Míg tavaly a G7 számítása alapján kizárólag ellenzéki újságok kerültek be az öt legolvasottabb napi- és hetilap közé, a hirdetések döntő többségét mégis a három - olvasottságban messze elmaradó - kormányszócső kapta.

A G7 összesítette a teljes tavalyi állami reklámköltést a nyomtatott napi-és hetilapok hirdetési piacán. Az talán nem meglepő, hogy az állami hirdetésekkel alapvetően a kormányközeli lapoknak kedveztek, de az, hogy az olvasottság semennyire nem volt tényező a közpénzből fedezett reklámok esetén, már inkább megdöbbentő. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy 

tavaly a három legkevésbé olvasott újság kapta az állami hirdetések 87%-át.

A G7 összesítése alapján 2017-ben a legolvasottabb újságok sorrendben a HVG (31 ezer olvasó), a Népszava (19 500), a Magyar Nemzet (14 600), a Magyar Narancs (13 000) és a 168 óra (12 ezer) voltak. A legtöbb hirdetést azonban mégis a Magyar Idők (897 millió forint), a Figyelő (780 milllió) és a Magyar Hírlap (637 millió) kapta. - írja a hvg.hu

Mindebből arra lehet következtetni, hogy a közpénzből fizetett hirdetések kiosztásakor nem az volt a célja az államnak, hogy az üzenet a lehető legtöbb emberhez jusson el, hanem az, hogy anyagilag jutalmazzák a kormányhoz hű médiumokat.

A kutatásból az is látszik, hogy a Schmidt Mária tulajdonában álló Figyelőt mindössze 3850-en olvasták átlagosan tavaly, és folyamatosan csökkent az év során a lap olvasótábora. Ennek ellenére arányaiban a Figyelőnél nőttek legnagyobb mértékben a hirdetések. Több mint 780 millió forint értékben reklámoztak állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek 2017-ben a lapnál, miközben a másik négy hetilaphoz összesen kevesebb, mint tizede annyi állami hirdetés folyt be. Annak ellenére, hogy ezek összesített olvasótábora tizenhétszerese a Figyelőének.

A kormánykritikus Népszavának azonban kedvezett a tavalyi év: jól látható változás állt be az új tulajdonos, Puch László érkezése óta. Onnantól kezdve az állami hirdetések lényegesen megnőttek, 260 millió forintra emelkedtek az év végéig, ami majdnem huszonhétszer annyi, mint 2016-ban volt. Persze még így sem közelítette meg a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Idők és Magyar Hírlap által elért állami hirdetési bevételeket. Ez a két újság együttesen is csak nagyjából kétharmada annyi olvasót számlál, mint a Népszava, ehhez képest a két kormányszócső összesen hatszor annyi hirdetési bevételt könyvelhetett el az év során. (hvg.hu)