h i r d e t é s

Gyűlnek a viharfehők a járműiparunk felett - több üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Gyűlnek a viharfehők a járműiparunk felett - több üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el

2019. június 01. - 13:31

 

A gyárakban csökkentik a munkaidőt, a távozó dolgozók helyére már nem vesznek fel újakat, legfeljebb vendégmunkásokat.

A kép illusztráció! - Forrás: MTI

Egy nyugat-dunántúli és egy dél-dunántúli járműipari üzemben is 4 napos munkahetet rendeltek el májustól, egy harmadikban pedig most tervezik bevezetni. Számos jármű- és fémipari cégnél létszámstop van, a megüresedett helyeket nem töltik fel, a lejáró határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg. Április végén pedig egyik napról a másikra több mint kétezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg az autóipari, gépipari beszállítók – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.

A járműgyártásban, a fém- és gépiparban visszafogják a termelést: egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést. Az egyik üzemben az eddigi 455 termelési projektből 289-et leállítottak, egy észak-magyarországi gumigyárban feleannyi abroncsot gyártanak le most, mint négy hónappal ezelőtt – sorolja az egyre erősödő termelési válságot jelző lépéseket a szakszervezeti vezető. Az autóiparban vagy az acélipari termékek esetében nemzetközi szinten is érződik a megtorpanás: a diesel-botrány, a Brexit, Donald Trump amerikai elnök vámháborúja együttesen nagy a bizonytalanságot okoz, most mindenki a kivárásra játszik. 

Az, hogy a cégek egyre inkább hagyják csökkenni a munkaerő létszámát, az utóbbi hónapok fejleménye; korábban jellemzően munkaerőhiányról szóltak a hírek. Azt azonban egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz szükség. Erre utal az is, hogy a cégek egyelőre nem elbocsátásokkal, hanem létszámstoppal vagy 4 napos munkahéttel reagáltak a visszaeső megrendelésekre. Az egyik, 4 napos munkahetet bevezető, több mint kétezer főt foglalkoztató cégnél egy meglehetősen előnytelen kilépési csomagot is felajánlottak a dolgozóknak, de kevesen éltek vele. A nagy létszámú kölcsönzött munkaerőtől való gyors megválás ugyanakkor egy komolyabb krachot is előrevetíthet – véli László Zoltán.

A szakszervezeti vezető emlékeztetett: a 2008-as válság kezdetén szintén inkább a kivárás volt a jellemző a cégekre. Szerinte nehéz évek jönnek az iparban, a foglalkoztatáspolitikának oda kellene figyelnie a jelekre. Ráadásul most a robotizáció, az automatizáció is átalakítja a munkavégzést. Van olyan gyár, ahol ma a mesterséges intelligencia segítségével 3 ember végzi azt a belső logisztikai munkát, amelyet tavaly még 60-an oldottak meg. Az emberek helyett a gép kommunikál a raktárral, a vevőkkel és a beszállítókkal is. Ebben a helyzetben különösen szükség lenne a munkavállalók készségeinek és képességeinek fejlesztésére, hogy lépést tudjanak tartani a technika fejlődésével, és meg tudjanak felelni az új elvárásoknak.

A heti 4 napos munkarend lehetőséget adna arra, hogy az ötödik napon – munkaviszonyban, tehát fizetésért – ilyen képzéseken vegyenek rész a dolgozók. Ehhez állami akaratra és támogatásra is szükség volna, de Magyarországon erre eddig nem volt példa. Nyugat-Európában ugyanakkor nem precedens nélküli az ilyen foglalkoztatás – mondja László Zoltán.

A Vasas alelnöke szerint mindeközben egyre több külföldi – ukrán, szerb, mongol – vendégmunkás jelenik meg a gyárakban. Ők sokkal kiszolgáltatottabbak, nem ismerik a magyar jogszabályokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, ezért több mindenre rávehetők. Alapvetően azért vannak itt, hogy minél többet dolgozzanak és keressenek, hogy hazatérve vagy a pénzt hazaküldve némi egzisztenciát tudjanak maguknak teremteni. Ezzel azonban letörik a hazai béreket, sőt az is előfordul, hogy a magyar kölcsönzött dolgozókat elbocsátják, a külföldi vendégmunkásokat viszont megtartják.

Mint megírtuk: tavaly már 61 ezer külföldi kért munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt, a kormány pedig szélesre tárta előttük a kapukat. A munkavállalási engedély nélkül a régióból, Ukrajnából vagy Szerbiából betölthető szakmák, munkakörök számát 119-re, a Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok kvótáját 57 ezerre emelték. A vendégmunkások pedig jönnek is; elszállásolásukra egyre több munkásszálló épül vagy alakul át motelből, panzióból. A munkásszállók építéshez eddig csak az önkormányzatok kaptak támogatást, a kormány csütörtökön bejelentett gazdaságvédelmi akciótervének részeként azonban a jövőben a vállalkozások is segítséget kapnak majd hozzá.   

 

Varga Dóra / nepszava.hu


 

Kommentek

h i r d e t é s