A hírnek sajnálatos módon a szenzációkeltő első fele kapott nagyobb hangsúlyt a hazai független médiában.

Hiszen ez egy megnevezett személy kivégzésére uszító mondat volt.

A Telex számos kérdést intézett a képviselő pártjának szóvívőjéhez, melyek közül egy sem foglalkozott a zsidókra tett antiszemita megjegyzésekkel.

(A válaszok szóra sem érdemesek.)

Na, de! Mit fog ehez szólni Orbán, mit fog ehhez szólni a kormánypárt?

Semmit! Mit várunk a felbújtótól?

Orbán ugyan nagy hangon zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, valójában azonban ő szítja ezeket az indulatokat.

Kedvenc taktikája volt mindig is, hogy elterelésül a gondokról, bűnbakot állít valamely kisebbség képében az efféle machinációk befogadására igencsak hajlamos magyar nép elé, legyenek azok homoszexuálisok, fővárosiak, értelmiségiek, cigányok, zsidók, tranzitáló migránsok.

Legújabban a pedagógusok, akiket Orbán megmondóembere nemes egyszerűséggel söpredéknek titulált, akik a KSH szerint bőségben élnek, és akik megosztására (vidéki-városi) Pintér tett kísérletet a tegnapi ötletével.

A Soros elleni folyamatos hecckampány áthalllásosan a zsidó (hazaáruló) nagytőkés, sőt adócsaló ügyeskedő tőzsdés ellen irányult, aki tisztázatlan, tisztátalan módon szerzett pénzén Magyarország, sőt Európa romlására tör, és akinek az arcképén lehetett taposni a villamosokon.

A "kalapácsos" Demeter és Takaró: él-kultúrharcosok és mások folyamatos zsidóellenes kirohanásai sem zavarták föl a vizet.

Ahogy az Orbán által elterjesztett, gúnyos-gyűlölködő "libernyák" szó is bevonult a köznyelvbe, eredete szerint a "zsidrák" szó szinonimájaként.

Törvényszerű volt, hogy az antikommunizmus, az antikapitalizmus mellé előbb-utóbb a Horthy-rendszer másik két ideológiai alapja, a határrevízió és a nyílt antiszemitizmus is felsorakozik.

Amit egy uniós, vagy akár európai ország miniszterelnöke nyíltan nem mondhat ki, azt kimondják az általa futtatott, echte nyilas pártok képviselői: Csurka, az előzmény nyomában először a Jobbik, melyet újra a listázó Gyöngyösi vezet, és nem kétségesen vissza fog kanyarodni a kiindulóponthoz.

Meg a helyébe kreált Toroczkai-párt, melyet sundám-bundám vállakozói támogatások képében Orbán finanszíroz.

Orbán tehát semmit nem fog mondani, azal együtt sem, hogy a saját felesége, és annak családja is érintett.

Nem számít! Más kisebbség ellen maga vezetett rohamot, tekintet nélkül a családi/harcostársi érintettségre.

Még interpellációra sem fog válaszolni, ha egyáltalán fölteszi a kérdést valamelyik ellenzéki képviselő. Nem ő mondta, hagyják békén!

Kövérnek se lesz egy szava sem, aki pedig semmiségekért szívesen suhogtatja a pallosát. Ez nem a Parlamentben hagzott el, semmi köze hozzá!

Orbán disz-zsidójától, Köves Slomótól se várható semmi. Ilyen esetekben lapít, mint szar a fűben!

Pedig, kedves Slomó, a történelem tanúsága szerint neked is helyed lesz a vonaton! Akkor már nem lesz szükség rád! (Ha már a saját méltóságod sem számít ilyen ügyekben.)

Na de, mit tervezhet ilyen esetekben az egyszeri zsidóember? Akiben szörnyű reminisszenciák ébrednek.

Azonnal alijjázzon Izraelbe? Tanuljon a múlt tévedéséből? ("A barbár Oroszországban előfordulhat ilyesmi, de nálunk, Goethe és Schiller, illetve Arany és Petőfi országában kizárt!")

Na, de! Netanjáhúhoz? Aki két vér-fasiszta pártvezérrel lép koalícióba? Szmotrics és Ben Gvir nem jobb az ördögnél.

(Annak idején volt egy Szmotrics nevű segéd, Eiser Ede fűszer- és gyarmatáru-kereskedésében, Bartók Béla út – akkoriban Horthy Miklós út – 5. szám alatt. Először az üzletét, majd a lakását vették el Eisernek, végül Szmotriccsal és mindkettőjük családjával füstté vált Auschwitzban. Szegény Szmotrics nem gondolta volna, hogy egy ilyen előnytelen névrokon képében merül fel újra az emléke! Én sem!)

Szóval, csöbörből vödörbe? Orbán-diktatúrából Netanjáhú féldiktatúrájába?

Ha most az arab ügyekben némileg eltérő véleményemet nem is számítjuk!

Igaz, ott legalább azért nem vernek agyon, mert zsidó vagyok!

Nem lényegtelen különbség!

Európa? Paradox, vagy nem is olyan paradox módon, a nem létező Németország kivételével fasizálódik.

A gazdasági bajok mindenütt növelték az antiszemitizmust.

Szokás szerint.

Ausztrália nem fogad/enged be senkit.

Új-Zéland vagy Kanada? Lehetséges! Ámbár nem hiszem, hogy pont egy hetvenéves emberre várnak.

Mindenesetre a génekben rejtőző rossz érzések ellenére franc se gondolta, hetvenöt évvel Hitler után, úgy tíz évvel ezelőttig, hogy ilyesmit kell mérlegelni!

És a helyezt csak rosszabb lesz!

A gazdasági csőd, melybe Orbán szpáhi, kizsigerelő-fosztogató "gazdaságpolitikája " juttatta (törvényszerűen: kormányzás helyett fosztogatni, az nem gazdaságpolitika!) az országot, miközben az emberek nyomorúságából, a mesterségesen fenntartott szintű inflációból és energiaárakból, a kilencmillió polgár húsát, csontját lehántva hat hónap alatt kétezer-nyolcszáz milliárd forint bevétele származott, melyből óvodák fűtésére nem futja, csak sportpályákéra, meg két és félmilliárd ajándékra az Ungár-Schmidt család "alapítványának", szükségszerűen az egyre vadabb bűnbakképzésre és terelésre kényszeríti Orbánt.

Most már parlamenti képviselők szájából is! Külföldön is.

A nagy kérdés tehát Rejtővel: menni vagy meghalni?

Parászka Borókának jó egészséget kívánok!