Magyarországon azért nincs államcsőd, mert jelentős uniós pénzek áramlanak be.

2020 után Paks 2 hiteleiből kedvez saját lojális oligarcha holdudvarának Orbán – vélte egyebek mellett a Népszavának adott interjúban Gerőcs Tamás, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének fiatal kutató munkatársa.

A világgazdasági, illetve pénzügyi válság mélyen beágyazódott. Ez hozta el a liberális közgazdasági gondolkodás válságát is.

A gazdasági, majd politikai, végül társadalmi válságok sorozatának növekvő terheit egyre nagyobb mértékben mindenhol

a lakosság bérből élő, vagy éppen már onnan is kiszorult része viseli.

Ez a magyar helyzetre is fajsúlyosan igaz.

Orbán Viktor ennyiben is a nemzetközi folyamatokba illeszthető, részben maga is kényszerpályán mozog, viszont ahogy a válságot lefordítja a hazai folyamatokra, abban nagyon

sok elemében radikálisabb, mint akár a kelet-európai szomszédok.

Amiben például eltér a legtöbb európai kormánytól, hogy nagyon

radikálisan terheli a költségeket a lakosság jelentős részére, és nagyon radikálisan menti ki a gazdasági rendszerben leginkább érdekelt szereplőket.

Magyarország is kölcsönös függések rendszerében létezik és Orbán Viktornak koránt sincs mindenben teljhatalma.”

…pénzügyi lélegeztető készüléken tartják az uniós források Magyarországot, de a gazdaság életképességét gyengítik, a függő félperifériás helyzetet pedig konzerválják.

Ennek a politikai elit haszonélvezője, viszont a lakosság egészének kilátásai szempontjából nincs javulás. Az uniós források olyan gazdaságot hoztak létre,

ahol egy oligarchacsoport szervezte meg magát politikailag is.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy

a magyarországi termelőerők jelentős része külföldi tulajdonban van, és ha például a nagy német autóipari cégek füttyentenek egyet, Orbán azonnal átíratja a munka törvénykönyvét.

“Magyarország függő periférikus fejlődése történelmi jelenség. Ez sajnos uniós tagságunkkal sem változott meg, sőt konzerválódott. Ebből önmagában nem következik, hogy lépjünk ki az unióból, mert annak még súlyosabb következményei lennének. Szerintem ezt Orbán Viktor is tudja és az ideológiai zajok ellenére ennek

a rezsimnek sem érdeke kilépni, hiszen a rendszerük az uniós pénzeken alapul.

“A magyar politikai “elit” olyan kis oligarchikus gazdaságot irányít, aminek a külső finanszírozási igénye óriási. Mivel extrém módon függ a külső forrásoktól, ezért amint ez a külső környezet megváltozik, például csökkennek az uniós pénzek, keresni kell más forrást az állami beruházásokhoz.”

“Paks 2-re nem csak “zölden” lehet gondolni.

 Ez az ügylet úgy is felfogható, mint az uniós forrásoknak egy alternatívája 2020 után.

Ez egy politikai, nem a piacról felvett hosszú lejáratú hitelnek is tekinthető. Az állam ezzel prolongálni tudja aktív beruházás politikáját, aminek részeként a saját lojális oligarcha holdudvarának is kedvez. Az üzlethez persze a nagy nyugati cégek bevonására is szükség volt.

A számlát pedig mi, adófizetők álljuk majd.”

“Az ilyen oligarchikus, autokrata rendszereket kizárólag belülről nagyon nehéz leváltani. Szerintem a NER bukását a világgazdasági folyamatokba ágyazva lehet majd itthonról is elképzelni. A világgazdaság strukturális válsága nem ért véget, sőt eszkalálódni fog akár rövidtávon is.

Egy ilyen ciklikus válság, gazdasági hullámverés söpörheti el az Orbán rezsimet is. Persze a belső helyzet alakulása is lényeges tényező, de a külső folyamatoktól elzárva nem lehet rendszerváltást kikényszeríteni.

Úgy látom, hogy fontosak a belső társadalmi folyamatok, a civilek tiltakozásai,

jó lenne az elszegényített csoportokat, mint például a közmunkából élőket, vagy a monoton gyártósorok mellett robotolókat is megszólítani.

Együttes erővel lehetne egy valós rendszerváltást kikényszeríteni, de a tanulság az, hogy ezek a folyamatok sem tudnak a világrendszer egészében zajló változásoktól függetlenül megvalósulni.”

gepnarancs.hu