőd szélén állnak a helyi vállalkozások, a lakosság egy része egzisztenciális válságba került.
Azt mondta, a kormány cserbenhagyta az önkormányzatokat, ilyen helyzetben teljesen megengedhetetlen, hogy forrásokat vonjanak el tőlük. Szerinte önmagában a gépjárműadó elvonása nem horribilis tétel, de emellett az iparűzési és helyi adóbevételeik megfeleződtek vagy teljesen eltűntek. A parkolás ingyenessé tétele csak az V. kerületben egymilliárd forintos veszteséget okoz ebben az évben - jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő sürgette, hogy nyújtson az állam támogatást azoknak, akik elvesztették munkájukat és esélyük sincs új munkát találni.
Szijjártó Péter válaszában felidézte, hogy mekkora tételben érkezett már maszk Magyarországra: 116 millió maszkra van az országnak szerződése, 30 millió már megérkezett, a héten még 8 millió érkezik. A fővárosi és több ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat is segítséget kért a külügyminisztériumtól maszkok beszerzésére, ezek - összesen 165 ezer maszk - hétfőn hiánytalanul megérkeztek - közölte. A Főpolgármesteri Hivatal hétfőn megkapta, a kerületi önkormányzatok a nap folyamán vehetik át - tette hozzá.
Elmondta, megérti, hogy nehéz gazdasági helyzetben reflexszerűen az jut valakinek eszében, hogy segélyt adjanak az embereknek. Sokkal jobb azonban az, ha megmentik a munkahelyeket - mondta. Közölte, a kormányzati támogatások azt a célt szolgálják, hogy a most nehéz helyzetben lévő vállalkozások ne veszítsék el a versenyképességüket.

DK: a kormány "az út széléről az árokba lökte" a magyarokat

Vadai Ágnes (DK) úgy értékelt, a kormány "az út széléről az árokba lökte" a magyarokat. Hozzátette: a kormány az elmúlt hetekben semmit nem tett az elbocsátások ellen, semmilyen segítséget nem nyújtott a cégeknek ahhoz, hogy ki tudják fizetni a béreket, semmilyen segítséget nem adtak a munkájukat elveszítő embereknek és az időseknek. A hétfőn bejelentett intézkedések nulla forintot érnek, a csomag egyetlenegy munkahelyet sem ment meg és egyetlenegy munkáját elveszítő magyar polgárnak nem fog segíteni - hangoztatta.
Jelenleg a becstelenek, akik munka nélkül a magyar adófizetők befizetésein és az európai forrásokon élősködve váltak Magyarország gazdag embereivé, nem igazán értik meg, miért kellene segíteni a becsületes embereknek - mondta, megjegyezve: a kormány sem méri fel, mekkora bajban van az ország. Javasolta, hogy adjanak azonnali juttatást az időseknek, duplázzák meg a családi pótlékot, a fizetések 80 százalékát biztosítsák azoknak, akik elveszítették állásukat, sürgette a rezsimoratóriumot is.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a DK elnöke volt az, aki több százmilliós osztalékot vett fel a cégéből, ő érkezik elkobzott villából és ő intézett a saját cégének kedvezményes áramot miniszterelnökként. Ennyit a becstelenségről - fogalmazott.
Felsorolta a már korábban bevezetett intézkedéseket, a hiteltörlesztési, a kilakoltatási moratóriumot, a járulékok elengedését. Szólt arról, hogy a hétfőn bejelentett intézkedések - a többi között a 13. havi nyugdíj bevezetésének - részleteit a napokban nyilvánosságra hozzák. Szóvá tette, hogy azok javasolnak nyugdíjkiegészítést, akik korábban elvettek 2,4 millió nyugdíjastól egyhavi juttatást.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben a szociális dolgozókról, a maszkviselésről, a diplomáciai munkáról és a gazdaságvédelmi lépésekről is szó volt a parlamentben kedden, napirend előtt.

MSZP: számíthatnak-e a szociális dolgozók is 500 ezer forintos plusz juttatásra?

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a szociális dolgozók sokszor "láthatatlanok" a társadalom többsége előtt, viszont nélkülük nem működne ma az ország. Ezek az emberek hatalmas árat fizetnek, ennek ellenére siralmasan keveset keresnek - hangsúlyozta. Számíthatnak-e ők is arra az 500 ezer forintos egyszeri juttatásra, amit az egészségügyi dolgozók kapnak, továbbá az egészségügyi bértábla alkalmazására, ingyenes tömegközlekedésre és a koronavírus-fertőzés elleni védőfelszerelésre, valamint tesztelésre? - sorolta kérdéseit a szocialista politikus.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában felidézte, január 1-jétől 14 százalékos béremelést vezettek be a szociális szférában. Nem volt ez mindig így, a 2010 előtti kormány a szociális ágazatban dolgozóktól is elvett egyhavi bért - tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hogy 2010 óta 75 ezerről 92 ezerre nőtt a házi segítségnyújtásban részesülők száma.

Jobbik: támogatná-e a kormány a kötelező maszkviselést?

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, a koronavírus-járvány terjedésének lassításához komoly intézkedésekre van szükség. Azt kérdezte, támogatna-e a kormány egy olyan szabályt, amelynek értelmében Magyarországon úgy lenne kötelező közterületen és nyilvános helyeken a maszkviselés, hogy a védőeszközt az állam biztosítja. Erre szerinte azért lenne nagy szükség, mert például Hongkongban és Szingapúrban a kötelező maszkviseléssel sikerült megfékezni a vírus terjedését. Azt is kérte, ne vegyenek el pénzt az önkormányzatoktól.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára úgy reagált: a kormánynak fontos, hogy a védekezéshez szükséges felszerelés rendelkezésre álljon. Ezeket az eszközöket úgy kell beosztani, hogy a várhatóan hosszú védekezés alatt a leginkább veszélyeztetetteknek folyamatos biztosítottak legyenek - mondta. Hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint alapvetően a betegeknek szükséges maszkot hordaniuk. Az önkormányzatok ügyében pedig úgy fogalmazott: mindenkinek van feladata a koronavírus legyőzésében.

