A Napi.hu írta meg, hogy a magyar államkincstár nyilvánosságra hozta a 2016-os költségvetési év decemberi elszámolását, ebből kiderül, hogy mire ment el az a 3365 milliárd forint, amit egyetlen hónap alatt költött el a kormány. Mint ismert tavaly decemberben soha nem látott 907,6 milliárd forintos havi költségvetési hiányt hozott össze az NGM, miközben az első 11 hónapban szigorú gazdálkodásnak köszönhetően még 59 milliárd forint volt az államháztartás többlete. A kormány ahelyett, hogy megcsinálta volna Magyarország első pluszos költségvetését, az év utolsó hónapjában óriási költekezésbe kezdett; a rendes kiadásokon felül, mintegy ezer milliárd forintot szánt különböző célokra.

Végcél: a gazdasági növekedés megmentése

Azóta több tájékoztatót tartott az NGM, ám egyszer sem adott magyarázatot arra, hogy miért volt szükség a több száz milliárd forintnyi extrapénz kilapátolásra. Nem hivatalos információk szerint a cél a tavalyi gazdasági növekedés 2 százalék felett tartása, mert a kormány szerint rosszul vette volna ki magát, ha a "Magyarország erősödik" kampány mellett a KSH 2016-ra 2 százalék alatti növekedést publikálna. A mentőakció sikerült a KSH épp kerek 2 százalékra hozta ki a 2016-os éves GDP-növekedést.

Az eddig nyilvánosságra hozott NGM-es beszámolókból azonban csak hézagosan derült ki, hogy mire is ment el ez a pénz, a mostani államkincstári adatsorral egy lépéssel beljebb vagyunk. A számokból kiderül, hogy volt olyan - nem is egy - minisztérium, költségvetési intézmény, amely az éves kiadásainak harmadát költött el decemberben. Két eset lehetséges: vagy nagyon alaposan jártak el a tárcák és 11 hónapig tervezték a kiadások helyét, vagy a valószínűbb verzió szerint a milliárdok jelentős részét ész nélkül komolyabb hatásvizsgálatok nélkül adták oda a kedvezményezetteknek az utolsó hónapban. Az igazság a kettő között lehet, több esetben láthatunk olyan kiadási tételeket, amelyeket már hónapok óta tervezgetett a kormány és amikor kiderült, hogy van pénz rá, kinyitotta a pénzcsapokat.

Gyorsan kellett sok száz milliárdot elkölteni

Az év végi költekezésnek főbb irányai, az uniós programokhoz kapcsolódó pénzek kifizetései, az állami cégek tőkeemelése, a sportberuházások, infrastrukturális kiadások és határon túli szervezetek támogatása volt. Az igazságügyi tárca decemberben az éves kiadásainak 31,6 százalékát költötte el - az időarányosan elvárható 8,3 százalékkal szemben - bár összegszerűen az 5,4 milliárdos decemberi kiadás elhanyagolható léptékű az államháztartás egésze miatt. Az év utolsó hónapjára hagyta az IM az állami kártérítések kifizetését, de az év közben visszatartott pénzeket is akkor fizették ki a minisztériumban. Az IM esetében inkább az a fogatókönyv érvényesülhetett, hogy év közben megtervezték a kiadásokat, s amint megkapták a zöld jelzést, elköltötték a pénzeket.

A Varga Mihály vezette NGM decemberben az éves kiadásainak 29,3 százalékát költötte el, ami részben az EU-programokhoz köthető, illetve az minisztérium által felügyelt szakképzési centrumok kaptak többlettámogatásokat. Jutott egymilliárd forint plusz a bankkártya elfogadóhelyek támogatásra, így POS-terminálok telepítésének ösztönzésére 2,4 milliárd forintot költöttek.

Forrás: Magyar Államkincstár, Napi.hu

Az NFM decemberben 418,5 milliárd forintot költött, ez a szaktárca éves kiadásainak 33,8 százaléka. Óriási pénzek mentek el a sportberuházásokra a Seszták Miklós vezette minisztériumnál: csak decemberben 130 milliárd forintnyi sportberuházásról döntött a kormány - ám belátható, hogy ezeket a pénzeket érdemben nem lehetett a döntés meghozatala és az év utolsó napjai között elkölteni. E pénzeket kifizették az államháztartáson kívüli támogatásként - így az jó eséllyel növelte a tavalyi GDP-t, növelte a hiányt - így nem terheli már a következő évek költségvetését.

