Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány népszavazást ír ki a betelepítési kvótáról, ezzel akarják megakadályozni, hogy az Európai Unió a magyar parlament hozzájárulása nélkül telepíthessen be menekülteket Magyarországra.

A kérdés, amit a kormány szeretne megszavaztatni, így hangzik:

"Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a kérdés eljut a népszavazásig, és nem dobja vissza a Nemzeti Választási Iroda, vagy ha ott átmegy, akkor a Kúria. 

A kérdés megfogalmazásával ugyanis több gond is akad. Amellett, hogy részleteiben nem is elég konkrét, ráadásul az Európai Unió valamely szervének a hatáskörét kívánná korlátozni.

Erről Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért részvételi jogi programjának vezetője beszélt nekünk. Egy országos népszavazásnak a hatályos magyar törvények és az Alaptörvény szerint olyannak kell lennie, hogy az eredménye az Országgyűlés számára fogalmazzon meg egyértelmű kötelezettséget, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben. 

Ez a kérdés viszont nem ilyen, ugyanis a megfogalmazás alapján a kérdés tárgya egyáltalán nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe. 

"A most feltett kérdés olyan, mintha a kormány azt kérdezné a választópolgároktól, egyetértenek-e azzal, hogy Michael Jordan holnap ezt vagy azt csinálja."

- hozott egy példát Mráz. 

A kérdés a kormány által beterjesztett formájában tehát egészen biztosan nem bocsátható jogszerűen népszavazásra.

Azt, hogy a kvótáról szóló népszavazás nem valósulhat meg, korábban Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is elismerte. Tavaly ősszel a Jobbik akart népszavazást a témában, akkor Kósa a kvótarendszerről való népszavazás lehetőségét elvetette, mivel az ügy nemzetközi szerződésben foglalt jogokat érint, amelyekről az alaptörvény szerint nem lehet referendumot kezdeményezni.

A Jobbik kezdeményezte is ezért az alaptörvény módosítását, ezt azonban a Fidesz nem támogatta. 

Szellemiségében is ellentmond az EU-nak

Nagy probléma a kérdéssel, hogy ellentmondani látszik az EU alapszerződésének, márpedig nemzetközi szerződéseket népszavazással felülírni nem lehet. 

A lisszaboni szerződésnek is nevezett aktuális EU-s alapszerződés (kvázi alkotmány) ugyanis kimondja, hogy sok ügyet - és ide tartozik a kötelező kvóták ügye is - a tagállamok minősített többséggel is elfogadhatnak. Vagyis ha elég tagállam szavaz együtt egy konkrét ügyben, akkor azt el kell fogadniuk a nemmel szavazóknak is. Ezt Magyarország is vállalta, olyannyira, hogy a fideszes képviselők támogatásával Magyarország az elsők között ratifikálta a lisszaboni szerződést. 

További probléma, hogy már van egy kötelező kvótáról szóló hatályos döntés, amit minősített többséggel 2015 szeptember 22-én szavazott meg a belügyminiszterek tanácsa. Ez alapján 1294 menekültet Magyarországnak már be kellene fogadnia. A népszavazás azt sugallja, hogy e döntést Magyarországnak nem feltétlenül kell végrehajtania. Holott az EU-s jog alapján ezt végre kell hajtani. Itt ismét egy nemzetközi szerződésből adódó kötelezettséget írna felül a népszavazás, ami alkotmányellenes volna.

(A cikkben közreműködött Magyari Péter.)

444.hu