KDNP: eredményes a külügyminisztérium munkája a járvány idején is

Nacsa Lőrinc (KDNP) helyesnek nevezte az elmúlt évek külpolitikai irányát, amely szerint az első szempont a magyar nemzeti érdek. A mostani koronavírus-helyzetben - mondta - az eddig felépített diplomáciai kapcsolatokból lehet építkezni. Ezzel kapcsolatban méltatta, eredményesnek minősítette a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkáját, a külföldön rekedt magyarok hazaszállítását, valamint a védőeszközök beszerzését, amelyről megjegyezte: ezeket elsősorban Kínából lehet beszerezni, az EU részéről ugyanis segítség helyett eddig csak kettős mérce volt tapasztalható.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagálásában azt közölte: Magyarország történetének legnagyobb hazatérési akciója zajlik, eddig 7995 embert hoztak haza, és a mostani adat szerint még 928 ember hazaszállítását kell megszervezniük. A határátkelőhelyek részbeni újranyitásáról azt mondta: meg kell védeni az emberek egészségét, de biztosítani kell a gazdaság működőképességét is, így a teherforgalom minden szomszédos országgal működik. A védőeszközökről is tájékoztatott, jelezve, hogy Magyarország egy komplett gépsort vásárolt Kínából.

Fidesz: a kormány gyors gazdaságvédelmi döntéseket hozott

Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: a koronavírus-járvány gazdasági hatásaival is szembe kell nézni, ugyanis még nálunk jóval nagyobb országok is bajban vannak. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány gyors gazdaságvédelmi döntéseket hozott, a hétfőn bejelentett kormányzati akcióterv pedig minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programja, amelynek fő célja a munkahelymegőrzés, de ennek részeként visszaállítják a 13. havi nyugdíjat is. Ezekkel a lépésekkel elérhető, hogy a negatív következményeket mérsékelni lehessen, és meg lehessen teremteni a gazdaság-újraindítás feltételeit - mondta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte: a gazdaság újraindításával kapcsolatban kifejezetten jó alapról tudnak indulni, tavaly ugyanis rekordot döntött a magyarországi beruházások mértéke. Közölte: új vállalati beruházásokra rendkívül komoly összegeket nyitnak meg, indítanak például egy olyan beruházásösztönzési programot, amely már 150 ezer eurónyi beruházástól támogatja - 30 százalékról indulva 50 százalékos készpénztámogatási hányadig - a Magyarországon létrejövő munkahelyteremtő, -megőrző és versenyképesség-növelő beruházásokat - mondta, hozzáfűzve továbbá, hogy az Eximbankon keresztül egy 400 milliárd forintnyi összegű, kedvezményes kamatozású hitel- és egy 50 milliárd forintos garanciaprogramot indítanak meg. Indul egy olyan biztosítási program is, amely a bajba került exportáló cégeket segíti a nemfizetésből fakadó nehézségek áthidalásához.

A részarány-földkiadási folyamat, valamint az osztatlan közös tulajdon felszámolására tesz lépéseket az agrárminiszter által benyújtott, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amelyet kedden kezdett el tárgyalni az Országgyűlés.

Agrárminiszter: évtizedes adósságot törleszt az állam


Nagy István agrárminiszter expozét mond a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Évtizedes adósságát törleszti a magyar állam a teljes részarány-földkiadási folyamat gyors és méltányos lezárásával és jelentős lépést tesz az osztatlan közös tulajdon felszámolása érdekében is - közölte az agrárminiszter.
A javaslat általános vitájában Nagy István közölte, az előterjesztés egyfajta nemzeti birtokrendezést hajt végre.
A politikus Magyarország évtizedekig kollektivizált mezőgazdasága máig velünk élő terhes hagyatékaként beszélt a tulajdonos nélküli földparcella és a földparcella nélküli tulajdonos sajátos jogi formációjáról, azaz a földkiadási folyamatról.
Értékelése szerint a javaslat gyorsan és méltányosan, az érintettek érdekeit figyelembe véve zárja le a folyamatot.
Ismertetése szerint a két évtizede zajló földkiadást úgy zárnák le, hogy egyes folyamatban lévő ügyek kivételével, állami tulajdonba kerülnek a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő, aranykoronánként 50 ezer forintos kártalanításával.
Hozzátette: a jelenlegi szabályok a részarány-kiadás lezárását belátható időn belül nem tudják garantálni, ráadásul a pénzbeli kompenzáció is méltánytalan, aranykoronánként 4000 forint.
Nagy István közölte, hogy a törvényjavaslat további 14 jogszabályt módosít. Ezek között beszélt az osztatlan közös földtulajdon felszámolása érdekében tett lépések első elemeként arról, hogy az állam a tulajdonosok javára értékesíti a Nemzeti Földalapban (NFA) található állami osztatlan közös tulajdoni hányadokat.
Kifejtette, a legtöbb állami tulajdoni hányad 10 hektárnál alacsonyabb, ezért megteremtenék annak lehetőségét, hogy az állami földeket a jelenlegi 3 hektáros mérethatár helyett legfeljebb 10 hektárig nyilvános, egyszerűsített módon értékesíteni lehessen. Szerinte az intézkedés 10 ezer ingatlant érint.
A miniszter szólt arról, hogy rendezik a tartós földhasználat, ingyenes örökhasználat egyes jogi kérdéseit, valamint ezentúl önálló ingatlanként tartják nyilván az erdőkben az állami erdőgazdaságok által akár évtizedekkel ezelőtt létesített, de máig rendezetlen jogállású építményeket, ezek eladása csak a magyar állam számára lesz lehetséges.
Az erdőtörvény módosításáról közölte, teljesen átalakul a teljes erődvédelmi bírságrendszer: a korábbi, közel 50 erdészeti szankció helyett 5 plusz 2 szankcióhalmazt vezetnek be. Elmondta, a jelenlegi szabályok szerint a bírság kiszabásánál nem lehet mérlegelni, ezen most változtatnak és megteremtik ennek lehetőségét.
Az NFA-nál lévő földek hatékonyabb hasznosításaként említette azt, hogy a vagyoni kör kibővül a növényházzal. Ez az intézkedés az üvegházak jelentős növelését célozza a létesítés feltételeinek jelentős egyszerűsítésével is - magyarázta.
Nagy István a Magyar Falu Program céljainak megvalósításával összefüggésben közölte, hogy a jelenleginél több lehetősége lesz a települési önkormányzatoknak arra, hogy állami földek használati vagy tulajdoni jogához hozzájussanak. Minden olyan mezőgazdasági célú állami tulajdonú ingatlan tartós hasznosítása lehetővé válna, amelyet eddig valamilyen jogi vagy egyéb probléma miatt nem hasznosíthattak - részletezte, példaként említve a gyümölcsösöket, az ültetvényeket, a halastavakat.
Fásítási program indul a honvédelmi célra feleslegessé vált területeken - mondta.
A miniszter közölte azt is, a javaslatban meghatározzák, hogy az NFA-tól haszonbérletbe vagy megbízási szerződés alapján bérelt földek esetén a bérletért legalább 2500 forintot kell fizetni aranykoronánként. A rendelkezés a törvény hatályba lépése utáni szerződésekre vonatkozik - közölte, megjegyezve: így még mindig kedvezményesebb lesz a piacinál ez a bérleti díj.
A szaktárca vezetője a földforgalmi szabályozás módosításait úgy írta le: egyszerűsítik a földadásvételi szerződéseket, például az elektronikus úton, jegyzői közzététellel.
Hozzátette: korlátozzák a tartási és az életjáradéki szerződéseket, mert a tapasztalatok szerint egymással "bizalmi viszonyban nem állók" nagy számmal kötnek ilyen szerződést az elővásárlási és a földforgalmi szabályok kijátszására.

