Mint a megváltó ige, úgy terjed az interneten a gibraltári példa - az oltást elutasítók aktuálisan kedvenc érvelése szerint a parányi területet letarolta a koronavírus, és annak ellenére kellett lezárni Gibraltárt, hogy 119%-os az átoltottság. Ennélfogva itt a döntő bizonyíték, hogy a vakcinák nem működnek, nincs értelme erőltetni az oltást - mondják. Ha a gibraltári helyzet valóban így festene, az bizony problémát jelentene, és tényleg el kéne gondolkodni azon, hogy mennyire támaszkodjunk a vakcinákra. Nagy szerencse, hogy a népszerű állításból konkrétan semmi nem igaz. - írja a Portfolio

"Gibraltárban 119%-os az átoltottság, mégis lezárják az egész országot, mert letarolta őket a járvány. Ez bizonyítja, hogy az oltások mit sem érnek" – aki gyakran használja a közösségi médiát, és valamilyen oknál fogva olvassa a kommentszekciókat is, az alighanem találkozott már a fenti mondattal. A gibraltári példával általában azok jönnek elő, akik vonakodnak beoltani magukat, vagy egyenesen elutasítják az oltást. Nemcsak kommentekben, de egyes portálokon is megjelenik egy-egy beszámoló vagy elemzés, amely a gibraltári példán keresztül mutatja be, miért nincs értelme átoltani a teljes lakosságot.

Az érvelés természetesen nagyon veszélyes, hiszen a gibraltári helyzet félreértelmezése esetleg olyanokat is elbizonytalaníthat, akik gondolkodnak az oltás felvételén, vagy csak általánosságban csökkenti a bizalmat az oltási program iránt. Ha belegondolunk, az valóban kifejezetten aggasztó lenne, ha ilyen magas átoltottságnál annyira rossz lenne a járványhelyzet, hogy teljes lezárást kell eszközölni, és még így is magasak az esetszámok. Indokolt a feltételes mód, ugyanis A GIBRALTÁRRÓL SZÓLÓ FENTI KIJELENTÉS AZ ORBITÁLIS KAMU ÉS A HELYZET TOTÁLIS FÉLREÉRTÉSÉNEK ELEGYE.

A brit fennhatóság alá tartozó városállam példája pont azt mutatja meg, hogy a magas vakcinázottság a laza korlátozások mellett is képes megakadályozni a járvány gyors terjedését. A fenti állítást nagyon könnyű megcáfolni, ha csak kicsit is utána nézünk a helyi állapotoknak. Ez következik az alábbiakban.

Először is: nem 119% az a 119%

Első pillantásra is gyanús lehet az állítás, hogy a gibraltáriak a lakosságuk 119%-át beoltották. Hogy lehetséges ez? Természetesen sehogy. A 100% feletti átoltottság azokban a statisztikákban jöhet csak ki, amelyek nem a lakosság átoltottságát, hanem az ország területén beoltott emberek számát viszonyítják az ország (vagy ez esetben terület) teljes lakosságához. A szélsőségesen nyitott Gibraltárban ez azért lehetséges, mert a külföldiek (zömmel spanyolok) tömegével vannak jelen vagy utaznak át a területen folyamatosan, és közülük sokan itt vették fel az oltást. Vagyis az X beoltott gibraltári lakoshoz még hozzá kell adni Y mennyiségű spanyolt (vagy egyéb külföldit), az így kapott összes Gibraltárban beoltott ember pedig 20%-kal haladja meg a terület teljes népességét.

És van itt még egy fontos dolog: aki tisztában van a koronavírus elleni vakcinák aktuális engedélyeztetési folyamataival, az jól tudja, hogy bizonyos korcsoportokban még egy vakcinát sem hagytak jóvá (még a szabályozási szempontból leglazább Kínában sem oltanak 3 év alatt) – na nem azért, mert veszélyes a vakcina, hanem csak egyszerűen még nem zárultak le a tesztek a korcsoportokban.

