A következő években további ösztönzőket vezethet be a kormány a közfoglalkoztatottak elsődleges ­munkaerőpiaci integrációja érdekében - szerepel az NGM által közzétett, az EU országspecifikus ajánlásainak végrehajtására alkotott intézkedéstervezetben.

Az elsődleges cél, hogy a közmunkások létszáma 2020-ra 150 ezer fő alá csökkenjen - idén januárban átlagosan 161 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban, miközben számuk 2016-ban még 220 ezer fő fölött volt -, ugyanakkor a dokumentumból látni lehet, hogy a kormány 2022-re már csak azoknak adna lehetőséget a közmunka jelenlegi formájára, akiket különböző okok miatt nem lehet elhelyezni a versenyszférában - számolt be a lap.

Júniustól a közfoglalkoztatásba a 25 év alatti, valamint a szakképzettséggel rendelkező álláskeresők csak megkötésekkel vonhatók be. Tovább csökkent 2018-ra a közmunkaprogramok finanszírozása is, a rendszer az idén már csak 160 ezer fő foglalkoztatására elegendő forrást kap a költségvetésből.

Az átcsoportosított pénzeket szintén a közfoglalkoztatásra fordítják, ám nem magukra a programokra, hanem a rendszer elhagyásának ösztönzésére. Tavaly negyvenmilliárd forint átcsoportosításával a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által kezdeményezett intézkedésekhez kapcsolódó utazási költségek megtérítésére és a munkaerő-közvetítésre fordították az összeg nagy részét.

Az elsődleges munkaerőpiaci integrációhoz olyan jogszabály-módosítások is kapcsolódnak, mint a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvétel 15 napra emelése, valamint a felajánlott képzés kötelezővé tétele.

Azok, akik még a közfoglalkoztatásban dolgoznak, de el tudnának helyezkedni a versenyszférában, továbbra is számíthatnak azokra az ösztönzőkre, amelyek ma is működnek

- írta a Magyar Idők.

napi.hu