Európa nehéz helyzetben van, de valamennyi nemzetközi elemzés, köztük az Europol véleménye szerint is a gondok között csak a harmadik helyen áll a menekültválság és a terrorizmus, az első számú biztonságpolitikai veszély Oroszország, a második pedig a közel-keleti egyensúly felbomlása. Ezzel a váratlan kijelentéssel kezdte felszólalását a Biztonság és felelősség című szocialista konferencián Tarjányi Péter. Az ország egyik legnagyobb tekintélyű biztonságpolitikai szakértője úgy értékelte, az utóbbi években egyfajta „birodalmi gondolkodás” jelent meg Moszkva Európai Unióhoz, de még az Egyesült Államokhoz való hozzáállásában is.

Az oroszok egyrészt nagyon sok pénzt áldoznak arra, hogy gazdasági függőségbe taszítsák Európa szegényebb országait, köztük Magyarországot is – emlékeztetett Tarjányi. A szakértő példaként hozta a Paks 2 beruházást, amelybe az oroszok szerinte annyi pénzt tesznek bele, amiért már biztosan akarnak valamit. Ez a szemlélet érhető tetten abban is, ahogyan az orosz titkosszolgálat hackerekkel próbálja rombolni a demokraták esélyeit az amerikai elnökválasztáson. Továbbá ennek a nagyhatalmi hozzáállásnak a része, hogy hosszú ideje nem szűnnek meg a fegyveres harcok Ukrajna és Oroszország között – sorolta az érveket, hogy miért kellene a magyar kormánynak is komolyabban figyelnie Moszkva törekvéseire, ahelyett, hogy ezeket a tényeket eltitkolja a hazai közvélemény előtt.

A biztonsági szakértő szerint ugyanígy félretájékoztatja a kormány az állampolgárokat, amikor elhallgatja előlük azt a francia adatot, hogy márciusig 14 merénylet kísérletet hiúsítottak meg az ottani hatóságok és 300 terroristát fogtak el, valamennyien Európában születtek, többségükben másod- vagy harmadgenerációs muzulmánok. Ez arra hívja fel a figyelmet Tarjányi szerint, hogy a populizmus, vagy a válság kommunikációs "kezelése" helyett kizárólag ezeknek a fiataloknak a jobb oktatása segíthet abban, hogy magasabb társadalmi státusba küzdhessék fel magukat, mert elégedetlenségükre csak ez lenne megoldás.

A biztonságpolitikus hazugnak nevezte a kormánynak azt a kijelentését is, hogy soha nem látott menekültválsággal állunk szemben. Arra emlékeztetett, hogy a '90-es évek elejének délszláv háborúja százezreket űzött hosszabb-rövidebb időre hozzánk, de az akkori – szintén jobboldali kormány – nem botrányt, hanem nyugalmat keresett az ország lakóinak, ezért nem épített kerítést, nem rendelt el határzárat, hanem 7 hónap alatt felkészítette a honvédséget, a rendőrséget és a határőrséget a menekültek fogadására. Most 21 hónapja megy a közvélemény hergelése a menekültek ellen, mégsem sikerült megoldani a gondot.

Ráadásul a '90-es években is volt egy mostanihoz hasonló népvándorlás a délszláv válságtól teljesen függetlenül is – emlékeztetett Tarjányi Péter. Akkor is átvonult Magyarországon rengeteg menekült, de közülük senki nem maradt itt, ahogyan most sem akar.

Volt nálunk is terrortámadás – utalt az 1991 decemberében, a Ferihegyi repülőtérre vezető úton történt robbantásra -, de nem rendelt el senki szükségállapotot, nem korlátozták sem a médiát, sem a biztonsági szakembereket. A korábbi gördülékeny megoldásokat a szakértő szembeállította a mostani hisztériakeltéssel, amelynek hatására még azok az észak-magyarországi kis falvakban élők is rettegnek a menekültektől, akik soha nem találkoztak eggyel sem közülük és vélhetően soha nem is fognak.

Ezt támasztják alá a Závecz Research közvélemény-kutató felmérései, amelyek szerint a közvélemény tényleg fél a menekültektől. A többség úgy gondolja, saját és családja életére közvetlen veszélyt jelentenek – hiszen ezt az üzenetet ontja magából a kormányzati propaganda a nap 24 órájában. Hogy az aggódás mennyire ennek az „agymosásnak” a hatására alakult ki, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy esetleges terrortámadástól jóval kevésbé tartanak az emberek.

Forrás: nepszava.hu

Az intézet vezetője, Závecz Tibor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy még a Fidesz szavazóinak többsége sem gondolkodik arról, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az EU-ból. Ez azonban rövid időn belül megváltozhat, ha a kormány tovább erősíti olyan unióellenes üzeneteit, mint amit Csepreghy Nándor fogalmazott meg. Ebben a formában semmi értelmét nem látja az uniónak - mondta az Együtt Újratervezés - Magyar érdekek a változó Európában címmel rendezett budapesti konferenciáján. A Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott, az európai közösségnek először szembe kellene néznie demográfiai és gazdasági problémáival, majd ennek alapján definiálni kellene érdekeit és céljait. Orbán Viktor miniszterelnök azon dolgozik, hogy a jelenlegi rendszer belülről megjavítható legyen - tette hozzá.

Tarjányi Péter az MSZP konferenciáján viszont egyértelművé tette, hogy a mostani döntéshozókat „fekete öves hazudozóknak” tartja, akik akadályozzák, és nem segítik a biztonsági szakmát a válság megoldásában. A szakértő azt is bejelentette, hogy tavaly november óta együtt dolgozik a szocialistákkal, mert hisz abban, hogy a kormánynak és az ellenzéknek együtt kell megmentenie ezt az országot, ezért már készen vannak azok a szakmai koncepciók, amelyeket az MSZP frakciója a népszavazás után beterjeszt a parlament elé a válság megoldására. A találkozón szóba nem került olyan drasztikus megoldás, amit Nógrády György egy lakossági fórumon hozott szóba. A kormány jelenleg legkedvesebb biztonságpolitikai szakértője ugyanis a 24.hu beszámolója szerint tűzparanccsal oldaná meg a menekültválságot.

A konferencia zárásakor Budai Bernadett szóvivő bejelentette: október 2-án délután, a Szabad Európa-napon az MSZP a fővárosi Vörösmarty térre várja szimpatizánsait.

Szerző: Gulyás Erika / nepszava.hu