ÍGY AZTÁN MÉG A 100%-OS ÁTOLTOTTSÁG IS TELJESSÉGGEL ELÉRHETETLEN, hiszen minden országban (vagy területen) van a társadalomnak 10-15%-ot kitevő rétege, amelynek tagjai még nem kaphattak vakcinát. Ez a "Sziklára" is igaz, Gibraltáron ugyanis csak a felnőtt lakosság 100%-a oltott, a 11 év alatti gyerekeknél ez kereken 0%. A fentiekből pedig két dolog következik, ami a vírushelyzet megértéséhez elengedhetetlen:

• Számtalan fiatal gyermek van Gibraltárban, aki még mindig nincs beoltva. A gyermekek elméletileg így az óvodákban, iskolákban is terjeszthetik a vírust, hiszen ők oltás hiányában ki vannak téve a fertőzésnek.
• Ha vannak olyan átutazó/ott tartózkodó külföldiek, akik felvették az oltást, sok olyan átutazó vagy ott tartózkodó külföldi is lehet, akik viszont nem. Ők szintén ki vannak téve a járvány veszélyeinek.

Ez a két csoport pedig már elegendő táptalajt biztosítana a vírus számára, hogy szabadon terjedjen. Azaz arra is lenne magyarázat, ha jelentősen megugranának az esetszámok. Csakhogy nem történt így.

Másodszor: nem tarolta le őket a járvány

A gyakori állítás másik fontos eleme, amellyel a vakcinák gyenge hatékonyságát kívánják szemléltetni az oltás ellen érvelők, az az, hogy a magas átoltottság ellenére jelentős mértékben megnőttek az esetszámok. A 34 ezer fős Gibraltárban valóban felfutottak az esetszámok a delta variáns őszi megjelenésekor, olyannyira, hogy a november 17-i tetőzésekor 87 új esetet találtak.

Ez lakosságarányosan magasnak tűnik, de egy sűrűn lakott város(állam)ban ez numerikusan elhanyagolható számnak tekinthető. A magas lakosságarányos esetszám magyarázata a nagy átmenő külföldi forgalom (hiszen az esetek egy része – az oltások mintájára – nem a gibraltáriak köréből kerül ki), és a nemzetközileg is kimagaslóan hatékony tesztelési rendszer. A 87 fős tetőzés egyébként így is elmarad az eddig csúcstól, ami január 7-én volt, akkor 130 főt találtak.

OLTÁSOK NÉLKÜL, ENYHÉBB (ALFA) VÍRUS JELENLÉTEKOR, SZIGORÚ KORLÁTOZÁSOK MELLETT TEHÁT SOKKAL TÖBB VOLT AZ ÚJ BETEG, MINT A FERTŐZŐBB ÉS GYORSABBAN TERJEDŐ (DELTA) VARIÁNS JELENLÉTEKOR, SZINTE KORLÁTOZÁSOKTÓL MENTESEN, MAGAS ÁTOLTOTTSÁGGAL.

Ez már önmagában az oltási program sikerét igazolja, és ha tovább boncolgatjuk a számokat, akkor még egyértelműbb képet kapunk. A vakcinák adta védettséget ugyanis nem szabad az esetszámokban mérni: ha a betegség át is töri a vakcina adta védelmet, és megbetegíti az embert, a súlyos lefolyás esélye drámaian csökken. Ezért inkább a halálozások számát érdemes megnézni. Ott azt látjuk, hogy a januári csúcskor a napi elhunytak száma 6 volt (a 7 napos mozgóátlag 5 fő), addig

AZ ŐSZI HULLÁM SORÁN ÖSSZESEN (NEM NAPONTA) 4 FŐ HUNYT EL KORONAVÍRUSBAN, A HÉT NAPOS MOZGÓÁTLAG PEDIG EGÉSZEN PONTOSAN 0.

Utoljára október 15-én hunyt el koronavírusban egyetlen fő – és az őszi hullámban máig 1 a halálozások napi rekordja. Hasonló tendenciát látunk a súlyos esetek alakulásánál is: november 12-én, amikor a kormány elrendelte az új korlátozásokat, egyetlen egy ember volt az intenzív osztályon, akit koronavírussal kezeltek.

Forrás:  WHO
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Persze az oltás ellen érvelők már önmagában az esetszámok emelkedése láttán is úgy érezhetik, kapaszkodót találtak, pedig ez egyáltalán nem helytálló érvelés. A vakcinák hatékonysága ugyanis köztudottan nem 100%-os, így szinte elkerülhetetlen, hogy 90% körüli (amekkora nagyjából a Szikla valós átoltottsága) aránynál is lesznek új esetek. Másrészt a hatékonyság csökken, így idővel a szervezet újra kiszolgáltatott lesz a vírussal szemben. Ezért van szükség a harmadik oltásokra.

