Hamarosan a jelenlegitől teljesen eltérő rendszerben működik a hazai hulladékgazdálkodási rendszer. A részletekről a feladatra kiírt koncessziós pályázat nyertese, a Mol Nyrt. körforgásos gazdasági szolgáltatásokért felelős vezetője, Pethő Zsolt válaszolt a Világgazdaságnak.

Október végén zárult le a jelentkezés arra a pályázatra, amelyben a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalatok jelezhették, hogy dolgoznának a Mollal. A sajtóban több helyen is megjelent, hogy egyes vállalkozók elégedetlenek a pályázati kiírás feltételeivel. Mit gondol erről?

A Mol azt vállalta, hogy létrehoz egy versenyképes, fenntartható hulladékkezelő rendszert Magyarországon. Ez nem kis feladat, ezért gondolkodunk hosszú távban, vagyis 35 évben. Az EU nagyon világosan fogalmazott a célok tekintetében, amelyeket teljesítenünk kell. Egy konkrét példa: Magyarországon az újrahasznosítás aránya 30–35 százalék között van. Az unió elvárása, hogy ez az érték 2035-re 65 százalékra nőjön, a lerakás pedig 10 százalékra csökkenjen, amely most 50 százalék körül mozog Magyarországon. Ehhez a munkához keresünk partnereket, és mi az egész ország érdekeit nézzük. 

A mostani rendszer nem fenntartható, nagyon széttöredezett. Például különböző áramok begyűjtői azokra a földrajzi központokra koncentrálnak, ahol ezt megéri csinálni, ám ez az ország többi részén visszaesést eredményez.

Ezt az egész ország hulladékáért felelős koncesszor nem engedheti meg. A Molnak nagyban kell gondolkodnia. Ennek a munkának az egyik első lépése volt ez a pályázat, amelynek a kiírásába a Mol bevonta a szakmát, és a pályázókkal is folyamatosan egyeztetett. A társaság a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetségének (HOSZ) bevonásával, egy nyilvánosan közzétett, vagyis nyílt eljárásban írta ki a pályázatot, mert ez a legjobb módja, hogy kiválasszuk, kikkel kívánunk együtt dolgozni. Mindenkivel egyeztettünk, mindenkinek lehetősége volt jelezni a kérdéseit, aggályait. Eredetileg október 14-re tűztük ki az ajánlattételi határidőt, de akkora volt az érdeklődés, hogy október 28-ra módosítottuk. 

Mintegy 600 céggel osztottuk meg a pályázati anyagot.

Az intézményi rendszer kialakításakor szem előtt tartottuk, hogy a kisebb, egy-egy hulladékáramot lefedő, illetve egy-egy tevékenységet ellátó cégek is helyet kapjanak a rendszerben, ezért a pályázatot 16 hulladékáramra és négy tevékenységre írtuk ki, illetve a leköthető kapacitásokat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Annak érdekében, hogy az alvállalkozói szerződéseket mielőbb megköthessük, és a piaci szereplők számára megfelelő időt biztosítsunk az ajánlatadásra, szeptember 20-án írtuk ki a pályázatot. Az a célunk, hogy még az idén leszerződjünk azokkal a partnerekkel, amelyek az intézményi rendszerben az intézményi ingatlanhasználók elkülönítetten gyűjtött hulladékait begyűjtik, szállítják és előkezelik.

A pályázaton egy jelentkező miért csak egy hulladékáramra adhat be ajánlatot?

Pontosítanék, mert a pályázaton egy jelentkező több hulladékáramra és tevékenységre is adhat be ajánlatot, az egy hulladékáramon belüli tevékenységre adhat le csak egyet. Ez így logikus, és így lesz versenyképes a rendszer. A Mol minden, a közreműködési szándékát kifejező iparági szereplővel tárgyalást kezdett. Azok a szereplők pedig, akik nem vettek részt a pályázaton, továbbra is elláthatnak feladatokat, mint a pályázó cégek alvállalkozói.

Mekkora tapasztalata van a Molnak a hulladékkezelésben?