Fidesz: pozitív változás jelenthet a javaslat a gazdáknak

Horváth István (Fidesz) szerint a nemzeti birtokrendezés, illetve a többi törvénymódosítás a magyar gazdatársadalom meghatározó részének jelenthetnek pozitív változást a dolgos hétköznapokban. Nehéz agárpolitikai örökségként beszélt az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról. Ezt a konstrukciót a többi között azért is nevezte hátrányosnak, mert nem illeszkedik az uniós normákhoz, ezért nem lehet hozzájutni a területre vonatkozó támogatásokhoz.
A növényházakkal kapcsolatos szabályozást azért emelte ki, mert szerinte az üvegházak növekedésével jelentős számú új munkahely jöhet létre.

Jobbik: nem a javaslatra

Magyar Zoltán (Jobbik) közölte, nem támogatják a törvényjavaslatot, annak több részlete aggályos és nem elfogadható. Vannak olyan részek, amelyeket támogatni tudnának, például a bürokráciacsökkentés, de máshol túl messzire megy a módosítás - magyarázta. Kevesellte az 50 ezer forintos kártalanítást a földkiadások felszámolásánál.
Azt firtatta, mikor döntött a kormány úgy, hogy a családi gazdaságok helyett a maximum hat mintagazdaságot támogatja kedvezményes állami földbérletekkel.

Az ellenzék nem támogatja a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló kormányzati javaslatot - derült ki az előterjesztés parlamenti vitájában kedden.  

MSZP: ebben a formában nem támogatható a javaslat

Varga László, az MSZP vezérszónoka megköszönte azok munkáját, akik a járvány időszakában a magyar élelmiszer-termelésért tesznek nap mint nap. Ezek a hetek felértékelik a munkájukat - hangsúlyozta.
A törvényjavaslatot értékelve elmondta: az MSZP azokat az irányokat támogatja, amelyek azt célozzák, hogy a vidék eltartóképessége erősödjön, az ország élelmiszer-ellátása stabilabb legyen, a vidéken élők egzisztenciája pedig jobb legyen. Azonban - folytatta - a kormány által benyújtott "salátatörvény" tartalmaz olyan pontokat, amelyek nem támogathatók jó szívvel.
Kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslat mintagazdaságokat érintő részével kapcsolatban, mert szerinte a módosítás ebben a formában nem az alulról építkező vállalkozásokat támogatja, hanem "három-négy-öt" nagyobb szereplő kiemeléséről szól.       

A DK sem támogatja a törvényjavaslatot

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka csalódottságának adott hangot, hogy a javaslat nem foglalkozik a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került magyar mezőgazdasági termelőkkel. A javaslat nem érinti az akvakultúrával foglalkozókat, a dísznövényeseket vagy a munkaerőhiánnyal küzdő szamócások ügyét - tette hozzá.
Úgy értékelt: olyan salátatörvényt nyújtott be a kormány, amelynek nem most lett volna itt az ideje. Kritikát fogalmazott meg a nemzeti parkok tulajdonjogával kapcsolatos módosítás és a nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződések ügyében, valamint a mintagazdaságok szabályozásával kapcsolatban és a vadászati törvény módosítása miatt is.
Jelezte: a DK ebben a formában nem támogatja a javaslatot.

LMP: vonják vissza a javaslatot!

Hohn Krisztina, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy gondterhes és válságos időket élünk, példa nélküli fenyegetéssel kell szembe nézni a koronavírus-járvány miatt, amely a világgazdaságot is régen látott válságba süllyeszti. A benyújtott salátatörvényben azonban szó sem esik a problémák kezeléséről, ehelyett bizonyos kedvezményezett érdekkörök, "hűbérurak kiszolgálásáról" szól - értékelt.
A kormány úgy tűnik, megint óriási "földmutyira", mintagazdaságok címén "a hűbérbirtokok kistafírozására, a hűbérurak hallatlan kedvezményekhez juttatására készül" - mondta, hozzáátéve, nem feledkeznek meg a vadászokról sem, a kormány mindenről gondoskodik, amivel az új arisztokrácia a zsebét tömheti.
Az LMP-s képviselő firtatta, hogy az egyházak ingyenes termőföldhöz juttatása milyen célokat szolgál.
Összegzése szerint a módosítás a feudális rendszer visszaállítása felé tett lépés, amihez nem járulhatnak hozzá. Arra szólított fel, hogy a kormány vonja vissza és dolgozza át a javaslatot.

Párbeszéd: személyre szabott jogalkotás zajlik

Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd vezérszónoka is nemtetszését fejezte ki a javaslat miatt. Felidézte, hogy volt hétpárti egyeztetés, ahol a Fidesz azt ígérte, nem lesz "jogalkotási cunami", a nem feltétlenül szükséges javaslatokról nem fognak tárgyalni a veszélyhelyzetben. Sokkal inkább a bérpótlékról, az alapjövedelemről, a családi pótlékról kellene vitatkozni vagy arról, hogy mi lesz a gazdákkal, akik nagy áldozatok árán ellátják az országot - hangoztatta.
Azt mondta, a javaslatban vannak bürokráciát csökkentő elemek, amiket tudnának támogatni, de az előterjesztés elsősorban arról szól, hogyan legyen több földje a fideszes nagybirtokosoknak, és hogyan kerülhetnek további birtokok az oligarchák kezébe.
Személyre szabott törvényalkotás történik - mutatott rá, hozzátéve: kedvezményes feltételekkel juthatnának hozzá bizonyos körök a földekhez. A törvényjavaslat alapján a nemzeti parkok eddig is kevés jogosultságaikból továbbiakat veszítenének, és a védettségi garanciák tovább csökkennének.
A politikus garanciákat követelt; amíg ezek nem kerülnek be, nem támogatják a javaslatot.