A gibraltári kormány adatai szerint az új betegek többsége azok közül kerül ki, akik még év elején, az elsők között kapták meg a védőoltást, azaz esetükben már csökkent annak hatékonysága. A kormány ezért felpörgette a harmadik oltások beadását. Ha mindent egybevetünk, akkor azt mondhatjuk, hogy nincs itt semmilyen látnivaló: a lakosság nagyjából 10%-a oltatlan és sok oltatlan külföldi is lehet a területen; a vakcinák hatékonysága csökken és eleve nem 100%-os; ezért nem meglepő, hogy néhány 10 embert megbetegít a vírus; miközben a korlátozások enyhék; de a járvány szinte egyáltalán nem okoz súlyos megbetegedéseket a magas átoltottság miatt. A kormány tehát csak óvatosságból zárta le az országot – gondolhatnánk, CSAKHOGY A LEZÁRÁSRÓL SZÓLÓ ÁLLÍTÁS SEM IGAZ.

Harmadszor: egyáltalán nem zártak le

A kormány a növekvő esetszámok miatt november 12-én valóban korlátozásokról döntött. A korlátozások két intézkedésből álltak:

• a kormány lefújta az év végére saját maga által szervezett tömegrendezvényeket,
• és kötelezővé tette a maszkviselést egyes szolgáltatóegységek igénybevételekor.

ENNYIT ÉS NEM TÖBBET JELENT A GIBRALTÁRI „LEZÁRÁS”

A kormány még a privát szervezésű tömegrendezvényeket sem mondta le, mindössze annyit kértek, hogy a lakosság hozzon felelős döntést arról, hogy meglátogatja-e ezeket az eseményeket. Emellett a kormány hivatalos ajánlásában kéri a lakosságot, hogy inkább a szabadtéri programokat válasszák a zárt térben rendezett események helyett; javasolják a gyakori kézfertőtlenítést; óránként 10 perc szellőztetést javasolnak zárt térben; ha valaki tömegrendezvényt tart, ügyeljen a résztvevők biztonságára; mellőzzék a kézfogást és a puszilkodást üdvözléskor; tömegrendezvényekkor tudatosítsák, hogy egyes résztvevők nincsenek beoltva – és még számos ajánlást megfogalmaz a kormány, de semmit sem kötelez. Sőt, ha valaki kontaktszemélynek minősül, a szabályok szerint őt sem zárják karanténba, mindössze maszkviselésre kérik – de ez is csak az ajánlások között szerepel.

Ha valaki tehát azt állítja, hogy a gibraltáriaknak a vírushelyzet miatt le kellett zárni a várost, az tényszerűen nem mond igazat. A helyi kormány is kikérte magának, amikor külföldi lapok a közösségi szervezésű karácsonyi rendezvények lefújását úgy kommentálták szalagcímeikben, hogy „elmarad a karácsony Gibraltárban”.

A FENTIEKBŐL EGYÉRTELMŰEN LÁTSZIK, HOGY A GIBRALTÁRI PÉLDA ÉPP AZT BIZONYÍTJA, HOGY A MAGAS ÁTOLTOTTSÁG MELLETT AZ EMBEREK ÚGY ÉLIK SZABAD ÉLETÜKET, HOGY KÖZBEN SZINTE EGYÁLTALÁN NINCS SÚLYOS MEGBETEGEDÉS A VÁROSBAN.

Nagyon rossz példa tehát a gibraltári, ha valaki ezzel akarja bizonyítani, hogy az oltások nem működnek. A nemzetközi példák épp azt mutatják, hogy a járványhelyzet azokban az országokban kevésbé rossz, ahol magas az átoltottság. Gibraltár erre szintén jó példa – persze ettől még biztosra vehető, hogy ez a tévhit ugyanúgy kering majd az interneten tovább, mint sok más valótlan állítás, amely mögött a dolgok félreértelmezése áll. (Portfolio)

Data shows us that the higher the vaccination rate, the lower the death rate. #COVID19 #VaccinesWork pic.twitter.com/mORrrQOPsj

— European Commission (@EU_Commission) November 23, 2021