h i r d e t é s

Felemás ítélet született Strasbourgban

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Felemás ítélet született Strasbourgban

2019. november 21. - 15:22

 

A magyar államnak összesen 28 ezer euró kártérítést és perköltséget kell fizetnie az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete értelmében. A Helsinki Bizottság közölte, hogy folytatja jogi küzdelmét az ártatlan gyerekek és szüleik önkényes bebörtönzése ellen.

Menekültek várakoznak a röszkei tranzitzónában 2016 áprilisában - Fotó: Segesvári Csaba / AFP / nepszava.hu

Felemás ítélet született Strasbourgban egy 2015 óta húzódó menekültügyben: Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel megsértették emberi jogaikat, amikor a magyar hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor az ítélet szerint nem tekinthető fogvatartásnak a tranzitzónában való őrizetük.

Évek óta húzódó jogvitát zárt le a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága: ha a nagykamara is kimondta volna, hogy a tranzitzóna fogvatartásnak minősül, úgy az ott vegetáló menekülteket is megilletnék azok a jogok, amelyek a fogvatartottakat, azaz onnantól bíróságokhoz fellebbezhetnek a menekültügyi eljárásaik ügyében. Sajátos módon ugyanis Magyarországon jelenleg egy súlyos bűnözőnek sokkal több joga van a tisztességes eljáráshoz, mint egy háborús menekültnek.

A per még 2015-ben indult. Akkor két bangladesi menekült, Ilias és Ahmed lépett be a frissen felállított tranzitzóna területére, hogy a menedékkérelmüket legális úton benyújthassák. A két férfi kérelmét azonban minimális eljárási garanciák nélkül hamar elutasította a menekültügyi hatóság, mivel a törvénnyel biztonságos harmadik országnak minősített Szerbián át érkeztek. A két férfi fellebbezett és a bíróság igazat adott nekik, új eljárásra kötelezte a menekültügyi hatóságot, amely azonban ismét érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmüket, majd kiutasították őket Szerbiába. Aztán a magyar hatóságok – a szerb hatóságok tudta és hozzájárulása nélkül – visszakényszerítették a két menekültet szerb területre.

A magyar állam a perben azzal érvel, hogy a tranzitzóna nem fogvatartás, mivel a menekültek szabad akaratukból bármikor távozhatnak - Szerbiába. Ezzel szemben a jogvédő civilek és a strasbourgi bíróság gyakorlata szerint ez nem igaz: a távozáshoz ugyanis a menekültnek végérvényesen le kell mondania a menedékjog kérelmezéséről. A perben 2017-ben már kimondta a bíróság: a magyar kormány állításával szemben a tranzitzónában történő elhelyezés fogvatartás, amellyel személyes szabadságuktól fosztják meg a kérelmezőket. Mivel pedig nincs szabályozva sem, ezért az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő jogellenes fogvatartásnak minősül. A magyar tranzitzóna ugyanis a magyar állam joghatósága alá esik, így ott ugyanazok a jogok illetik meg az elzártakat, mint más fogvatartási helyeken, például a börtönben és rendőrségi fogdán.

A döntéssel szemben a magyar kormány kivételes eljárást kérve – a tömeges migrációs nyomásra hivatkozva - a Nagykamarához fordult felülvizsgálatért. Ilias és Ahmed már EU országban van, biztonságban, így sokkal inkább elvi jelentőségű döntésről van szó. Ezt jelzi, hogy 2018 áprilisában egy megelőző tárgyaláson az illiberális testvériség jegyében az orosz és a lengyel, majd a hozzájuk csatlakozó bolgár kormány is beavatkozóként sorakozott fel a magyar oldalon. A menedékkérők mellett viszont a ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), több civil szervezet sorakozott fel.

Folytatja a jogi küzdelmet a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet rá: az Európa Tanács több tagállamában is próbálkoztak már a magyarhoz hasonló tranzitzónás fogvatartással, de a strasbourgi bíróság mindeddig elbuktatta ezeket a kísérleteket. Ma azonban más ítélet született.

Szerintük egyértelműen rossz ítélet született. A Nagykamara érvelése feltűnően ellentmondásos: a mai ítélet egyszerre állítja azt, hogy csak az számít, Szerbiában milyen körülmények várták volna a kérelmezőket, és azt, hogy a Szerbiából való továbbküldésből eredő veszélyeket is vizsgálni kellett volna.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a Nagykamara a 2015-ös állapotról alkotott ítéletet. 2015 óta azonban sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére. Mi továbbra sem tartjuk összeegyeztethetőnek a nemzetközi, uniós és alkotmányos szinten biztosított alapjogokkal ártatlan gyerekek időtlen időkre és önkényesen történő bebörtönzését, valamint szüleik éheztetését.

A Magyar Helsinki Bizottság éppen a múlt héten nyújtotta be a századik menekültügyekkel kapcsolatos panaszát a strasbourgi bírósághoz. „75 ügyünkben még nem döntöttek az emberi jogi bírák, azoknál bizonyosan lesz még lehetőségük kiköszörülni a mai csorbát” - írja a szervezet közleménye.

„A mai ítélet tovább sarkall minket, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználva küzdjünk a tranzitzónás fogavartás ellen. Jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl.”

 

Iliasnak és Ahmednek, a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinek 5000–5000 eurós kártérítést állapított meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. Megsértették emberi jogaikat, amikor a hatóságok nem vizsgálták meg kellő mélységben, mi történhetett volna a panaszosokkal kiutasításuk következtében. Ugyanakkor a Nagykamara nem tekintette fogvatartásnak őrizetüket. A Magyar Helsinki Bizottság elhibázottnak tekinti a strasbourgi ítéletnek ezt a részét, és ezután is folytatja jogi küzdelmét ártatlan gyerekek és szüleik önkényes bebörtönzése ellen.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s