Azonban a verseny továbbra is nyitott, mert egyik jelölt sem szerezte meg a választók több mint felének támogatását. Így január 5-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével. - írja a Magyar hang

Habár Horvátországban az államfő jogkörei korlátozottak, a mostani horvát politikai helyzetben egyáltalán nem mindegy, ki szerzi meg a köztársasági elnöki címet. A kormányon lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke, a mostani miniszterelnöknek, Andrej Plenkovicnak ugyan korántsem volt felhőtlen viszonya az elmúlt években Kolinda Grabar-Kitarovic HDZ-s államfővel, a horvát kormány mégis keresztül tudta vinni eddig az akaratát. Ez azonban vitathatatlanul megbomlana, ha a második fordulót is Milanovic nyerné – ráadásul a Horvár Szociáldemokrata Párt (SDP) ezzel újabb lendületet vehetne.

A szavazatok közel 100 százalékának feldolgozottságánál Milanovic a voksok 29,57 százalékát szerezte meg, közel három százalékot verve jobboldali riválisára. Az egykori kormányfő előretörése korántsem jó hír a magyar kormánynak, ugyanis tudvalévő, hogy Milanovic Orbán Viktor egyik leghangosabb bírálója. Ismert: 2015-ben, a migránsválság csúcsán Milanovic folyamatosan azzal vádolta a magyar kormányt, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kérte a horvát miniszterelnököt, hagyja békén Magyarországot és Szerbiát. Persze Milanovic reakciója nem maradt el, Orbán Viktort így jellemezte: „ifjúkorában radikális kommunistaként kezdte, radikális liberálisként folytatta, de radikális konzervatív is volt, most pedig radikális antiliberális”.

Az elnökválasztáson második helyen végzett Kolinda Grabar-Kitarovic, akinek a szavazatok 26,65 százaléka jutott. Kitarovic már az év eleje óta folyamatosan kampányolt, hol a jobboldalnak, hol pedig a baloldalnak tett gesztusokat. Így például többször is védelmébe vette a „Készen a hazáért!” usztasa köszönést, máskor pedig azzal büszkélkedett egy horvát lapnak, hogy soha nem járt hivatalosan Jasenovacon – vagyis abban a faluban, ahol a második világháború idején az usztasa rezsim haláltábora működött, s ahová pusztán etnikai alapon szerbeket, zsidókat, romákat és azokat a horvátokat gyűjtötték össze, akik bármiféle ellenállást fejtettek ki a hatóságokkal szemben. Ezzel egyidejűleg persze Kitarovic a baloldaliak kegyeit is meg akarta nyerni, így legutóbb Varsóban már a horvátok antifasiszta küzdelmeit méltatta, és a partizánokra, illetve Josip Broz Titóra hivatkozott, miközben korábban éppen ő távolíttatta el a jugoszláv kommunista vezető mellszobrát a horvát elnöki rezidenciáról.

Úgy látszik azonban, hogy még ezek sem voltak elegendők ahhoz, hogy a jelenlegi államfő megszerezze az első helyet. Ez nagyban annak tudható be, hogy az egykori HDZ-s politikus és énekes, Miroslav Skoro elvitte a jobboldali szavazatok 24,4 százalékát. (magyarhang.org)