In Memoriam

Kerényi József

- építész, egyetemi tanár -

Tanár úr elment. Itt hagyott Bennünket az életművével és számtalan befejezetlen beszélgetéssel….

„Szeretem és érdekelnek az emberek”- írta a Magyar Művészeti Akadémia gondozásában megjelent Üzenet füzetben.

Ars poeticája végig kísérte egész munkásságát.

Konok makacssággal rakta a falak, tetők, utcák és terek építő köveit, az emberek szenvedélyének, érzelmeinek, sikereinek és kudarcainak színpadát.

Emberközpontú gondolkodása számtalan nevéhez köthető folyamat elindítója. Észrevette a két víz köze csodáit, a védendő falusi, városi épített értékeket, a homokhátság tanyáit, kúriáit.

Elindított gondolata „megmenteni és hasznosítani „bontva építeni”, új színt hozott a környezetalakításban.

Kecskemét jó példája elvei megvalósulásának; Technika Háza, Kéttemplom-köz, a főtéri gyalogos zóna kialakítása….

Meggyőződése volt; „akkor építünk jól, ha sem bánatot, sem nosztalgiát nem ébresztünk az emberekben a múlt iránt.”

Ezt a szemléletet tanította az Egyetemen is. Diákjai szerették a Tanár urat, mert ott volt mögötte egy látható, megvalósult kicsit Kerényisre átformált város, Kecskemét.

Tisztelgünk munkáid előtt, tiszteljük a szakma iránti elhivatottságod, a fiatalokért érzett felelősséged.

Most hiányoznak igazán a befejezetlen beszélgetések….vajon hogy zártad volna?

De már késő.

Főhajtással és tisztelettel búcsúzunk Tőled Tanár úr! Jóska!

Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Tagsága