Képviselői hozzászólások

Jobbik: aggályos pontok a javaslatban

Steinmetz Ádám (Jobbik) szerint az igen terjedelmes javaslat aggályos pontja a mintagazdaságok esetében meghatározott ötvenéves bérleti időszak. Ennyi idő alatt sok minden változhat, ennél sokkal rövidebb időtartamot kellene feltüntetni - vélte.
A birtokméretre vonatkozó passzust szintén kifogásolta, ezt szerinte akár korlátlanul lehetne bővíteni, ha valaki megfelel a mintagazdaság feltételeinek. Úgy látta: a javaslatban nem a helyi, kisgazdaságok érdeke jelenik meg.
Akár több száz hektárnyi állami tulajdonú erdőt érinthet, hogy pályáztatás nélkül lehetne haszonbérleti szerződést kötni, itt is észszerű határt kellene szabni, ami lehetne például öt hektár - mondta Steinmetz Ádám.
Az önkormányzatok földhöz jutási lehetőségét ugyanakkor üdvözölte az ellenzéki politikus, mondván, ezáltal akár munkahelyteremtés, az önellátás is megvalósítható lenne.

Az agrárminiszter zárszavával ért véget a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és más földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló általános vita kedden az Országgyűlésben.

Fidesz: harminc éve rendezetlen kérdést old meg a módosítás

A fideszes Font Sándor kijelentette: a jogszabály megoldja a kiadatlan résztulajdonosok mintegy harminc éve rendezetlen kártalanítási ügyét.
Kijelentette, a mezőgazdasági bizottságba még tagokat sem delegáló MSZP, DK vagy Párbeszéd képviselői légből kapott állításokat tesznek, amelyeknek nincs köze a magyar agrárium hétköznapi életéhez.
Pozitívnak értékelte, hogy a szőlőkataszterek elővásárlási sorrendje a jövőben a hegyközségi törvényben meghatározottak szerint alakul.
A képviselő cáfolta, hogy a jelenlegi változtatás nehezítené a helyhatóságok földhasználatára. Azt mondta, az önkormányzatok jobb helyzetbe kerülnek, könnyebbséget kapnak például az által, hogy beruházási vásárlás esetén nem kell ötéves művelési kötelezettséget vállalniuk.

Független: gyötrelmes a földtulajdon bejegyeztetése

Apáti István független képviselő "borzasztóan adminisztratívnak" ítélte a földtulajdon bejegyzését, ami akár 8-10 hónapig is tarthat. Az iratok "pingpongoztatása" a hivatalok között komoly problémákat okozhat például egy gyümölcsös vásárlásakor - mutatott rá.
Ellentmondásosnak ítélte, hogy az adásvételt éppen akkor nem kell kifüggeszteni, amikor az ügylet megszünteti az osztatlan közös tulajdont, vagyis amikor szerinte felmerül a spekuláció lehetősége.
A birtokösszevonási cserékről szólva közölte, e szempontból ellentmondás van az adótörvény és a földtörvény között. Apáti István az állami földek külön pályáztatás nélküli megszerzését akkor tartja támogathatónak, ha az a helyi kis- és közepes családi gazdaságokat szolgálja.

Jobbik: pótolni kell a kieső bevételeket

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint most inkább arról kellene vitatkozni az Országgyűlésben, hogy a mezőgazdaságban dolgozók kieső bevételeit, bérét hogyan lehet pótolni.
A kormánynak a munkabérek kipótlására tett javaslatát erőtlennek és gyengének nevezte. Hangsúlyozta: a birtokviszonyok kialakítása során arra kellene törekedni, hogy Magyarország kiszakadjon a hosszú szállítási láncokon alapuló gazdasági modellekből. Európán belül önellátásra törekvő Magyarországra van szükség - jelentette ki, hozzátéve, hogy a járvány lehetőséget ad arra, hogy átértékeljék az eddigi koncepciókat.

Zárszó

Nagy István agrárminiszter zárszavában arról beszélt: a törvényjavaslattal a rendszerváltozás utáni birtokpolitikai döntések részeit tudják lezárni első lépcsőben, majd két-három hét múlva a parlament elé kerülhet a következő törvénycsomag, amely az osztatlan közös tulajdont érinti.
Köszönetet mondott a kormánypárti és az ellenzéki képviselőknek, hogy megfogalmazták véleményüket a vitában.    
Arra a felvetésre, hogy miért a koronavírus-járvány ideje alatt nyújtották be a javaslatot, a miniszter úgy reagált: "eszük ágában" sem volt ez, egy normál időszakra készültek, nem a mostani helyzetre. Ugyanakkor úgy vélte: ha valamikor nagy szükség van a birtokpolitikai rendezések elvégzésére, a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, és a mintagazdaságok mellett a nagyberuházások megerősítésére is, akkor az éppen most van. A járvány miatti veszélyhelyzet ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire ne legyünk kiszolgáltatottak a külföldi beszállítóknak, és mennyire fontos, hogy a hazai élelmiszeripart megerősítsük - mondta.
Jelezte: levelet írt minden magyarországi kiskereskedelmi lánc vezetőjének, és figyelmükbe ajánlotta, hogy nemzetstratégiailag és nemzetbiztonságilag is kiemelkedően fontos, hogy ilyen helyzetben magyar áru legyen az üzletekben.     
Az agárminiszter az önkormányzatoktól ismét azt kérte: nyissák újra a piacokat a megfelelő biztonságok intézkedések mellett, mert sok ezren fognak csődbe menni, ha ezt nem teszik meg.

