A vallási közösségek ráadásul már igényelhetnek is épületeket.

Az állam az elmúlt nyolc évben 34 ingatlan tulajdonjogát adta át teljesen ingyen valamelyik vallási közösségnek - derült ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) lapunk közérdekű adatigénylésére küldött adataiból. Az épületek összesen több mint 13,2 milliárd forintot érnek. 

A legértékesebb mind közül a 3,42 milliárd forintra becsült, volt BÁV-székházként is ismert 4590 négyzetméteres budapesti épület, amelyet az állam nem sokkal az átadás előtt vásárolt meg és újított fel. Ezt az ingatlant a Református Egyház kapta meg, csakúgy mint azt az 1,46 milliárd forintot érő VIII. kerületi (Károlyi-Csekonics-palotaegyüttesként is ismert) épületet, amely összesen csaknem háromezer négyzetméteres. Várhatóan mindkettőt a Károli Gáspár Református Egyetem használhatja majd. 

Az ingatlanok ingyenes átjátszását lehetővé tevő törvény szerint a tulajdonjog átadásához csak egy kormányhatározatra van szükség, így a kabinet saját hatáskörben dönthet az egyházaknak juttatott „ajándékokról”. Az átruházáskor ugyanakkor azt is rögzíteni kell, hogy az egyházak milyen célra kapják az épületeket. Leggyakrabban a hitéleti és oktatási célokat jelölnek meg, ám például a Szeged-Csanádi Egyházmegye három ingatlant is kapott – összesen csaknem 240 millió forint értékben - „labdarúgás-utánpótlás nevelési és oktatási sportfejlesztési” céllal.   

Az MNV által kiadott dokumentumokból az is kiderült, hogy a Szent Mór Bencés Perjelség is jól járt, megkapták ugyanis a 2,12 milliárd forintot érő győri Lloyd-palotát, amelyben oktatási munkákat végezhetnek. - Pedig semmi sem indokolja, hogy a használati jogon kívül a tulajdonjog is az egyházhoz kerüljön, az érintett ingatlan ugyanis soha sem volt egyházi kézben – kommentálta a választások előtt három nappal megkötött szerződést Neupor Zsolt, a Demokratikus Koalíció helyi politikusa. Szerinte azért is aggályos az ingyenes átadás, mert a Győrben korábban az volt a gyakorlat, hogy az egyház saját pénzből fejlesztett, nem pedig állami átruházásokkal. Példaként említette a Rejtő textilipari szakképző iskola épületét, amelyet a katolikus egyházmegye és az orsolyita rend 434 millió forintért vásárolt meg még a 2000-es évek elején a győri önkormányzattól.  

Orbán Viktor gyülekezete sem panaszkodhat, a Felhő utca 10. szám alatt álló templom köré ugyanis református központot építenek, ehhez pedig szükség volt a Felhő utca 6. és 8. szám alatti telkekre is. Ezeket december közepén csaknem 650 millió forintért vásárolta meg az állam, majd ingyenesen továbbadta a gyülekezetnek. Egy tavaly nyári kormányrendeletben ráadásul nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánították a Református Központtal kapcsolatos hatósági ügyeket.

Az MNV-től kapott adatokban egyébként csak a korábban állami kézben lévő ingatlanok szerepelnek, az eredetileg önkormányzati tulajdonúak nem. Ez ugyanakkor szintén jelentős támogatást jelent: tavaly például – amikor még parlamenti döntés kellett az átruházáshoz - az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez került egy miskolci ingatlan, a Don Bosco Szalézi Társaságához egy újpesti épület, az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez két esztergomi épület, míg az egri főegyházmegyéhez egy egri pincerendszer. Mint ahogy lapunk arról korábban beszámolt, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusa is értékes ingatlannal gazdagodott, a felekezet ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum mellett, az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán lévő palotát kapta meg. Akkor több ellenzéki képviselő is szót emelt amiatt, hogy álláspontjuk szerint az egyházak „esetlegesen és átláthatatlan módon, a kormány kénye-kedve szerint hozott döntések alapján jutnak ingyenes állami ingatlanokhoz”. 

Az ingatlan-átruházási rendszer pikantériája, hogy az állam – a Horn-kormány intézkedése alapján – 1998 óra fizet úgynevezett ingatlanjáradékot az egyházaknak azok után az épületek után, amelyek tulajdonjogára a felekezetek nem tartottak igényt a rendszerváltás utáni kártalanítás során. Ezzel az állam rövidtávon igen sokat spórolt, ám húszéves távlatban már rosszul járt. Akkoriban azért érte meg, mert ha például egy oktatási intézményt kellett volna visszaadni valamelyik felekezetnek, akkor az iskola új helyéről is gondoskodni kellett volna. Ennél olcsóbb megoldás volt, ha az állam járadékot fizet a vissza nem adott ingatlanok után. Ennek a járadéknak az összege azonban igen gyors ütemben növekszik, míg 1998-ban 3,2 milliárd forintot fordítottak erre a célra, addig idén már 18,3 milliárd forintot, jövőre pedig várhatóan 18,7 milliárd forintot. Az ezen a címen kifizetett összeg - korábbi számításaink alapján - a 200 milliárd forintot is túllépte.

A törvény egyébként december óta azt is lehetővé teszi, hogy az egyházak igényeljenek bizonyos ingatlanokat ingyenes átadásra. Az MNV tájékoztatása szerint egy ingatlan sorsa jelenleg is elbírálás alatt áll.

Putyin látogatása után pénznek is örülhettek

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly augusztusi látogatása után 313 millió forintot kapott a magyar államtól a moszkvai patriarchátus magyarországi egyházszervezete a tokaji Szent Miklós ortodox templom megvásárlására. Az épület önkormányzati tulajdonban volt, a vásárlás után teljesen felújítják. Utóbbira szintén a kormány adott támogatást, amikor – Putyin tavaly februári látogatása előtt egy nappal – 2,4 milliárd forintot adott a tokaji templom, a budapesti Nagyboldogasszony-székesegyház, a miskolci Szentháromság ortodox templom renoválására, valamint egy teljesen új, hévízi templom építésére.

Öt legértékesebb átadott ingatlan

• Magyar Református Egyház – Budapest, Kinizsi utca 12., volt BÁV-székház – 3,426 MRD forint 
• Szent Mór Bencés Perjelség – Győr, Széchenyitér 7. Lloyd-palota – 2,122 MRD forint 
• Magyar Református Egyház – Budapest, Reviczky utca 6. és Múzeum utca 17. Károlyi-Csekonics-palotaegyüttes – 1,462 MRD forint
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége – Budapest, Dohány utca 2. - 1,287 MRD forint 
• Magyarországi Református Egyház – Budapest, Felhő utca 6. és 8., az Orbán Viktor gyülekezetének átadott telkek – 647 millió forint

nepszava.hu