E 130 milliárd részeként fizettek ki 58,1 milliárdot az Nemzeti Olimpiai Központ (Puskás-stadion) építésre, de jutott 9,7 milliárd Szegedi Ifjúsági Centrum fedőnév alatt futó sportcsarnoképítésre és 40,6 milliárd forint "egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatásra" A sportberuházások keretében kapott az idei úszó vb szervezőbizottsága 7,2 milliárd forintot.

A nem sportcélú fejlesztések részeként 10-10 milliárdot szavazott meg a kormány a kisvasutak támogatásra, de ugyanennyi jutott a Népliget felújítására is, ami még különösebb, hogy ezt a 20 milliárd forintot ki is fizette a költségvetés, holott decemberben egyetlen kapavágás nem történt az egyik beruházásnál sem. A sportpénzeken felül jutott 23,9 milliárd forint az NFM által felügyelt cégek tőkeemelésre, így erre a célra egész évben 25,5 milliárdot költöttek.

Viszi a pénzt az Eximbank

Hatalmas pénzeső hullott a Szíjjártó Péter vezetése alatt állóKülgazdasági és Külügyminisztériumra is decemberben: a tárca 77,6 milliárd forintot költött el, ami az éves kiadások 34,5 százaléka. A külképviseletek támogatására decemberben 10,6 milliárd forint jutott, ennek fele az időarányos részen felül járt. A beruházások támogatására 5 milliárdot és a külgazdasági fejlesztési célelőirányzatból plusz 3 milliárdot költöttek cégek támogatásra. De a nagy kiadás a külügy felügyelete alatt álló Eximbank Zrt 44,7 milliárd forintos feltőkésítése volt.

Az Eximbank elvileg az export támogatásra lenne hivatott, ám az utóbbi években a kormány közeli vállalkozók hitelezőjévé vált a bank. Az állami bank hitelezte az TV2 megvételét Vajna András György cégei számára - aki azóta kiváltotta ezt a hitelt MKB-tartozásra, de a Garancsi Istvánhoz köthető cég is eximbankos hitelt kapott a Kopaszi-gát megvételére, annak ellenére, hogy egyik ügylet sem járt érdemi exportnövekedéssel. Az Eximbank Zrt. évente-kétévente kap újabb tőkejuttatást az adófizetőktől, ami komoly gazdálkodási problémákra utalhat.

Dőlt a pénz az állami cégekbe

Az állami vagyonnal való kiadások decemberben 116 milliárd forintra rúgtak, ami az éves 248,9 milliárdos tétel 46,6 százaléka. A vagyonfejezetből csak decemberben 61 milliárd forint ment el állami cégek tőkeemelésre, új cégrészesedések várlására. Az állami vagyonkezelők egész évben 81,4 milliárdot fordítottak erre a célra - ebből 61 milliárdot az év utolsó hónapjában költöttek el. Decemberben 4,9 milliárddal megemelték az úszó VB 2016-os kiadási keretét - így tavaly 25,7 milliárd forint ment az uszodaberuházásokra. Az év utolsó hónapjában költöttek el 18,7 milliárdot ingatlanvásárlásokra, ami több mint a fele az egész évi 34,9 milliárdos kiadásnak.

Arányaiban a legnagyobb költést decemberben a határon túli kulturális támogatások elosztásért felelős Bethlen Gábor Alapprodukálta; az összes 2016-os kiadás 62,9 milliárd forint volt, ebből decemberben 41,3 milliárdot fizettek ki, vagyis az összes költés 65,7 százaléka maradt az utolsó hónapra - annak ellenére, hogy az alap egész évben kész költségvetéssel rendelkezett. Így számos határon túli szervezet év eleje óta várhatta a beígért támogatást, ám ezek kifizetésre sok esetben csak az év utolsó napjaiban került sor.

napi.hu