A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának expozéjával kezdődött meg az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról és ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

Orbán Balázs: folytatódhatnak a zöldfejlesztések a Ligetben


Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (b) és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 7-én. - Fotó: MTI/Kovács Tamás

Kiemelten közérdekű beruházásnak minősülhet a Liget Budapest projekt, és a helyi önkormányzatok részéről változtatási tilalom nem lenne alkalmazható - közölte Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításait ismertetve kedden az Országgyűlésben.
Orbán Balázs kifejtette: ha önkormányzati rendelet ezzel ellentétes előírást tartalmaz, akkor helyette a törvényi előírást kell alkalmazni. Rámutatott: a javaslat benyújtására azért is szükség volt, mert a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalom a már folyamatban lévő zöldfelületi munkálatokat is megakadályozta. Ezek között említette a városligeti kis botanikus kert megújítását és bővítését, az 56-os terén kialakítandó zöld promenádot, multifunkcionális sportpályák megvalósítását, két kilométeres futókör kialakítását és egy újabb, kutyás élménypark kiépítését. Kitért továbbá a Városligetben található aszfalt- és betonfelületek feltörésére és visszazöldítésére.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány azt gondolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalma az új épületek megépítésére vonatkozik, így az új Nemzeti Galériára, a Magyar Innováció Házára, és a Városliget Színházra. Ezek - noha érvényes engedélyekkel bírnak - nem fognak megépülni míg a közfejlesztések tanácsa egyhangúlag így nem dönt - jelezte.  
A benyújtott törvényjavaslat része, hogy a mátraverebélyi, szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyeket nemzeti emlékhellyé nyilvánítják. Ezzel egyidejűleg a kegyhelyként működő nemzeti emlékhelyeknél a szakrális események és egyéb szabadtéri programok zavartalansága érdekében a külfejtéses bányászati tevékenységet korlátoznák - jelezte.
A javaslat kiemelt pontjaként említette az államtitkár az úgynevezett függő hatályú döntés jogintézményének kivezetését. A hatósági eljárások felgyorsítása mostanra megvalósult, nincs szükség a függő hatályú döntések meghozatalára, amelyek hatalmas adminisztrációs terhet jelentenek a jogalkalmazó ügyintézők számára, és éves szinten majdnem fél milliárd forintos terhet eredményeztek 2018-ban - közölte Orbán Balázs.
Kitért arra is: az előterjesztés az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával rendezi a nemváltoztatás területén fennálló bizonytalan jogi helyzetet. Azt javasolják, hogy a jövőben a magyar hatósági nyilvántartásban a születéskori biológiai nemet rögzítsék - ismertette. Ezt követően, azzal, hogy ki milyen neműnek tartja magát, ki milyen nemátalakító műtétnek veti alá magát, a magyar államnak semmilyen dolga nincs, ezzel összefüggésben a javaslat semmilyen korlátozást nem tartalmaz - rögzítette.
További jelentős pontként jelölte meg azt a vagyonjuttatást, amellyel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásokért Közalapítvány működését ismerik el.
Kitért a módosítás azon pontjára is, amely a polgármesterek védekezéssel összefüggő jogaira terjed ki. Jelezte: a kormány a változtatási szándékától eltekintett, miután az komoly politikai turbulenciát okozott. A veszélyhelyzeti jogalkotással összefüggésben a kormány a lehető legszélesebb nemzeti egység fenntartására törekszik - közölte az államtitkár.

Fidesz: igen a javaslatra

Salacz László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a javaslatból a közigazgatási bürokrácia csökkentését szolgáló jogszabályok megalkotását.
Szükségesnek tartotta az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítását is. Rámutatott: hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak meghatározása biológiai alapokon nyugszik.
Hangsúlyozta: a módosítás nyomán az esetleges nemi átalakító műtétek után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan.
A politikus üdvözölte a nemzeti kegyhelyekre vonatkozó változtatásokat.
Jelezte: a Fidesz frakció támogatja a javaslatot.

A Jobbik számos kifogást emelt a törvénycsomaggal kapcsolatban

Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy az ellenzék már a függő hatályú változtatásokra vonatkozó szabályozás 2015-ös elfogadásakor is annak hatalmas költségeire figyelmeztetett, valamint arra, hogy az ügyfelek nem fogják érteni a szabályozást.  
A nemzetbiztonsági szempontból kiemelt beruházásokról szóló változtatást is kifogásolta. Ha ilyen beruházás telkére átnyúlik egy szomszédos építmény, akkor annak tulajdonosa bontásra kötelezhető. Azt mondta: akár nyolcvan éves építményeket is elbontathatnak így. Miért nincs a javaslatban alternatíva? - tette fel a kérdést.
Előadóművészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény változtatását is elfogadhatatlannak ítélte. Kifogásolta, hogy az állam által támogatott színházak öttagú felügyelő bizottságában három miniszteri küldött kap helyet. "Ez egy művészvilág" - szögezte le -, nem kell ilyen pórázon tartani a színházakat.
A városligeti fejlesztésről szólva kifogásolta azt a passzust, amely szerint, ha változtatási tilalom van, az a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra nem érvényes. Ugyancsak nem értett egyet azzal a vagyonjuttatással sem, amelyet bizonyos kutatóintézeteknek biztosítanak. Azt mondta: ezen intézmények tevékenysége mindennapi politizálásban torkollt, nem rendeltetésszerűen végzik a munkájukat, így nem érti a juttatást.

A frakciók vezérszónoki felszólalásaival folytatódott az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról és ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

A KDNP támogatja a változtatásokat

Vejkey Imre (KDNP) a függő hatályú döntések kivezetéséről szólva kijelentette: a formális jogi aktus megszűnik, de az állampolgárokra kiható pozitív hatásai, például a díjmentesség megmaradnak.  
A Városliget megújításával kapcsolatban úgy fogalmazott, a Karácsony Gergely által vezetett főváros "beakasztott" a projektnek azzal, hogy csapatával változtatási tilalomról döntött, ami miatt le kellett állítani a zöldterületek fejlesztését. A javaslat célja az, hogy a parkfejlesztés folytatódjon.
Szólt az ingyenes vagyonjuttatásról is a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány számára. Közölte: ez teszi lehetővé, hogy az érintett kutatóintézetek elláthassák közfeladataikat.
Az előadóművészeti szervezetek támogatását érintő változtatásról azt mondta: a hazai művészeti élet jelentős alappillére a vidéki hálózat, amelynek megőrzése nemzeti érdek. Ehhez kell, hogy felügyelőbizottságába a miniszter legyen jogosult három főt delegálni, ha az intézmény állami finanszírozást kap.  
Az anyakönyvi eljárásokra rátérve közölte: a javaslat rögzíti, hogy a születési nemet kell tartalmaznia a személyazonosító iratoknak. Mivel az ember születési időpontjában meglévő neme utólagosan műtéttel a születés időpontjára visszamenőlegesen nem változtatható meg, ezért a javaslat kizárja a születési nem megváltoztathatóságát az iratokban.
A kiemelten közérdekű beruházás esetén akkor kell bontani a szomszédos ingatlant, ha az akadályozza a beruházás megvalósítását - válaszolt a Jobbik felszólalójának.
Az előterjesztés akként is rendelkezik, hogy a legalább 400 négyzetméteres, korábban lakásként használt, de azt kereskedelmivé alakítják, arról ne a jegyző, hanem a kormányhivatal járhasson el.
Szólt arról is, hogy az előterjesztés fokozottabb védelmet biztosít Mátraverebély-Szentkút  nemzeti emlékhely szakrális eseményeit.

