"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években.

Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz - írja a portfolio.hu. 

Rákossy Balázs jelzése (bejelentése) szerint kormánydöntés született arról, hogy a visszatérítendő EU-források elosztására egy közbeszerzést ír ki a kormány, azaz nem várja meg az Európai Bizottság hónapok óta ígérgetett iránymutatását arról, hogy pontosan milyen szabályok mentén kellene majd kiépíteni a rendszert.

A minél későbbi iránymutatás még később felálló rendszerhez és a források későbpe tolódó elosztásához vezetne, miközben a pályázatok felgyorsított, 2017 közepéig történő meghirdetéséről már kormányzati döntés született (így az ezekhez kapcsolódó visszatérítendő források elosztási hálózatára sem lehet már sokat várni.) 

Rákossy jelzése szerint a közbeszerzés kiírása alapján a visszatérítendő források kapcsán a közvetítők kiválasztása után jövő év elejétől jelenhetnek meg a már idénre is tervezett kombinált hiteltermékek.

A Portfolio több forrásból származó egybehangzó és megbízható információi szerint a közbeszerzés, illetve a visszatérítendő forrás elosztási hálózata kapcsán az a cél, hogy a forráskezelő Magyar Fejlesztési Bank mintegy 400 pontból álló országos értékesítési hálózatot állítson majd fel úgy, hogy egy szolgáltatási díjért cserébe lényegében helyiséget (pl. bankfiók) és infrastruktúrát "bérel" a visszatérítendő EU-források termékelosztására. 

Ez tehát azt jelentené, hogy a bankok lényegében kimaradnának a 730 milliárd forintnyi visszatérítendő forrás refinanszírozásával járó üzletből.

Hangsúlyoznunk kell, hogy maga a közbeszerzés a fair piaci versenyt teremtené meg, hogy az egyes bankok az infrastruktúrájukat rendelkezésre bocsássák az MFB részére, ha akarják. Cserébe pedig fix szolgáltatási díjat kapnának a bankok, és például nem az ő mérlegükben hízna a folyósított (esetleg nemteljesítővé váló) hitel. A Portfolio tudomása szerint egyébként az EU-s jogszabály lehetőséget ad arra, hogy az MFB forráskezelőként felállíthat ilyen értékesítési hálózatot más szereplők infrastruktúráját használva. 

Fontos: nem tudjuk, hogy hogy az MFB-től várható fix szolgáltatási díj hogyan aránylik ahhoz a bevételhez, amelyet a bankok akkor kerestek volna meg, ha tényleges refinanszírozóként vennének részt a 730 milliárd forintnyi forrás elosztásában, de valószínű, hogy a kettő eredője negatív a bankok számára. Fontos az is, hogy az új ciklus kapcsán döntéshozók nem szerettek volna széles pénzügyi közvetítői hálózatot felépíteni sok szereplővel, mert az nem hatékony se szervezetileg, se pénzügyileg.

Rákossy Balázs egyébként eredeti kérdésünkre válaszolva elismerte: lehetne később majd gond abból, hogy a 2014-2020-as ciklus elején túl sok vissza nem térítendő EU-forrást helyez ki a kormány, mert így a jelentős méretű visszatérítendő forrásmennyiséghez kevés vissza nem térítendő forrás maradna a kombinált termékekben. Jelezte, hogy "láthatóan igen jelentős az igény a pályázók felől" az új, júliusi két GINOP pályázatra, így az IH vezetőknek van joguk dönteni a pályázati keretek megemeléséről.

Hozzátette azonban, hogy az NGM szeretné globálisan áttekinteni az egyes programokban a vt-vnt forrásfelhasználás kilátásait. Ennek során készül majd egy kalkuláció arra, hogy hogyan lehet megteremteni a bőséges visszatérítendő források teljes abszorpcióját 2020-ig. Ezen kalkuláció következménye lesz majd az, hogy "milyen mértékben lehet túlhúzni a már betelt pályázatokat".

Amint a Vándorgyűlésről szóló hírfolyamunkban megírtuk: a júliusi GINOP1.2.2 kódszámú felhívás kapcsán az ismert pályázati keret 10+10 milliárd forint volt, de Rákossy jelzése szerint ez a gyakorlatban már 40 milliárd forint volt (10+30 mrd), mert menetközben módosult felfelé a pályázat támogatási keretösszege.

portfolio.hu (Fotó: fidesz.hu)