Az első exit-poll eredmények a „nem” szavazatok enyhe fölényét jelezték a görög referendumon.

A Ciprasz-kormány ezt követően be is jelentette a győzelmet. A kormányfő - aki mindvégig a hitelezők javaslatának elutasítása mellett kampányolt -  a győzelmi mámorban azonnal jelezte, hétfőn már tárgyalni kívánnak, és újra leszögezte: nem lépnének ki sem az EU-ból, sem az euróövezetből - írja a népszava.

Magas, mintegy 65 százalékos részvétellel, rendbontás nélkül zajlott le a Görögország és az Európai Unió, valamint az euróövezet számára egyaránt létfontosságú görög referendum. A görög választópolgároknak a megszorító intézkedéseket is jelentő hitelezői csomag igenléséről vagy elutasításáról kellett dönteniük.

Az első, nem hivatalos exit-pollok az előzetes felméréseket igazolták, amelyek szoros eredményt ígértek. Négy közvélemény kutató intézet egybehangzóan a nemek fölényét mérte, de csupán 2-3 százalékos különbséggel, miközben a hibahatár két százalékos. A Ciprasz-kormány és a Sziríza azonnal be is jelentette álláspontja győzelmét. Sietségük nem véletlen, Ciprasz a referendum kiírása után azonnal megígérte kormánya lemondását, amennyiben az igenek győznek a népszavazáson. Az ellenzék is Ciprasz menesztését kérte és az igenek mellett kampányolt.

A hogyan tovább egyelőre nem ismert, csak annyi, hogy hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, illetve az, hogy az exit-pollok ismeretében Hollande-Merkel találkozót jelentettek be, amelyre Párizsban kerül sor.

Több európai vezető politikus, köztük Matteo Renzi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy azonnal újra kell indítani a tárgyalásokat a görög kormánnyal. Azt egyértelművé tette Ciprasz, hogy ők erre készek, sőt Jannisz Varufakisz pénzügyminiszter azt mondta, hogy 24 órán belül a megállapodás is megszülethet, azt nem tudni még, mennyire hajlandók a tárgyalásra a lakossági elutasítás fényében a hitelezők.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője cáfolta, hogy hamar meg lehetne állapodni a referendum után. Még urnazárás előtt a Bild napilapban utalt arra, hogy az athéni kormánynak új segélykérelmet kell benyújtania, hiszen a hitelezők utolsó, a görög kormánynak tett javaslata már nincs érvényben. (A referendumon pedig le is szavazták azt.)

Az újrakezdést nehezítheti, hogy görög kormány képviselői még röviddel a referendum előtt is éles támadást intéztek a hitelezők ellen. Varufakisz egy szombati interjújában egyenesen „terrorizmusról”, „zsarolásról” beszélt és minden felelősséget a hitelezőkre hárított: „Európa eltökélte: zsaroljon minket, hogy egy olyan megállapodást írjunk alá, ami senkinek sem jó” – közölte.

Maguk az intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank valamint a Nemzetközi Valutaalap lapzártánkig nem nyilatkoztak. Egyelőre még nem tudni, igazuk lesz-e azoknak, akik azt az álláspontot képviselték, hogy a nem-ek győzelme Görögország kilépését szentesíti az eurózónából.

Huszonkét millióba került a referendum

Görögországnak nincs tapasztalata a referendumok terén. A katonai junta 1974-es bukása óta ez az első népszavazás Görögországban. Akkor a köztársaságról rendezték meg a referendumot és az igenek nyertek. A mostani referendum megszervezésére nyolc nap állt rendelkezésre, miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel és bejelentette, hogy nem törleszti esedékes hitelrészletét a Nemzetközi Valutaalap felé. Az érvényességhez 40 százalékos részvétel kellett, 9985029 görög választópolgár mondhatott véleményt, 19159 szavazókörzetben. A külföldön élő-dolgozó görögök állampolgárok nem szavazhattak, a külföldi voksolás megoldásához nem állt elegendő idő rendelkezésre. A referendum 22 millió euróba került, a parlamenti választások költsége 45 millió volt. Jean-Claude Juncker a hitelezőkkel folytatott tárgyalások megszakítása után azt mondta, csupán 60 milliós különbség van az IMF és Athén javaslata között.

nepszava.hu (Címlap: Alexis Cipras is leadta szavazatát Fotó: Christopher Furlong/Getty Images Hírek)