MSZP: a járvány közepette "salátatörvényeket" nyújt be a kormány

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka azt kifogásolta, hogy a kormány a koronavírus-járvány közepette, a veszélyhelyzet időszakában, amikor a járvány lassításával kellene foglalkoznia, "salátatörvényeket" nyújt be az Országgyűlésnek.
Tényleg az a legfontosabb most, hogy a hatalmukat még jobban bebetonozzák, hogy az önökhöz közel álló alapítványokat, vállalkozásokat még jobban kistafírungozzák, nem az, hogy a magyar emberek életét megkönnyítsék? - tette fel a kérdést.
Részletesen ismertette a javaslatokat, kifogásolva a Liget projektet érintő részt, valamint az önkormányzatok jogköreiről és az anyakönyvi szabályokról szóló módosítást.
Úgy vélte: a veszélyhelyzetet arra használja a kormány, hogy tovább korlátozza az ellenzéki polgármesterek jogkörét.

DK: embereket tesz tönkre, állami vagyont herdál el a javaslat    

Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka is kritizálta a kormányt, amiért szerinte nem a jelenlegi járványhelyeztben fontos jogszabály-módosításokat terjeszti be az Országgyűlés elé.
Úgy értékelt: a törvényjavaslat "reparálhatatlan", mert olyan módosításokat tartalmaz, amelyek embereket tesznek tönkre és állami vagyon herdálnak el.
Mint mondta, a függő hatályú döntés esetében a javaslattal beismeri a kormány, hogy ez a jogintézmény, amelyet négy éve vezettek be, nem működik.
Képmutatónak, kicsinyesnek, politikailag és emberileg is elfogadhatatlannak nevezte az anyakönyvi eljárás módosítását. Mi viszi rá magukat, hogy a legnagyobb járvány közepén pár száz emberrel így szúrjanak ki, így alázzák meg őket - tette fel a kérdést utalva arra, hogy a transznemű emberek körében a legnagyobb az öngyilkosságok aránya.
Bírálta a Liget-projekttel kapcsolatos módosításokat, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy "lopni akarnak megint". A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásokért Közalapítványnak történő ingyenes vagyonjuttatást pedig az állami vagyon elherdálásaként értékelte.

LMP: érthetetlen, miért most terjesztik be a javaslatot

Csárdi Antal (LMP) kiemelte: érthetetlen, hogy éppen most, Magyarország jelenlegi állapotában, amikor az elmúlt száz év egyik legnagyobb válsága fenyegeti az országot, a kormány szükségesnek tartja ezt a javaslatot. Az LMP nem támogatja az előterjesztést - jelentette ki.
Úgy vélte, a kormány jogalkotási gyakorlata átgondolatlan, és tárgyalás helyett mindent erővel, agresszívan, sajátos törvénykezési gyakorlattal kívánnak megoldani. A szövegből úgy tűnik, az a cél, hogy mindent elvegyenek az önkormányzatoktól, apró szeletenként vesznek el tőlük hatásköröket - mondta.
A politikus döbbenetesnek nevezte, hogy ahelyett, hogy azon gondolkodnának, hogyan segítsenek a nehéz helyzetbe került családoknak, inkább a nemváltoztatás kérdésével foglalkoznak.
A képviselő kitért rá: a gazdasági mentőcsomag nem szól arról, mi lesz azokkal, akik már elveszítették az állásukat és nincs esélyük, hogy a járvány ideje alatt újat találjanak. Márpedig a turizmusban és a vendéglátóiparban rengetegen vannak ilyenek - tette hozzá.

További képviselői felszólalásokkal folytatódott az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról és ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.

Párbeszéd: látszatként használják a parlamentet

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) szerint a nemzetközi felháborodás miatt a kormány látszatként használja a parlamentet, hogy megmutassa: működik a törvényhozás.
Közölte: az lenne a jó, hogy amikor van rá lehetőség, megvitatnának minden, a veszélyhelyzettel kapcsolatban megtárgyalandó javaslatot és így ülésezne a parlament. Ezzel szemben a veszélyhelyzet alatt "ilyen necces javaslatokat" hoznak be, éppen most, amikor az emberek, a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek kevésbé foglalkoznak ezekkel - mondta.
Hangsúlyozta: inkább arról kellene beszélni, hogy mi lesz azokkal, akik elveszítették az állásukat, az egy értelmes vita lenne.
A képviselő is felvetette, hogy érthetetlen, miért fontos felhozni a nemváltoztatás kérdését a veszélyhelyzet alatt.
Közölte: minden problémás ponthoz benyújtanak módosító javaslatot, ha elfogadják azokat, támogatják az előterjesztést, viszont a jelenlegi formájában nem.

Független: a figyelem elterelését szolgálja a törvénycsomag

Elterelő hadműveletnek nevezte a törvénycsomagot Bencsik János független képviselő, aki szerint a kormányoldal így akarja a közvéleményt megosztó témákkal elvonni a figyelmet a védőeszközökkel és a koronavírus-szűréssel kapcsolatos problémákról, egész iparágak bedőléséről.
Sürgette, hogy a kormányzat ne egyszeri juttatásokat, "könyöradományokat" adjanak a nyugdíjasoknak, különösen ne később, hanem támogassák azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek megélhetést adnak ezeknek az embereknek, és lehetővé teszik, hogy járulékfizetők legyenek.
A járvány okozta válság "nagyon durva, nagyon komoly helyzeteket fog eredményezni, nagyon hamarosan", mondta az ellenzéki politikus, az ország szegény területein kitörő éhséglázadások rémét vetve fel.

MSZP: megalázó, ami történik     

Az írásban előre jelzett felszólalásokat nyitó Hiszékeny Dezső (MSZP) kijelentette, "a mi magatartásunk az megalázó azok számára, akik lehet, hogy ebben a pillanatban küzdenek valakinek az életéért", vagy épp most vesztették el munkájukat, mert ők azt hiszik, a parlament arról vitatkozik, hogyan lehet az ő helyzetüket, életüket javítani.
Szerinte "politikai és anyagi haszonszerzés vezeti azokat, akik ilyen javaslatot tesznek", mint az éppen tárgyalt előterjesztés, amely a kormányoldal hatalmi mámorának és tobzódásuk mementója.
Az, aki az önkormányzatokat bántja, aki az önkormányzatoktól von el pénzt, az az embereket bántja - jelentette ki egyebek mellett, a Városliget beépítése kapcsán pedig a kormányoldal hitelességét kérdőjelezte meg, mondván, a miniszterelnök korábban azt közölte, nem tesz a fővárosiak akaratával ellentétes lépést.

