A lakásprobléma már a tehetősebbek pénztárcáját is érzékenyen érinti, ez pedig hosszú távon súlyos következményekkel járhat - írja a hirado.hu.

Nemcsak az albérleti díjak, hanem a lakások árai is ugrásszerűen megnőttek nagyon rövid idő alatt. „A munkánk miatt félévente készítünk értékbecslést lakásokra a Józsefvárosban, tapasztaltunk 40%-os drágulást is, az albérleteket illetően közel kétszeres a drágulás” – mondta el a hirado.hu-nak Alföldi György, a rehabilitációval és városfejlesztéssel foglalkozó Rév8 Zrt. igazgatósági tagja.

A szakember tapasztalata nemcsak Budapest egyik kerületében állja meg a helyét. Az ingatlanközvetítők adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is mintegy 20%-kal növekedtek a díjak, és a felsőoktatásban tanulók szüleinek is mélyebben a zsebükbe kell nyúlni a fiatalok lakhatásának biztosítása végett.

A lakásszektorban olyannyira ingadozóak az árak, hogy nem lehet csak a piacra bízni a szabályozást?

Az albérleti díjak a és lakásárak ilyen gyors drágulása azzal magyarázható, hogy a megtakarításokkal rendelkező háztartások a lakásingatlanokat keresik  a bankbetétek és a kockázatosnak tartott befektetési alapok helyett,  a várható lakásárnövekedésből és  albérletkiadásból nagyobb hozamokat remélnek – mondta Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint a kiindulópont az, hogy a lakáspiac árai gyorsabban változnak, mint a háztartások jövedelme, ezért olyan megoldásokra lenne szükség, amely ezt az ellentétet képes lehet kezelni. A hazai magánbérleti szektor ráadásul meglehetősen liberális, a szerződések jobbára feketén köttetnek. A bérlők így attól félnek, hogy hirtelen kerülnek az utcára, a bérbeadók pedig a havi díj elmaradásától.

Az önkormányzati bérlakások esetében a szociálisan rászorulók nagymértékű tartozást halmoznak fel, a ráfizetést pedig senki nem téríti meg az önkormányzatoknak. Egyébként kevés is az ilyen lakás, minthogy a rendszerváltáskor kedvezményesen meg lehetett vásárolni őket – világított rá Alföldi György, hogy miért működésképtelen a szociális lakáskiadás.

Külföldi példák segíthetnek újragondolni a kérdést

Németországban vagy Hollandiában sok helyen úgynevezett lakástársaságok biztosítják a lakhatást, úgy, hogy az állam lakásfenntartási támogatást is biztosít olyanoknak, akik munkanélküliek vagy jövedelmük nem ér el egy bizonyos szintet – hívta fel a figyelmet Alföldi György.

A lakástársaságok önállóan gazdálkodó, profitorientált szervezetek, de biztosítják a szociális lakhatást is, éves mérlegüket pedig az állami számvevőszékek vizsgálják. A lakástársaságokban az albérlettel rendelkezők valamennyi tulajdonnal is rendelkeznek, ezért érdekeltek a hosszabb távú bérlésben. „Magyarországon a lakásszövetkezethez hasonlító megoldás legnagyobb előnye az, hogy flexibilisen tudják követni a piaci árak alakulását” – mondta a szakember.

A lakástársaságok mellett lakbérkontrollt vezettek be több német nagyvárosban is. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy új bérleti szerződést csak új bérlő esetén köthet a tulajdonos, és egy éven belül 15%-kal nem lehet nagyobb a lakbér növekedése a korábbi díjhoz képest – hozott fel másik példát Hegedüs József.

Hosszú távon akkor lesz probléma, ha nem lesznek vegyes környékek

Az albérleti díjak és a lakásárak növekedését a szakemberek azért tartják problémának, mert ha egy-egy városrészből kiszorulnak a korábbi, alacsonyabb jövedelmű lakosok, és homogén csoportok jönnek létre, akkor csökken a mobilitási esély, szélsőséges esetben a kiszorulás olyan mértékű is lehet, hogy egyfajta gettósodás is megindulhat.

Nemzetgazdasági szempontból a turistáknak kiadott szobák jövedelmezőek, mert a külföldiek hozzák be a pénzt, miközben a belvárosi önkormányzatoktól komoly anyagi ráfordítást követel az utcák tisztaságának fenntartása a bulizó külföldi fiatalok éjszakái után – mondott egy életszagú példát György László, a Budapesti és Műszaki Egyetem adjunktusa.

A „kiszorulók” okozta társadalmi költség pedig nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolható, ha belegondolunk abba, hogy így több időbe telik a mindennapos utazás, nőhet a környezetszennyezés és zajterhelés is – hozott fel újabb szempontokat a közgazdász a városszerkezet megváltozásának következményeire.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint adózási helyzet van

A külföldieknek kiadott szobaszolgáltatás kapcsán a tárca is megszólalt már. A sajtóban megjelentek szerint a minisztériumban a vonatkozó szabályokat megfelelőnek tartják, a gond abból ered, hogy nem tartják be őket. Kérdés, hogy milyen irányban haladnak tovább a folyamatok, és mire kell számítaniuk az albérletpiacon megjelenőknek és a lakáskeresőknek.

A német és holland példák mellett ismertek negatív tapasztalatok is. London egyik városrészében például nemrég lázadás tört ki egy anarchista csoport szervezésében, mert álláspontja szerint a városi közösséget szétszedik a pénzéhes befektetők. A Guardian brit lap beszámolója szerint a megmozdulás célja arra irányult, hogy luxusházak helyett olyanok legyenek, amelyeket meg tudnak engedni maguknak. "Közösséget akarunk, nem felkapott bárokat és briósozókat" - hangoztatták a tiltakozók.

hirado.hu (Címlap: Forrás: 444.hu)