Amikor egy párkapcsolatot szeretnénk és ehhez keresünk megfelelő partnert, az egyik első feladat, amivel szembesülünk, hogy miként vonzzuk magunkhoz a szóba jöhető embereket. 

A flörtölés az egyik lehetséges mód arra, hogy jelezzük, szívesen megismerkednénk egy potenciális partnerrel. Egészen mostanáig azonban nem álltak rendelkezésre olyan kutatások, amelyek megmutatták volna, hogy milyen flörtölési technikákat találnak a leghatékonyabbnak a nők és a férfiak. Joel Wade és Jennifer Slemp (Bucknell University, Lewisburg, PA, USA) azonban éppen egy ilyen kutatást publikált a napokban, ráadásul evolúciós nézőpontból tárgyalják a témát, így azonnal bekerültek blogunkba. (A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy másik blogunkon korábban már írtunk a flörtöléssel kapcsolatos kutatásokról két alkalommal is. Először „Hogyan öltözködik, ha hódítani szeretne?” címmel, másodszor pedig „Kivel és mikor flörtölnek a nők?” címmel.)

A flörtölés, úgy tűnik, az emberiség egyetemes és esszenciális kommunikációja. Akkor is műveljük, ha egyedülállók vagyunk, akkor is, ha házasok. A flörtölés alkalmazható egy kapcsolat bevezető szakaszában (amelyet kölcsönös érdeklődést esetén randizás, és akár szexuális érintkezés, is követhet) de akkor is, ha az egyik vagy mindkét fél nem szeretne szexuális kapcsolatot. Például, ha valaki szeretné féltékennyé tenni a partnerét, akkor gyakran elegendő valaki mással flörtölnie (anélkül, hogy tényleges kapcsolatot is kezdene az illetővel). A flörtölés természetesen arra is felhasználható, hogy felmérjük, mennyire vagyunk vonzóak mások számára, és milyen mértékben tudjuk/tudnánk begyűjteni mások erőforrásait (irántunk való figyelmét, érdeklődését, esetleg anyagi ráfordításait). A flörtölés számos formában történhet: lehet nem verbális és verbális. Bár mindkét nem használja ezt a kommunikációt, a kutatók mégis számos nemi különbséget találtak a flörtölésben. A nők inkább akkor alkalmazzák, amikor fel akarják térképezni, hogy a férfi megfelelő, jó partner lenne-e, és akkor, ha kapcsolatot szeretnének kezdeni, de kontrollálni is szeretnék a helyzetet.

Wade és Slemp (2015) vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy a nők és a férfiak flörtölési technikái közül melyek a leghatékonyabbak az ellenkező neműek szerint, valamint arra, hogy a flörtölés összhangban van-e a párkapcsolatok pszichológiájának evolúciós mechanizmusaival (párválasztás és evolúció kapcsolatáról ide kattintva olvashat többet). Az eredmények szerint a nők és a férfiak azért tartják hatékonyabbnak az egyes flörtölési technikákat a többinél, mert ezek olyan jellemzői az adott személynek, amelyeket általában is vonzónak tartunk potenciális partnerünkben, azaz megegyeznek párválasztási preferenciáinkkal.

 Eszerint általában a férfiak különösen érzékenyek a potenciális partner azon szignáljaira, amelyek megbízhatóan jelzik a nő szexuális elérhetőségét. A nők pedig általában azokat a jelzéseket preferálják, amelyek képesek előrevetíteni a férfi elköteleződésre való hajlandóságát. Egy első randin az arcra lehelt ártatlannak tűnő puszi tehát a férfi számára egy majdani szenvedélyesebb csók előszele lehet, amely megnöveli a szexuális érintkezés (közösülés) valószínűségét a jövőben. Mivel az evolúciós múltban a férfiak szaporodási sikerességének egy fontos része volt a nők szexuális elérhetőségének feltérképezése, ez a törekvés napjainkban is működik a férfiakban. A többi, a férfiak által sikeresnek ítélt női flörtölési technika - a személyes távolság csökkentése, a testi kontaktus felvétele, az érintés - mind-mind olyan szignálok, amelyek az esetek többségében alkalmasak a női szexuális elérhetőség informálására. A nők pedig azért találják hatékonynak a férfiak részéről az elköteleződést, a kizárólagosságot sugalló flörtölési technikákat (szemben pl. az érzelemmentes szex hangsúlyozásával), mert ezeknek a jelzéseknek a megfejtése az evolúciós múltban is hozzájárult a nők szaporodási sikerességéhez. A nők szaporodási biológiájából ugyanis az következik, hogy nem a szexuális partnerek számának növelésével tudták hatékonyabban átadni a genetikai képviseletüket a következő generációba. Hanem azzal, ha találtak olyan partnert, aki elköteleződött a párkapcsolatban és a gyermeknevelésben, és képes és hajlandó volt az erőforrásait megosztani partnerével. Kézen fogva sétálni egy randin (főként ahol mások is megláthatnak bennünket), az a kapcsolat, a másik ember felvállalását is jelenti. Ha a férfi kezdeményezi a randin a nő kezének megfogását, ezt a kutatások szerint a nők általában kedvező domináns tulajdonságokkal (határozottság, céltudatosság) hozzák összefüggésbe. A nő megnevettetése azért lehet fontos és hatékony szignálja a férfi flörtölésének, mert a humorérzék összefügg az intelligenciával. A nők érzékenyek arra is, hogy különbséget tegyenek humor és humor között: azt szeretik inkább, ha a férfi ráérez az ő humorstílusukra (hiszen ez a férfi érzékenységéről, a nőre való ráhangolódásáról árulkodik), szemben azzal, saját magát sztárolja és csak közönséget lát a nőben buta, esetleg ízléstelen vicceihez. A csók pedig azért lehet hatékony flörtölési technika, mert a csók – tudattalan folyamatokon keresztül – információkat adhat a potenciális partner szülői ráfordításának mértékéről. Egy vizsgálat szerint ugyanis férfiak csókja közben termelt nyál kemoszenzoros elemzése, illetve a nedvessége összefügg a férfiak genetikai minőségével és szülői ráfordítási lehetőségével, amelyet a nők nem tudatosan ugyan, de kiértékelnek, miközben csókolóznak partnerükkel.

Természetesen azzal együtt, hogy a flörtölés egyetemes emberi jelenségnek tekinthető, amelynek evolúciós gyökerei is vannak, számos tanult eleme létezik, amelyeket a bennünket körülvevő kultúrában élve sajátítunk el.

paleoszex.blog.hu / Joel Wade, Jennifer Slemp (2015) How to Flirt Best: The Perceived Effectiveness of Flirtation Techniques. Interpersona, 9, (1) 32–43, doi:10.5964/ijpr.v9i1.178