LMP: a kormány nem törődik azzal, hogy romlik a helyzet     

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt: hetek alatt romolhat az ország gazdasági helyzete, nem tudni, hány további család veszíti el a megélhetését, eközben "a kormány ezzel nem törődik", holott most a nemzetet minden mást félretevő szolgálata volna a feladat.
Szerinte sok az előterjesztésben a kifejezetten káros, "erőszakkal sem idehozható", a jelen helyzetben halasztást tűrő, az önkormányzatok működését nehezítő a színházak életét átalakító.
Azt hangsúlyozta: a világjárvány okozta kritikus helyzetben nem lehet teret adni a politikai csatározásoknak, de a kormányoldal elmulasztotta, hogy kialakuljon egy nemzeti egység a fellépésben, valamint egy olyan bizalom, ami erősítené a védekezés során elkerülhetetlen intézkedések hatékonyságát, hatásfokát.
Reményének adott hangot, hogy a kormány átértékeli az elmúlt hetek eseményeit és megpróbál konszenzusos irányba elmozdulni.

Független: a törvényjavaslat célja a titkosítás és a bosszúállás

Szél Bernadett (független) abszurdnak nevezte, hogy miközben dübörög a járvány, arról kell beszélni, hogy kormánypártok mit titkosítanak és kin állnak bosszút.
A járványhoz kapcsolódó intézkedéseket rendeleti kormányzásban hozzák meg, úgy, hogy ezekhez az Országgyűlés hozzá sem szólhat, a parlament pedig olyan törvényeket tárgyal, amelyeknek az állami vagyon kijátszása, a hatalommal való visszaélés és a korrupciós üzletek titkosítása a célja - fogalmazott.
Jobbik: a bankoknak és a multiknak többet kell fizetniük!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérte, hogy a Liget-projektet fagyasszák be, a forrásait pedig csoportosítsák át a járvány elleni védekezési alapba. Tegyék ugyanezt a Budapest-Belgrád vasútvonalra rendelkezésre álló saját forrástömeggel - szólított fel. Szavai szerint ugyanezt el lehet mondani, az állami kommunikációra szánt pénzekről is.
A politikus azt is követelte, hogy a tervezettnél nagyobb mértékben vonják be a közteherviselésbe a bankokat és a multinacionális cégeket.

A Miniszterelnökség államtitkárának zárszavával ért véget az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról és ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben. A parlament ezt követően az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről kezdett tárgyalni.

Kormány:  az ellenzék magyarázza a magyarázhatatlant

A vita lezárása után Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, az ellenzéki képviselők "magyarázzák a magyarázhatatlant". Az előzményekre visszatérve hangsúlyozta, a kormány a járvány begyűrűződésének első pillanatától kezdve világossá tette, hogy mindent megtesz az emberek életének, egészségének megóvása és a munkahelyek megőrzésének érdekében. Ehhez minden forrás rendelkezésre áll - közölte.
A kihirdetett veszélyhelyzetről elmondta, a kormányzat azért nem fogadott be ahhoz kapcsolódó konkrét időkorlátot, mert helyette olyan rendszert alakított ki, ahol az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.
Az ellenzéki kritikákra felelve leszögezte: a vírus elleni védekezéssel összefüggő jogalkotást el kell választani az általános jogalkotástól.
A miniszterelnök által bejelentett intézkedések a GDP húsz százalékát érintik, miközben az ellenzék azt kéri, hogy az állam ne adjon át egyes ingatlanokat, hanem azok árából vásároljon lélegeztetőgépeket - bírált egyes javaslatokat. Hozzátette, a járvány elleni védekezés egészségügyi kérdései kapcsán a kabinet továbbra is a lehető legszélesebb körű együttműködésre törekszik.
Az ellenzékiek korábban gyakorlatilag minden második felszólalásban azt követelték, hogy fent kell tartani a nyugdíjak reálértékét és nyugdíjemelést kell végrehajtani. A kormány most visszaállítja a 13. havi nyugdíjat, az ellenzék pedig felelőtlenségről beszél - érvelt.
Az államtitkár úgy látta, érdemes lenne normális beszélgetéseket folytatni a Városligetről, mert az ügy valahol félrecsúszott. Hangsúlyozta, a Városligetben a zöldfelületek és a beépített felületek aránya is növekszik, de mind a kettő a betonfelületek rovására.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványról beszélve azt kérte, a kulturális, oktatási tevékenységet folytató alapítványokat ne politikai alapon ítéljék meg.
Az anyakönyvi törvény kapcsán hangsúlyozta, hogy a nyilvántartások kezelése egy nagyon bonyolult szakterület. Eddig egy szabályozatlan és nagyon bizonytalan jogi helyzet állt fent, innentől kezdve azonban az anyakönyvi, valamint a személyadat és lakcímnyilvántartás egyetlen egy időállapotban egy tökéletesen megítélhető helyzetet tart nyilván - közölte. Hozzátette, a nemi identitási kérdésekben pedig mindenki azt tesz, amit szeretne.

Kormány: a hatékonyabb feladatellátást segíti szociális intézmények tulajdonba adása az egyházaknak

Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár kiemelte: a hatékonyabb feladatellátást segíti az a javaslat, amely az egyházaknak ingyenes tulajdonba adná azokat a bentlakásos szociális intézményeket, amelyek már évek óta e szervezetek használatában állnak. A javaslat emellett tisztázza az egyházi feladatátvállalással kapcsolatos eljárást a jövőre nézve - tette hozzá.
Közölte: a szociális intézményekben a napi ellátást az állami, egyházi, önkormányzati és civil fenntartók együttesen biztosítják. A bentlakásos szociális intézmények az ott élőknek nemcsak gondozási helyet, ellátást, hanem tényleges lakóhelyet is jelentenek - tette hozzá.
Elmondta: ahhoz, hogy hosszú távon is zavartalanul biztosítani lehessen ezen intézmények működtetését, az átruházáskor el kell térni az egyébként vonatkozó törvények egyes rendelkezéseitől, ez indokolja a külön szabályozást a javaslatban. A fenntartó a működtetés során tulajdonost megillető jogosítványokkal rendelkezik majd, ami segíti, hogy a jó gazda gondosságával tudja megszervezni a feladatellátást - vélekedett.
Fülöp Attila hangsúlyozta: az egyházak szociális területen végzett tevékenysége több ezer éves természetes missziójuk folytatása. Az egyházak a kormány stratégiai partnerei, a kormány sokat tett, hogy a szociális ellátásban az egyházak fokozottabb szerepvállalását segítse, mert az egyházak társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen - mondta.