Több évtizedes, sőt, az egyik legnagyobb ipari szereplőként évente több százezer tonna hulladékot kezelünk. Mindehhez megfelelő logisztikánk és számlázási rendszerünk van, amely több tízezer partnert szolgál ki, tehát nem újdonság egy ilyen feladat. Ám a Mol a koncesszió megvalósítását nem egyedül tervezi, hanem kiterjedt alvállalkozói hálózattal, amelynek kiépítésekor természetesen támaszkodunk majd a már most tapasztalattal és rutinnal rendelkező szereplőkre. Így például a koncessziós pályázatban vállaltaknak megfelelően társaságunk felvásárolja a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV) és a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t. Ezek a szervezetek a Mol csoport tagjaként továbbra is fontos szerepet töltenek be a hazai hulladékgazdálkodásban. A Mol a koncesszió meghirdetése óta folyamatosan tárgyal az iparág szereplőivel az együttműködés részleteiről. Az alvállalkozóknak majdan fizetendő, különböző díjakat a tárgyalás során alakítjuk ki, ezekről egyelőre nem áll rendelkezésre végleges információ. A szeptemberben meghirdetett pályáztatás lényege pont az, hogy a szolgáltatók szolgáltatási árait, amelyek minden költségüket és profitjukat tartalmazzák, versenyeztetjük egymással. Az új rendszer indulása után kezdődnek meg azok a beruházások, amelyek növelik a hulladékgazdálkodás hatékonyságát. A fejlesztések a koncessziós időszak első tíz évében valósulnak meg. 

Hatalmas összeget, 185 milliárd forintot fogunk beruházni létesítmény-, valamint logisztikai és infrastruktúra-fejlesztésekre. Emellett elvállaltuk egy legalább évi százezer tonna kapacitású energetikai hulladékhasznosító, azaz hulladékégető kapacitás felépítését is.

A Mol új feladatának része-e a hulladékimport, például valamely üzem vagy égető ellátása érdekében?

Nem. A Mol mint koncesszor a koncesszió hatálya alá tartozó, Magyarországon keletkező hulladékokért felel 2023. július 1-jétől.

Exportál majd a Mol hulladékot, ha az ígérkezik gazdaságosabbnak?

Nagyon fontos, hogy a Mol körforgásos gazdaságban gondolkodik. Stratégiánk egyik fontos eleme, hogy a körforgásos gazdaság vezető szereplői leszünk a régióban. Ez azt is jelenti, hogy a hulladékra mint alapanyagra, értékre tekintünk. Nem az a célunk, hogy ezt elvigyék, hanem az, hogy felhasználjuk. A jelenlegi EU-szabályozás kizárólag olyan hulladék exportját teszi lehetővé, amely újrafeldolgozási célból hagyja el az országot, lerakás vagy tárolás céljából ez nem engedélyezett. Mi nem akarjuk, hogy külföldön használják fel a kezelt hulladékot, illetve az abból kinyert hasznos anyagokat. Célunk, hogy egy, az EU, illetve a magyar kormány által előirányzott hulladékgazdálkodási célszámok teljesítését lehetővé tevő, hatékony rendszert hozzunk létre.

A magas energiaárak mellett célszerű lehet minél több hulladékot elégetni, de sok dolog szól ez ellen. Mi a Mol álláspontja?

Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel „második esélyt” adva a termékeknek. Ezt követi az újrafeldolgozás és komposztálás, illetve a hulladék energetikai felhasználása, amellyel elektromos energia nyerhető. 

Az utóbbit nem a magas energiaárak indokolják, hanem az, hogy a hulladékok energetikai hasznosításával elkerülhetjük a környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldást, a hulladéklerakást.

Belgiumban, Dániában, Svédországban vagy éppen Ausztriában is már szinte eltűnt a hulladéklerakás gyakorlata, a modern hulladékégetők váltották fel, amelyek kisebb környezeti terhelés mellett termelnek energiát, mint a fosszilis energiahordozókat használó egységek. A koncesszióban a Mol vállalta 2028-ra a már említett hulladékégető megépítését.

Hogyan jut el a Moltól az újrahasznosítható hulladék a hasznosítóhoz? Tendereken – amelyekkel a kukaholding a működése utolsó éveiben adós maradt –, vagy vannak közvetlen vevői?

