Ősszel elkezdődött az Állatkert új attrakciója, a biodóm építése. Az acélszerkezetes, hatalmas, ötszintes ősvilági ökoház kivitelezése a volt Vidám Park területén már javában zajlik. Másfél hektáros alapterületét betoncölöpök határolják, a területről épp termelik ki a homokos földet. Mindez jól látszik Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója és a Liget Budapest Projekt zöldfelületi fejlesztéseinek miniszteri biztosa irodájának ablakából. Vele beszélgettünk az Állatkert új beruházásairól.

- Pannon Park, Holnemvolt Park, Mesepark, Biodóm. Ezekkel a kifejezésekkel lehet találkozni a hírekben a Vidám Park területén megvalósuló állatkerti fejlesztésekkel kapcsolatban. Tisztázzuk, mit takarnak ezek az izgalmas szavak.

- Messzebbről kezdeném. Onnan, hogy miként alakult az Állatkert területe történetileg. Legrégebbi területét tekintve a Liget északon túlnyúlt a Pest-Váci vasútvonalon, de amikor az megépült, örökre levágta a vasúton túli részeket. Majd 1865-ben, amikor az Állatkert számára helyet kerestek, Pest városa a Ligetnek ezt a vasúton inneni fertályát jelölte ki számára. Főleg azért, mert ez a terület jó messze esett a Liget akkori szívének tekintett Rondótól. Az állatkerti területnek a keleti felét aztán a millennium idején levágták az Ősbudavár számára, amely részben az általunk ismert Vidám Park területén épült fel. Pár évvel az ünnepségek után az Ősbudavárát lebontották. Később, 1912-ben ennek helyére került az úgynevezett külső mutatványos telep, a Vurstli, és ebben állt egyebek közt a Beketow és a Barocaldi cirkusz épülete is. Elvettek egy jókora sávot 1952-ben is, a Dózsa György út mentén, hogy a felvonulások alkalmával a tankok elférjenek. Legvégül pedig a rendszerváltás utáni privatizáció idején a Főváros amerikai befektetőnek adta el a Gundel Étterem területét az Állatkert telkéből. A kilencvenes évek közepétől kezdett a Kert „visszanövekedni”, több lépésben, először egy karantén állomás és háttérkertészet létesült. A legjelentősebb bővülés 2014-ben volt, amikor megkaptuk a közönségét vesztett, eladósodott és végül bezárt Vidám Park hat és fél hektárnyi területét. Ebből négy hektár volt lebetonozva, másfél hektáron pedig tizenöt leromlott épület állt. Köztük három műemlék megőrzésre érdemes: a Hullámvasút, a Mesecsónak, és a Schäfftner-féle Körhinta. De nemcsak ezzel a területtel bővült az Állatkert, hanem az egykori Vidám Park mögötti hajdani Toxikológiai Intézetét is átvehettük, amelyben a millenniumi időkben rendőr-laktanya és istálló volt. Hozzánk került az egykori Varannó utca is, az a sikátor, amelyen a Vágány utca felé lehetett kijutni a Ligetből, amíg az ezredfordulón a vasút fölötti gyaloghidat le nem bontották. Összességében a területünk 111.000 négyzetméterről 190.300 négyzetméterre növekedett. De hogy végre az eredeti kérdésére is válaszoljak: a Vidám Parktól átvett, rossz állapotban lévő épületeket lebontottuk, a többiből pedig a területen átmeneti szándékkal létrehoztuk 2014-ben az úgynevezett Holnemvolt Park nevű, állatos, közönségbarát élményparkot, néhány megőrzendő játékkal, például a Hullámvasúttal. 2015 végén ez bezárt, a terület előkészítése, és a bontások megtörténtek. Most pedig már hónapok óta folyik az építkezés az átvett vidámparki terület nagyobbik felén is, ahol a Pannon Park épül majd ki, s ebben a biodóm lesz a legfőbb attrakció.

- Az építkezés miatt a Holnemvolt Park is eltűnt mostanra.

