Kiderült, a magyar turisták nem élnek túl nagy lábon, ha határainkon túlra utaznak. 

A KSH adatai szerint a magyarok egyre többet utaznak külföldre: az elmúlt bő tíz év alatt – 2007 és 2018 között – negyedével nőtt a határainkon túlra irányuló utazások száma. A Groupama Biztosító az iskolai vakáció beköszöntének apropóján egy reprezentatív, 1000 fő megkérdezésével zajló országos kutatásban felmérte, hogy a magyarok milyen gyakran és mennyi időre látogatnak külföldre turistaként. 

Tízből hárman minden évben utaznak külföldre

Mint kiderült, a magyarok közel kétharmada – legalább néhány évente – szokott külföldre utazni, ezen belül 31 százalék minden évben megfordul szabadidős céllal egy másik országban. Sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el általában párnapos külföldi utazásra – minden negyedik megkérdezett mondta el ezt magáról. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy jelentős azok száma is, akik évente többször is átlépik az országhatárt. A megkérdezettek 27%-a jelezte, hogy évente egy-két alkalommal, vagy akár többször is elutazik turistaként egy másik országba. 

Idén nyáron az utazók 57%-a választ tengerparti országot

Az utazásokból sokat időzítenek a nyári hónapokra: a megkérdezettek 42 százaléka tervez idén a meleg évszakokban külföldi nyaralást. Körükben változatlanul a legnépszerűbb úti cél Horvátország 27%-kal, de további 30% szintén valamelyik tengerrel rendelkező mediterrán országba, pl. Olaszországba (12%) vagy Görögországba (8%) tart. Ausztria is változatlanul népszerű, a magyarok 15%-a utazik ide, ugyanakkor minden ötödik honfitársunk még nem döntötte el június elején, merre veszi az irányt.

Külföldön is odafigyelünk a költéseinkre

A kutatásból kiderült, a magyarok takarékosan utaznak: 61 százalékuk a külföldi utazásukra szánt éves keretösszeget igyekszik személyenként 100 ezer forint alatt tartani. Közel 20%-uk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán évente külföldi kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8%) adnak ki az év során, és érdekesség, hogy a turisták mindössze 3%-a költ évente félmillió forint fölött.

Mennyi az annyi?  A KSH jelentése szerint 2018-ban a magyar turisták, átlagosan 5,6 napot töltöttek külföldön, és tavalyi év számai szerint átlagosan 16 900 forintot költöttek el naponta.

A biztonságon nem érdemes spórolni

A kutatás eredményei szerint a magyar turisták 58%-a utazik jellemzően biztosítással, amikor külföldre megy, igaz, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetbe elegendő. Mindössze az utazók 17%-a mondta azt, hogy mindig, minden körülmények között köt külön utasbiztosítást, míg a válaszadók 14%-a például csak hosszabb, távolabbi út esetén teszi ezt meg. 

A kutatás eredményeiből kitűnt, hogy a válaszadók közel 20%-a külföldi utazásnál egy kapcsolódó, például egy bankkártyához járó biztosításra hagyatkozik. Tudnunk kell, hogy a bankkártyákhoz kapcsolt utasbiztosítások gyakran nem nyújtanak elegendően magas kártérítési fedezet.

Egy külföldi kórházi kezeléssel sajnos könnyen átléphetjük az általuk biztosított limitet. Sok esetben az európai egészségbiztosítási kártya (EKK) sem nyújt megfelelő segítséget, hiszen a tengerparton nem biztos, hogy sürgős ellátást biztosító állami egészségügyi intézményt találunk, ahol a kezelés költségét EKK kártyával – némi önrész megfizetése mellett – fedezhetjük

– hívta fel a figyelmet Kádár Péter a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója a kutatás kapcsán.

A szakember ezért azt javasolja, ne spóroljunk az utasbiztosításra szánt összegen. A szerződést már online, pár perc alatt is meg lehet kötni, akár a határ átlépése előtt közvetlenül, csak arra érdemes figyelni, hogy az utasbiztosítás megkötésekor még Magyarország területén belül legyen az utazó. Egy horvátországi nyaralásra már napi 4-500 forintért is köthetünk megfelelő biztosítást. 

A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18 évesnél idősebb magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.