Városi Eső néven tavaly indult el Magyarországon az első, városi helyszínekre, azaz budapesti kerületekre szabott, esővízkezeléssel foglalkozó projekt a szivacsváros-koncepció jegyében. Jelenleg még az előkészítő szakasz zajlik. - írja a Telex

Az előkészítő szakasz a sérülékenységi vizsgálatok elkészítéséből, mérésekből áll, elemzik az érintett csoportokat, egyeztetnek velük, kiválasztják a demonstrációs helyszíneket, lefolytatják a kapcsolódó engedélyeztetéseket, tájékoztatta lapunkat Soós Viktória, a projekt kommunikációs munkatársa.

Következő lépésben három kerületben indulnak különböző beruházások. A VII. kerületben decentralizált vízvisszatartó rendszert alakítanak ki. A fő hangsúly a tetőkről lezúduló csapadék felfogásán, esővízgyűjtők elhelyezésén és az esővíz hasznosításán lesz. Esővízgyűjtőket helyeznek el az önkormányzati kezelésű középületeknél (Klauzál téri piac, két óvoda és egy közösségi kert) és egyes lakóházaknál is. Az így összegyűjtött esővizet öntözésre, a környező járdák és utak tisztítására, valamint akár WC-öblítésre használják majd fel. A kerületben az utcai fasorok öntözésére és az utcák takarítására 5000-6000 köbméter vizet használnak fel évente, ami jelentős mértékben kiváltható lenne az összegyűjtött esővíz hasznosítása révén.

A XII. kerületben föld alatti tartályokat, ciszternákat telepítenek. A kerület középső sávjában egy nagy kiterjedésű városi vízgyűjtő terület található, ami a Normafától egészen a Győri útig tart. A lezúduló csapadék megállítására és mérséklésére nem megoldás csupán a vízgyűjtő alsó részén, azaz a terület legmélyebb pontjain esőkerteket vagy föld alatti tartályt elhelyezni: a beavatkozást már a vízgyűjtő fenti részen el kell kezdeni. A vizsgálatok alapján különböző helyeken terepszint alatti tartályokat helyez el a kerület, majd az összegyűjtött esővizet öntözésre használja.

Emellett mintautcát terveznek kialakítani természetalapú megoldásokkal (esőkerttel – speciális, őshonos növények beültetésével –, vízáteresztő burkolatokkal), illetve zöldtetőket alakítanak ki. Több mint harminc ponton mérik majd a csapadék beszivárgását: a BME közreműködésével a Svábhegyi bölcsőde tetején csapadékmérőt, valamint egy csapadékcsatornába vízhozammérő műszert telepítettek.

A XVIII. kerület a következő klímaadaptív megoldásokat választotta: az önkormányzat elsőként egy kavicsgyepes parkoló kialakítását tervezi a kerület egyik lakótelepi városrészén. A telepen egy választott kihasználatlan aszfaltozott területen kerülne sor a zöld parkoló kivitelezésre, ami mely jelentősen csökkentené a felszíni pangó csapadékvíz mennyiségét, és hozzájárulna a helyi biodiverzitáshoz.

A kavicsgyep egy ökológiai technológia a felszín megerősítésére és különösen alkalmas parkolók kialakítására. A kavicsgyep alaprétege készülhet újrahasznosított alapanyagokból is, vagy természetes kavicsból, amelyet talajjal és komposzttal kevernek el meghatározott mennyiségben, és amelyre a helyi klímának megfelelő fű- és növénykeveréket telepítenek. Az összetevőket meghatározott szemnagyság szerint kell keverni.

A másik demonstrációs helyszínül a kerület egyik mélyfekvésű területét jelölték ki. A kiválasztott utca egy irányban lejt, ezért a csapadékvíz felfogására és elszikkasztására alkalmas szikkasztókat terveznek az utca közepe táján kialakítani az arra alkalmas közterületen, ahol a lejtés mérséklődik. A szikkasztók kialakításával a cél a lefolyás lassítása, a csapadékvíz helyben tartása és tározása, majd végül a talajvízbe visszaszikkasztása lenne. A kerület harmadik beavatkozási megoldásként faárkok kialakítását tervezi. A felszínen egy csapadékvízárok úgy néz ki, mint egy sor utcai fasor, azonban a járda mellett és alatt tervezett föld alatti beszivárogtató rendszer található a bejövő lefolyás kezelésére.

Budapesten a szivacsváros újszerű szemléletének kiváló példája lesz a nemsokára megújuló Városháza park, amelyben szintén nagy hangsúlyt kap majd a fenntartható csapadékgazdálkodás.