Megkongatták a vészharangot egyes amerikai gazdasági elemzők (Martin S. Fridson, John Williams), miszerint jó lesz felkészülni, itt a gazdasági világválság következő hulláma, ami erősebb és hatalmasabb lesz, mint az elődje. 

A folyamat már megkezdődött, és nemsokára tarolni fog.

A történetnek, habár bizonyos szinten összefügg az előző világválsággal, amely még ma is érezteti hatását, voltaképpen ahhoz semmi köze. Ráadásul egy olyan közelgő válságról van szó, melynek előidézője a hatalmi pozícióhoz mindenáron való ragaszkodás, akár meggondolatlan lépéseken keresztül is. Egy ilyen meggondolatlan lépés következtében Texas államban már elkezdődtek a válság folyamatai, amelyek megállíthatatlanul törni fognak előre. Az elemzők szerint a válság nem fogja szétverni, feldarabolni, úgymond kivégezni az Egyesült Államokat, de a bankrendszer halálát okozza, melyben 60 év óta először újra bíróság előtt fognak állni a legnagyobb bankok vezetői, és teljes egészében új bankrendszer fog kialakulni, a FED, a Goldman Sachs, JP MorganChase és hasonló nagy nevek pedig örökre eltűnnek.

Jelen írásunk ezen elemzők írásainak összevetése, valamint igyekszünk azt a jelenleg folyó világpolitikai folyamatokba illeszteni. Látható lesz, hogy a nyugati világ önnön hatalmi kapzsisága következtében miként dől saját kardjába. A történet valahol ott kezdhető el, hogy kitört a 2007-es válság, ami 2008-ra már világválsággá nőtte ki magát. A Wall Street bankjai sorban mondanak csődöt. Jószerével a hét legnagyobb bank vészelte túl az egész folyamatot. De milyen áron? Az amerikai (és a nyugati világhoz tartozó) államok pénze tartja életben az egész tákolmányt. Az USA, hogy mentse magát, másfél évnyi botladozás és vergődés után értékpapírok kibocsátásába kezd. Az USA külügyminisztere és képviselői körbe kalapozzák az egész világot, hogy nincs semmi gond, a dollár stabil, a válság csak átmeneti, de most az USA rendkívül kedvező értékpapír ajánlatot tesz, hogy mielőbb megoldódjon a probléma, hisz a baj senkinek sem jó, árt a kereskedésnek. Hatalmas mennyiségben adják el a voltaképpen fedezet és gazdasági háttér nélküli állampapírokat. A mesét azzal támasztották alá, hogy a megmaradt hét bank, úgynevezett szellembankokat hozott létre, amelyek a nagyoktól felvett hitelből amerikai állampapírokat kezdett vásárolni. A tőzsdén fogyott az állampapír, ami azt volt hivatott bizonyítani, hogy kelendő, vagyis stabil és jó az USA állampapír. Ezen felbuzdulva pedig több állam szintén felvásárlásba kezd többek között Kína, Brazília. Ennek a történetnek egyetlen kapcsolódási pontja van a mostani válsághoz, maga az elv.

Az USA olajkészletei erősen fogyóban vannak. Erre alternatív megoldásként született meg a palaolaj kitermelés. A palaolaj azonban egy merőben új, és eddig kitermelési tapasztalatokkal nem rendelkező iparág, amely nagy összegeket emésztett fel. Hogy legyen pénz a kísérletekre, a termelés elkezdésére, az előző módon kötvényeket bocsátanak ki. Mivel mindenki bizalmatlan, szintén a szellembankokhoz fordulnak, amelyek nagy kötvényvásárlásokba kezdenek, hogy fellendítsék a piacot. A palaolaj kitermelése megkezdődik, és az amerikai olajipar húzóágazata lesz. Ekkor szól közbe a politika. A világban ugyanis egy jelentős átalakulás folyik, amelyben a keleti tömb és kimondottan Oroszország jelentősen erősödik. Szembeállítva ezt az éppen folyó gazdasági világválsággal és az azt elszenvedő Egyesült Államokkal, a folyamat a nyugatra nézve rendkívül kedvezőtlen. Az USA ráadásul párhuzamosan több projektet is folytat, amely éppen az kapcsolatait és befolyást gyengíteni igyekeznek. Szír háború, ukrán események, arab konfliktusok. Ebben a helyzetben keresi fel John Kerry a szaúdi vezetést, hogy elérje az olajárak drasztikus csökkentését. Az USA évekig gondolkozott azon, hogyan nyomhatná vissza a rekord sebességgel növekvő orosz gazdaságot és újra feléledő világpolitikai befolyását. Semmi új ötlet nem lévén a régi módszerhez nyúlnak. Gorbacsov idején, 1986-ban már egyszer eljátszották ezt, akkor sikerrel. Gorbacsov ugyanis radikális gazdasági átalakításba kezd (eleve rossz hozzáállással és szemlélettel) aminek a kritériuma lett volna, hogy az átalakítások idejéig egy stabil világgazdasági helyzet legyen. Az USA kihasználva a kedvező pillanatot, drasztikusan leveri az olaj és minden nyersanyag árát, amibe a Szovjetunió bele is bukott. Csakhogy a régi elv nem működik. Ahhoz, hogy stabilan lehessen ezt tartani, szükséges, hogy az olaj ára a még haszon szintjénél ne legyen kevesebb. Az amerikai palaolaj azonban az árak leverése előtti, hordónkénti 100 dollár áron hoz csak hasznot, az alatt veszteséges. A mostani árakon pedig iszonyatos bukás. A haszon elvesztése miatt a fedezetlen értékpapírok kipukkadnak, mint a lufi. A válság már elkezdődött, olajcégek kezdenek megbukni, kitermelő állomások állnak le, a válság kezd gyűrűzni felfelé. Nem lenne gond pár milliárdos veszteség esetén, csakhogy jelen esetben egy 1,6 billió (1600 milliárd) dolláros bukásról beszélünk. Ez pedig elég nagy összeg ahhoz, hogy magával rántsa az amúgy is botladozó gazdaságot.

fullank.com (Címlap: Forrás: nemzetiarcvonal.net)