- Igen, így van, de mivel maga a név megragadt a köztudatban, azt átmentjük. Az Állatkert egykori, közönség elől elzárt gazdasági udvarán, másrészt a Vidám Parknak az ehhez közeli részén terveztük meg a Mesepark munkacímű projektet, s amikor tavasszal elkészül, akkor a parkot Holnemvolt Vár néven fogjuk megnyitni. Legfőbb célcsoport a 2-8 év közötti gyerekek és családjaik. Más lesz, mint a Holnemvolt Park, például nem lesz benne a Hullámvasút, az a Pannon Parkhoz tartozik majd. A Vár legnagyobb, központi épületében régen 3 szinten szolgálati lakások voltak, ez lesz a Hétpróba Palota. Körülötte van a Macskaköves Udvar kézművesekkel, istállóval, a Várkert, a póni karámmal, a Nyihangár lovardával, és így tovább. Ide tartozik majd az Europa Nostra díjas, régi Schäftner-féle Körhinta is, ami szintén újjászületett, gyönyörű szecessziós díszítményekkel visszanyerte eredeti szépségét. A Holnemvolt Vár területére a régi Vurstliban állt Helfgott gyorsfényképészet ajtaján át lehet majd bejutni a Vassárkányok között.

- Mikor vehetik birtokba a látogatók a Holnemvolt Várat?

- A terveink szerint a tavasz folyamán nyitjuk meg a közönség előtt, de van olyan része, amit csak a főszezon után szeretnénk megnyitni, vagyis a jövő év vége felé, hogy a holtszezonra további érdekességekkel tudjunk majd előrukkolni. Ilyen a valójában a Pannon Park előrehozott részeként készülő Cápasuli.

- Hogyan született a döntés, hogy a Vidám Park helyén biodóm legyen?

- Arról, hogy mi legyen a területen, ha a Vidám Park bezár, sokféle ötlet merült fel, és leginkább egy plázát, vagy hatalmas szállodát akartak építeni ide. Mi is elkezdtünk gondolkodni, hogy ha eljön a pillanat, mi is előállhassunk valamivel. Abból indultunk ki, hogy mit igényel a közönségünk, ezt kutatással vizsgáltuk. Másrészt pedig jól tudjuk, hogy a Vidám Park minden évben fél évre bezárt, amit mi nem tehetünk. Az Állatkertben is van egy októbertől márciusig tartó holtszezon, amikor nálunk minden ráfordítás ugyanannyi, vagy több mint csúcsszezonban, de közönség alig van. Hogy ezt megváltoztassuk, ahhoz most adott volt a körülmények speciális együttállása. A Fővárosi Önkormányzat biztosította a területnövekedést, megvolt a kormányzati szándék új kulturális és turisztikai vonzerők teremtésére, és rendelkezésre állt a legmodernebb know-how ahhoz, hogy egy világszínvonalú létesítmény jöjjön létre. Ráadásul a szomszédban kihasználható termálenergia áll rendelkezésre. Hogy a fejlesztés fő eleme éppen egy „biodóm” legyen, azt hosszas előtanulmányok után részben látogatói igényekből szűrtük le, ugyanis kitűnt, hogy szeretnék, ha lenne egy nagyobb fedett hely, ahol esős, hideg időben is lehet mit nézni és csinálni, hiányolják a nagy tengeri bemutatókat, kicsinek tartják a fókák medencéjét, az elefántok istállóit. Az elefántokat nagyon szeretné a közönség megtartani Budapesten, és szeretnének újra csimpánzféléket, A kiállítási egységek ezáltal is kirajzolódtak. Megtehettük volna, hogy mindezeket külön pavilonokban hozzuk létre. Láttunk olyan külföldi példákat, ahol ezt az utat járták. A mi új területünk azonban zajos, forgalmas közlekedési vonalak közelében helyezkedik el, ami egy vidámparknál nem számított, de szabadtérre és kis pavilonokra alapozott kiállítások itt nem szerencsések.

- Azt hallottuk, a budapesti lesz a harmadik biodóm Európában.

