Az Eurostat inflációs adat kapcsán beszámolt, nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol olyan mértékben nőne az élelmiszerek ára, mint Magyarországon. A helyzet ráadásul annyira brutális, hogy például a kenyér ára, 2021 és 2022 augusztusa között hazánkban átlagosan több mint 60 százalékkal lett magasabb, miközben a minket követő országban alig 30 százalékkal. Ám a kenyérár-drágulás még csak a jéghegy csúcsa, számtalan más, alapvető élelmiszer, mint a húsok, rizs, sajtok ára is nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vizsgált időintervallumon - írja a Pénzcentrum. De ezeken felül a pizza, a sör, de még a bor ára is kiemelkedően növekszik Magyarországon.

A legfőbb kérdés persze az, hogy az amúgy élelmiszer viszonylatában önmagát teljesen ellátni képes országról lévén szó, miért itthon nőnek leginkább az élelmiszerárak? Raskó György agrárközgazdász a lapnak elmondta, hogy az okok rendkívül szerteágazók, de azért jól azonosíthatók. A tavaszi időszakban a kormánynak nem volt ellenére az infláció már akkori elszállása. A különböző jóléti intézkedések, mint például az SZJA-visszatérítés vagy a 13. havi nyugdíj felpörgették a keresletet, ami azt eredményezte, hogy az államkasszából kiáramló közel 1000 milliárd forintot gyakorlatilag az infláción keresztül vissza is vándorolt.

A szakember úgy véli, hogy fontos ok az is, hogy a kiskereskedelem, amit a nyakába kapott különadó terén, azt gyakorlatilag egy az egyben áthárította a vásárlókra. Emellett a büntetőadónak komoly pszichológiai hatása is volt, mivel ezt a szereplők igazságtalanságnak tartották, ezért például az árstoppos termékeken realizált veszteségüket is lelkifurdalás nélkül terhelték át más árucikkekre. Így hát beindult egy olyan spirál, amiben tulajdonképpen minden szereplő kezdte azt érezni, hogy fel van jogosítva az áremelésekre. Ezt pedig a termelők oldaláról is lehetett érezni, hiszen „úgymond ők is vérszemet kaptak”, és árat kezdtek emelni. 

Bármely mezőgazdasági nyersanyagról legyen is szó, búza, árpa, kukorica vagy napraforgómag, a magyarországi árszintje egyáltalán nincs szinkronban a tőzsdei jegyzésekkel (sem az amerikai, de még a párizsi tőzsde jegyzéseivel sem). Nevezetesen, idehaza minden drágább, mint nemzetközi színtéren. A hazai termelők tehát nem veszik figyelembe a realitást, most például ideahaza azért van elég búza, mert nem tudunk exportálni, hiszen itthon sokkal magasabb az ára. De ez nem fog örökké tartani, hiszen idővel benn fog ragadni a termény. Sőt, ez most már nem is csak mezőgazdasági nyersanyagokra terjed ki, Ukrajna felől például már most 30-40 százalékkal olcsóbban érkezik tojás, mint a hazai ára. Azt látom tehát, hogy mivel a magyar gazdaság nyitott, előbb utóbb a külföldi áraknak komoly hatása lesz idehaza is, és valamelyest ki fognak egyenlítődni a hazai és nemzetközi árak. Van tehát egyfajta kívülről jövő nyomás arra nézve, hogy a hazai árak csökkenjenek

- fogalmazott Raskó György.

Idén országszerte pusztító aszály volt, főleg az Alföldön, ahol a csapadékhiány óriási veszteséget okozott. Így például búzából, napraforgóból, kukoricából messze a szokásos hozamok alatt lesz az idei. Ráadásul a költségek óriásit növekedtek a szektorban, ezért nagy lesz a veszteség is. Az agrárközgazdász kiemelte, hogy az élelmiszerinflációnak a közeljövőben fékeződnie kell Magyarországon, hiszen, ha az import jóval olcsóbb lesz, akkor a hazai beszerzők egyszerűen nem fogják megvásárolni a magyar terményeket, ha azokat nem nemzetközi árszinten értékesítik - ez pedig vélhetőleg stabilizálni fogja az itthoni helyzetet.

Bizonyára sokakat érdekel, hogy vajon lesznek-e még olcsóbbak az élelmiszerárak Magyarországon? Röviden és tömören: nem. Bővebben, hozzá kell szoknunk a mostani árakhoz, olcsóbb már nem lesz semmi. Arra viszont számíthatunk, hogy az emelkedés üteme lassulni fog, egyszer talán meg is fog állni. 

A vásárlóerő egyértelműen véges idehaza, a rezsiköltségek elképesztő megugrása miatt ráadásul az embereknek még kevesebb pénzük lesz a hideg hónapokban arra, hogy élelmiszert vásároljanak. Azt gondolom, hogy a következő fél évben a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek vásárolt mennyisége biztosan csökkenni fog Magyarországon. Hiába kerül majd tehát több mint 4 ezer forintba egy olyan sajt, ami eddig 2000 volt, az emberek nem fogják megvenni. A romlandó készletek nagy része tehát a boltok nyakán maradhat sok termék esetében, ezeket pedig majd ki kell árusítani

- vélekedett Raskó györgy. (Agrárszektor)