A lakossági hulladék  jelenleg az NHKV (vagyis az állam) tulajdonába kerül, a keletkezéstől kezdve és térítésmentesen. A hulladékért később fizetnek a hasznosítók, és tovább hasznosítják, vagy éppen kereskednek vele. Azért is pénzt kaphatnak, hogy előkezelik a hulladékokat, például válogatják. Mindez a koncessziós rendszerben is éppen így működik majd. A Mol érdeke, hogy minél tovább feldolgozza, majd hasznosítóknak adja el ezeket az anyagokat. Vannak emellett olyan hulladékáramok, amelyekért a piaci szereplők fizetnek a hulladék tulajdonosának, abban a pillanatban, amikor az hulladékká válik (például fém, roncsautó), így ösztönözve a tulajdonost a hulladék leadására, elkülönített gyűjtésére. E használt termékeket a tulajdonos most is leadhatná ingyen, például hulladékudvarokban, a roncsautó kivételével. A lakossági hulladék esetében az „állam diktálja az árat”, vagyis az állami hatóság határozza meg. 

Intézményi hulladéktermelőknél a Mol pályáztatással választja ki azokat az alvállalkozókat, amelyeken keresztül ki akarja szolgálni az intézményi hulladéktermelőket, ebben a pályázatban megjelenik a verseny.

A koncesszió egyik legfőbb célja, hogy növelje a hatékonyságot, hiszen a célértékek elérése szerződéses kötelezettség.

A Mol akar valamit saját maga újrahasznosítani a háztartási használt olajon kívül?

A Mol jelenleg is az egyik legnagyobb és legösszetettebb hulladékkezelési rendszert működteti a hazai ipari vállalkozások közül. A teljesség igénye nélkül most is évi 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett tetemes mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes. Évente mintegy 500 ezer gumiabroncsot hasznosít újra, tartós útalapanyagot készítve a zalaegerszegi gumibitumen-gyártó üzemben. Az elmúlt években a vállalat belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.

Várhatóan milyen éves működési költsége lesz a Molnak az új tevékenységből?

Az alvállalkozók kiválasztása még zajlik, a begyűjthető hulladék mennyisége tekintetében is van bizonytalanság, ezt most még nem lehet megmondani.

Mekkora éves forgalmat és profitot remél?

Ebben a nagyon korai szakaszban erről sem tudunk információt adni. A Molnak a gazdasági érték a legfontosabb, ha minél több hasznos anyagot tud kinyerni a hulladékból, visszaterelve azokat a körforgásos gazdaságba. A mostani fázisban azt látjuk, hogy a központosított irányítás egyik legnagyobb előnye lehet, ha a Mol országosan tudja optimalizálni a hulladékgazdálkodást. A hatékonyságnövelésnek pedig mindig van tere. Az új rendszer célja, hogy optimalizálja a szektor működését, ezzel minden szereplő számára a korábbinál jobb feltételeket teremtve.

A költségek csökkentése, a logisztika újratervezése, a technológiai fejlesztések, az országos optimalizáció mind olyan tényezők, amelyek segíthetnek a pénzügyi stabilitás megteremtésében. 

A hatékonyságot a folyamatos fejlesztések, a tervezett és vállalt beruházások növelik majd tovább. Ha jobb létesítményekben, könnyebben, gyorsabban válogathatjuk szét és dolgozhatjuk fel a hulladékot, az gazdasági szempontból is előny. Mindehhez a Mol stabil hátteret és jókora szakmai tapasztalatot biztosít. A következő tíz évben tervezett, legalább 180 milliárd forint értékű beruházás és a települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása már önmagában hosszú folyamat, így a megtérülés is csak hosszú távon értelmezhető.

Mi tűnik az új feladat ellátásában a legfőbb akadálynak?

A következő egy év legfontosabb feladata, hogy a 2023. július 1-jéig az összes érintett szereplővel kijelöljük a jövőbeli együttműködés transzparens kereteit. Az új hulladékgazdálkodási rendszer egységes, kapacitásban és koordinációban is megfelelő szakmai háttérrel rendelkező, transzparens, európai szintű, jelentős beruházásokkal fejlesztett terület lesz. A jelenlegi gazdasági környezetben az intézményi alvállalkozói szerződések megkötésének, valamint a szerződés mellékletét képező kapacitáslekötés igazolásának legnagyobb nehézsége a szolgáltatási díjak rögzítése 2024. július 1-jéig. (vg.hu)