- Ez nem egészen pontos. Mindjárt elmondom, miért. Az első ilyen létesítményt Montreálban hozták létre az olimpia után, egy felhagyott sportcsarnokban. Élő állat- és növénybemutatónak rendezték be és elnevezték „biodómnak”. Tehát a név Kanadából származik, de nincsen pontos meghatározása, méretezési szabálya. A műfajhoz alapvetően hozzátartozik a térélmény, szóval nem elég egy kicsi üvegház. Európában 1988-ban létesült az első ilyen létesítmény egy magánállatkertben, Arnhemben. Egy kis trópusi őserdőt foglalt magában. Annyira sikeres volt, hogy egész Hollandiából odajártak az emberek, sőt németek, belgák is, és akkora hasznot hozott, hogy a bevételből néhány év múlva építettek egy „sivatagházat”, újabb hét évvel később pedig egy nagy tengeri bemutatót. Az ezredforduló után több állatkertben építettek biodómnak tekinthető, öt-hat-tízezer négyzetmétert elérő beltéri létesítményeket, például Zürichben, Hamburgban, Rostockban, Wroclawban, Gelsenkirchenben, Schönbrunnban.  Mind nagyon népszerűek, és fontosak a helyi lakosságnak. Az európai biodóm-szerű létesítmények közül az egyik legnagyobb az angliai Cornwallban épült, amely két, egyenként 1-1 hektáros, buborékra emlékeztető épület, ez viszont éppúgy csak botanikai kiállítás, mint amelyik Szingapúrban épült – az ottani klímának megfelelően egy hűtött épületként. Igazán nagy, másfél hektárnál nagyobb, állatkerti biodóm épület Európában csak Lipcsében és Emmenben épült még. 

- Az, hogy nálunk is buborékforma legyen, kinek a döntése volt?

- A forma engem inkább egy korallzátonyra emlékeztet, de ezt a formát a nyílt pályázaton kiválasztott nyertes építésziroda választotta, mi ugyanis nem kötöttünk meg formát, csak a funkciókat és a hozzájuk szükséges alapterületet. Az épület magasságnál egyetlen szempont volt: hogy elférjenek benne méretesre növő fák is, ne kelljen néhány évente kivágni őket, mint a régi Pálmaház pálmáit. Vannak nagy fedett élőhelyek ennél egyszerűbb, négyszögletes tető alatt is, de a biodóm fogalmához gyakran kötődik egyfajta építészeti extravagancia.

- Szembesíthetem néhány kritikai megjegyzéssel, amellyel a sajtóban lehet találkozni? Először is, hogy nem nyomja-e agyon a környezetét a másfél hektár alapterületű, legmagasabb pontján harminchat méter magas buborék?

- Vajon agyonnyomja az állatkerti Nagyszikla látványa a környezetét? Annak 34 méteres a legmagasabb csúcsa, de persze a többi pontja ennél lényegesen alacsonyabb, az alapterület szinte minden pontja felett más és más a magassága. Ugyanez a helyzet a biodómmal is: egyedül a legmagasabb pontján lesz 36 méteres, de egyébként mindenütt más és más lesz a magasság, és ha ezekből átlagot vonunk, akkor azt látjuk, hogy az építmény átlagos magassága kisebb 18 méternél.

A Liget közelségében még a 36 méternél is vannak sokkal magasabb építmények, mindjárt a Hősök terén álló 37,5 méteres Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára az 50 méteres tornyaival, a Hermina tornyok (46,6 és 62,4 méteresek), meg a 45 méteres Groupama irodaház. Mégsem lehet azt mondani, hogy ezek az építmények a Ligetben sétálva minduntalan agyonnyomják a látványt. Józan ésszel az állatkerti Nagyszikláról sem mondja ezt senki, pedig annál a biodóm alig lesz magasabb, viszont jó 350 méterrel hátrébb lesz, a Liget belsejétől a lehető legtávolabb helyezkedik el: valójában egy Hungária körúti épületről beszélünk, amely a vasúti felüljáró mellett áll. Szinte centire olyan magas, mint a Széchenyi Fürdő főkupolája, de amögött még 350 méterre. Ez azt jelenti, hogy sem a Hősök teréről, sem a Városliget legnagyobb részéről nem lesz látható. Ezt a mérnökök kiszámolták, lemodellezték, látványterveken bemutatták azokat a rajzokat, amelyeken a Liget különböző pontjairól elénk táruló látványhoz hozzáillesztették a biodóm kivetített látszó kontúrjait. Ahonnan valóban érzékelhető lesz, az az Állatkerti körútnak a Széchenyi Fürdő és a volt Vidám Park közé eső szakasza, ahonnan majd a Pannon Park bejárata nyílik.

- Nagyon hamar növekedett a projekt becsült végösszege 20,8 milliárdról 43,7 milliárdra.

- Pontosabban a 20,8 milliárd 32,7 milliárdra.

- De ez csak a biodóm ára, nem?