Fidesz: a kormány támogatja az egyházak áldozatos munkáját

Kovács Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a javaslattal a kormány támogatja az egyházak eddigi áldozatos munkáját.
Közölte: amikor az egyházi fenntartók kezelik a szociális intézményeket, a felelősségvállalás, a hit határozza meg munkájukat. A mindenkori kormánynak és az ágazati szerveknek kötelességük együttműködni az egyházakkal - jelentette ki. Hozzátette: a javaslattal nem adják át teljes egészében a szociális ellátás feladatát, csak együttműködnek az egyházakkal a szolgáltatás biztosításban.

Jobbik: a javaslat könnyebbséget nyújt az egyházaknak

Csányi Tamás (Jobbik) azt mondta: a javaslat igyekszik könnyebbséget nyújtani az egyházaknak munkájuk elvégezésében. Fontos, hogy az érintett fenntartók továbbra is gondos gazdaként kezeljék az ingatlanokat - közölte.
A képviselő köszönetet mondott a Magyarországon működő egyházaknak hasznos és példamutató tevékenységükért. Jó, hogy a nagyhéten az Országgyűlés előtt az egyházakról is esik szó - fűzte hozzá.

Képviselői felszólalásokkal folytatódott, majd a kormány zárszavával ért véget az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.  

KDNP: az államnak és az egyházaknak együtt kell működniük

Szászfalvi László (KDNP) hangsúlyozta: az állam és az egyházak nem szemben állnak egymással, nem is egymás mellett léteznek, hanem együtt kell működniük, és minőségi együttműködésre van szükség a magyar társadalom érdekében.
Közölte: a keresztény egyházak hitéleti, közösségépítő, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális és karitatív tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak az ország fennmaradásához, működéséhez, ezért a KDNP mindig kiemelten támogatta a munkájukat. Fontos, hogy a mostani javaslattal az állami felelősség a szociális szektorban megmarad, de az intézmények minőségi fejlesztése érdekében azok működtetését stabilizálni, erősíteni akarják - mondta.

MSZP: az önkormányzatok részvételét kellene erősíteni ebben a szektorban

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka azt hangsúlyozta: miután 2010-et követően szinte minden szakellátási tevékenységet elvettek a megyei önkormányzatoktól, most arra volna szükség, hogy a települési önkormányzatok szerepét növeljék az emberek szociális biztonságának garantálásában.
Feltette a kérdést: miért lesz színvonalasabb ez a szolgáltatás a tulajdonátadástól, hozzátéve, az állam eddig is erősíthette volna ezeket a tevékenységeket.
Nagyon nagy értékű ingatlanok vannak ebben a portfolióban - hangsúlyozta, reményének adva hangot, hogy a lépés nem egy későbbi privatizációt alapoz meg.
Korózs Lajos szerint jelenleg követhetetlen, hová lesznek azok tíz- vagy százmilliárdok, amiket egyes egyházak kapnak. Az ellenzéki képviselő azt közölte: frakciója nem támogatja az előterjesztést.

DK: ez az állami vagyon elherdálása, átjátszása

Sebián-Petrovszki László (DK) annak a véleménynek adott hangot: ezen a területen az álamnak kell a legfőbb szereplőnek lennie, az egyházak jelenléte sem szoríthatja ezt háttérbe, hozzátéve, szerinte az előterjesztés éppen ebbe az általuk nem kívánt irányba mutat.
Megalapozatlan, rossz irányba tett rossz lépésnek nevezte az előterjesztést, amelyben "pusztán az ingatanok átjátszásáról van szó".
Azt kérdezte: ha a minőség javítása a cél, ingatlanátadással, vizsgálták-e, hogy miért látta el rosszul eddig az állam e feladatokat, felvetve, nem az-e a törvényjavaslat célja, hogy ne vagy csak nehezen vehesse vissza ezeket az ingatlanokat egy más színezetű kormány.
Szerinte az ingyenes ingatlanátadás az állami vagyon elherdálása, ugyanakkor hiányolta annak meghatározását, mik a jogai az e szociális intézményekben élőknek, illetve azok eltérnek-e bármiben a hasonló, állami fenntartású intézményekben élőkétől.

LMP: az államnak is feladata a szociális ellátásban való részvétel     

Ungár Péter (LMP) azt mondta, az államnak is természetes missziója a szociális ellátásban való részvétel, de úgy tűnik, hogy az ellátásnak vannak olyan részterületei, amelyekből fokozatosan vonul ki.
A szociális ellátásra jellemző rettenetes munkaerőhiány nem oldható meg azzal, ha az egyházi intézményeknek pluszforrásokat juttatnak, és újabb ingatlanokat adnak át - jelentette ki. Véleménye szerint az egyházak azért nem üdvözölték még az indítványt, mert ezek általában értékes, de jellemzően rossz állapotban lévő épületek.
A szociális szektornak sok fejlesztésre van szüksége, éppen ezért elengedhetetlen lenne a béremelés, illetve egy, az egészségügyi dolgozókéhoz hasonló egyszeri juttatás - szögezte le. Egyúttal azt is kérte, hogy az állam rendezze az idős hozzátartozójukat ápolók otthongondozási díját.

Kormány: ez nem ingatlanmutyi

A vita lezárása után Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár azt mondta, rengeteg olyan kérdés merült fel az ellenzék részéről, amelyekre a javaslat átolvasása után választ lehet kapni.
Hangsúlyozta, hogy az egyházak és karitatív szervezetek nemcsak Magyarországon, de az egész világon részt vesznek a szociális ellátásban.
Az érintett ingatlanokban ma is szociális ellátást folytatnak az első mellékletben nevesített szervezetek - közölte. Az állam sem vonul ki a területről, a feladatai megmaradnak, például finanszírozóként továbbra is ott van - emelte ki.
Az államtitkár visszautasította azt az állítást, hogy "ingatlanmutyiról" lenne szó, ahogy azt is, hogy a haszonelvűség oltárán feláldozzák az intézményekben ellátottakat. (MTI)


 

h i r d e t é s