Ha lesz omlimpia, megépülnek az utak
Nem vették le a napirendről a két fontos autópálya bővítését, csak elhalasztották a tervezését - írja a HVG.hu.
Azért, mert háromsávosak csak akkor lesznek ezek az autópályák, ha elnyerjük a 2024-es olimpia rendezési jogát.
Ahhoz viszont elég a 2017-es NOB-döntés után elkezdeni a megvalósítást.
Elég nagy felfordulást okozott a kormány azzal a pénteki határozatával, amely törölt egy sor infrastrukturális beruházást, többnyire útépítéseket és vidéki városi projekteket. Hétfőn sokan még a közvetlenül érintettek közül sem tudták, hogy mi történt, hogyan kell a visszavonásokat értelmezni, törlésről vagy halasztásról van szó, esetleg a források átcsoportosítása miatt volt szükség a változtatásokra.
A határozat legnagyobb vesztese Kecskemét, Szombathely és Veszprém, de elmaradhatnak a fejlesztések Sopronban, Szolnokon, Békéscsabán és néhány további városban is. Információink szerint a módosításoknak köze van a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter közötti hatalmi csörtéhez is. Tény, hogy a sutba dobott útfejlesztések felelőseként Seszták Miklós vastagon érintett volt.
Törölt projekt |
felelős |
8-as számú főút és a 82-es számú főút összeköttetése |
nemzeti fejlesztési miniszter |
Veszprém, az Aranyosvölgy felett tervezett új völgyhíd |
nemzeti fejlesztési miniszter |
Az 52. számú főút M5 autópálya és Kecskemét, Nagykörút közötti szakasz négysávossá történő kapacitásbővítése |
nemzeti fejlesztési miniszter |
M1, M7 bővítés |
Miniszterelnökséget vezető miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter, egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos |
Szombathely elkerülő gyorsforgalmi útszakaszok |
nemzeti fejlesztési miniszter |
M85 autóút Csorna-Sopron, országhatár közöti szakasza |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
A 102. gyorsforgalmi út megépítésével Esztergom M1 autópálya irányú kapcsolatának javítása |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
A 813. Győr keleti elkerülő (II. és III. ütemű) megvalósítása |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
a 471. főút Hajdú-Bihar megyei szakaszának fejlesztése |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
a 23. és 25. főutak Bátonyterenye-Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztése |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
M8 és az M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5)-Nagykőrös-Békéscsaba közötti megvalósítása |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
M4 gyorsforgalmi út Szolnok északi elkerülő megvalósítása |
nemzetgazdasági miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter |
A HVG úgy tudja, hogy a legnagyobb visszhangot kiváltó módosítás, az M1 és az M7 autópálya háromsávosra bővítésének kiesése más okokra vezethető vissza. Ezek a fejlesztések – a Galvani utcánál tervezett új Duna-híddal együtt – elengedhetetlenek a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséhez, ezért első látásra meglehetősen furcsán hatott, hogy a kormány a kedvenc projektjét is veszélyezteti.
Információink szerint azonban nincs is erről szó, csupán annyi történt, hogy a tervekbe túl buzgón lobbizták be a két autópályát. Ezeket a bővítéseket ugyanis kizárólag akkor végzik el, ha megnyerjük az olimpia rendezési jogát (egyébként csak a nagyon távoli jövőben lenne várható a háromsávos fejlesztés). A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017. szeptember 15-én dönt a rendezés jogáról, a két autópálya-projektet viszont négy év alatt meg lehet valósítani. Így nincs szükség arra, hogy a döntés előtt elkötelezze magát a kormány a bővítés mellett.
Az olimpiai pályázatot állítólag nem fenyegeti, hogy az autópálya-bővítések előkészítése nem kezdődik el, az ígéret elég a NOB-nak. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy ha elnyerjük az olimpiarendezést, akkor kötelező lesz gyorsan háromsávossá bővíteni a két autópályánkat, ha viszont nem nyerünk, akkor hosszabb távon is marad a Balaton felé és vissza a pénteki-vasárnapi dugó, az M1-en pedig a Bécsig kígyózó kamionsor.