- Ez csak a biodómé, igen. És csak az építési költség. Ebben az állatok és a növények ára például nincs benne. A korábbi 20,8 milliárdos bekerülés még a négy évvel ezelőtti árakra vonatkozott, az akkori árakkal ennyire „költségelte” be a tervező. Az elkészülési határidő viszont 2019. A 20,8 és a 32,7 milliárd tehát egy ötéves építési periódusra számolt árváltozás.

- Lehetett olvasni, hogy a teflon világpiaci árának emelkedése okozta ezt a növekedést. 

- Több tényező okozta. A legfontosabb ok az építőipari költségszint-emelkedés. Pár héttel ezelőtt jártam Berlinben az állatkerti világszervezet éves konferenciáján, ahol találkoztam egy ismerős amerikai állatkert-tervezővel, s mondom neki, hogy minden halad a fejlesztésünkkel, de a költségekkel nem úgy állunk, mint kezdetben. Erre a következőt mondta: az utolsó három évben az USÁ-ban az építőipari költségszint átlagosan huszonöt százalékkal emelkedett évenként, ezen belül a nyugati parton pedig harminc-harmincöttel évenként. Az utóbbi években Magyarországon is nagyot emelkedtek az építőipari árak, az anyagár is, de főleg a munkaerő ára. Mivel sokkal több az építés, kevés a szabad munkaerő. Ha csak azt nézem, hogy mennyivel emelkedett a minimálbér 2014 óta, ez önmagában rávetít a projektre 2018 elejéig ötven százalék bérnövekményt. A másik tényező pedig az anyagár-változás. Részben igaza van, a ún. PTFE fólia ára a projektciklus alatt, ha jól emlékszem, hatvan százalékkal nőtt év elejéig és ekkor még rátettek harminc százalékot. De az acél, a kavics, a szállítás ára is emelkedett. És indokolja az árnövekedést az is, hogy a kiviteli tervek tíz százalékkal nagyobb alapterületre készültek el, mint amilyen alapterülettel az eredeti projekttervben számoltunk. Ez a tíz százaléknyi alapterület-növekedés önmagában mintegy kétmilliárddal növelte a bekerülést. De az építési árak nemcsak a mi biodómunknál növekedtek, hanem a magánszektor beruházásainál is – aki maga építkezik, vagy vásárol, tudja, hogy nem lehet 2019-re elkészülő házat, lakást öt évvel korábbi árakon megvenni.

- A 43,7 milliárd pedig az egész projekt ára?

- Az egész Pannon Park projekté a Holnemvolt Vár és az egész környéket, a fürdőt, a Bethesda Gyermekkórházat is szolgáló parkoló költségei nélkül. Vagyis az összes kültérrel, növényanyaggal, parképítéssel, közművekkel, állatokkal, berendezésekkel, felszerelésekkel. De ebben van a Hullámvasút rekonstrukciója is például. Végigvizsgáltuk a különböző lehetőségeket, köztük azt is, hogy mi van, ha kisebb pavilonokat építünk.

- És?

- Az Állatkert klasszikus területén „pavilonos rendszer” van abban az értelemben, hogy a szabadtéri kifutók mellett kisebb-nagyobb fűtött állatházakkal elégítjük ki a mi éghajlatunkon is jelentkező tartási igényeket. A régi területünk 11 hektárján öt tucat épület van, köztük negyven fűtött, amelyek között akadnak több ezer négyzetméteresek is (például a Pálmaház, a Szavannaház, vagy éppen a műemlék műsziklák). A szabadtéri bemutatóhelyek, kifutók alapterülete összességében nagyobb, mint a beltérieké. Ha hasonló arányokat tartanánk a Pannon Park öthektáros területén, akkor oda is kellene legalább egy tucat kisebb-nagyobb állatházat építenünk. Helyesebbnek gondoljuk azonban, ha ezek helyett inkább egy nagyobb, központi állatházat építünk. Ez több szempontból is előnyös, például azért is, mert a kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette nem kell állatházról állatházra járva mindig kimenni a hidegbe, esőbe, hóba, hanem egyetlen összefüggő fedett parkban kap a látogató több órára elegendő élményt, anélkül, hogy a rossz idő befolyásolná a program élvezhetőségét. Ez nagyon fontos eredmény lenne, hiszen nemcsak a téli szezonban van jelentősége egy ilyen megoldásnak, hanem akár nyáron is, ha mondjuk hétvégére éppen megjön az eső. A fentiekből egyébként az is kiderül, hogy a biodóm csak a több kisebb állatházat helyettesíti, és nem a szabadtéri kifutókat, hiszen a kibővült Állatkert 19 hektáros területéből csak 1,6 hektárnyit fog a biodóm elfoglalni, mellette pedig nagy szabadkifutók lesznek.

Arról lehetne még beszélni, hogy a biodómnak pontosan mekkora az ideális mérete. Ennél nagyobb a terület adottságai alapján nem lenne szerencsés, de nem lenne jó az sem, ha kisebb lenne. Részben mondhatjuk, hogy méretgazdaságossági okok miatt, részben az épületszerkezetek fesztávja és magassága közötti összefüggések statikai szempontjai miatt, de legfőképpen azért, mert a látogatói élmények és a nagy fák szempontjából ekkora térre van szükség. Hiszen a biodómtól azt várjuk, hogy a benne lévő fedett park minden időben több órára elegendő élményt és látnivalót kínáljon a közönségnek.

- Azt nem teljesen értem, hogy a teflonfólia hová kerül? Az üvegfelületre?

- Nem lesz üveg. Csak poli-tetrafluoretilénből, vagyis PTFE-ből, azaz teflonból készülő fólia. Készül egy térbeli acél rácsszerkezet és ebbe illeszkedik egy kétrétegű fóliapárna, a rétegek közt levegővel. Ez a levegőpárna a legjobb hang és hőszigetelő, miközben átengedi a fényt. Mivel lényegesen vastagabb a levegőréteg, sokkal jobbak a paraméterei az üvegnél ebben a tekintetben is.

- Egy másik kritikus megjegyzés szerint nagyon rossz helyre kerül a biodóm zaj szempontjából. A zajtérkép szerint ugyanis ez a terület elég nagy terhelés alatt áll. És mint írják, a biodóm burkolata átereszti a zajt. Ez nem igaz?

- Nem igaz. Éppen hogy amiatt döntöttünk éppen a biodóm mellett a több elemzett alternatíva közül, hogy a zajtól az állatokat, a látogatókat, és a Liget más részeit is megvédjük. De ha valaki azt akarja nekem bemagyarázni, hogy a biodóm fél-egy méter vastag levegőpárnája alatt, bár lesznek rajta szellőzőnyílások, ugyanakkora lesz a zaj, mint a szabadban, hát akkor azt fizikából vissza kell küldeni az általános iskolába... A kifutók pedig épp a biodóm ellenkező oldalán lesznek, mint a fő zajforrás, a felüljáró. A biodóm ezeket épp hogy le is árnyékolja a zaj elől. Továbbá a Budapest Közút Zrt. már megcsinálta a zajvédő fal java részét a Hungária felüljárón, és ezt folytatni fogják. Sokkal kevesebb zaj jön onnan.

- Szellőző kell is, hisz mint olvassuk, naponta körülbelül két tonna trágya termelődik majd. 

- Az nem olyan sok. Egy konténer. Itt főleg az elefántok a fő termelők. Egy elefánt naponta megeszik egy mázsa szénát, és iszik is hozzá. A trágya körülbelül másfél mázsa naponta egy elefánt után. És mi szeretnénk hét-nyolc elefántot tartani, mert családban érzik jól magukat. A mostani szám duplázódik, trágyából is.

- Milyen építészeti újdonságai lesznek a biodómnak?

- Épp azért kapta a tervezési megbízást a Mérték Stúdió, mert a fenntartható építészet terén ők kimagasló tapasztalattal rendelkeznek. Az egyik vezető tervező, dr. Reith András, aki ebben a projektben dolgozik, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alapító tagja, sokáig elnöke, a magyarországi fenntartható építészetnek az egyik legfontosabb alakja. Érdekes lesz a biodóm energiagazdálkodása is. Számítunk a Széchenyi fürdőnél rendelkezésre álló termálhőre, elsősorban fűtés céljára. Fűteni fogunk persze városi távhővel is, és talán legnagyobb mértékben az üvegházhatásra számíthatunk. Izgalmas kérdés a nyári hűtés, például hogy a föld alatti háttérterek hogyan tudnak bekapcsolódni a hűtés, szellőztetés rendszerébe. Elképesztő alaposságú elemzéseket végeztek a tervezők.

- Úgy hírlik, lesz egy nyolcmillió literes medence.

- Nem, ez több medence. Az akvárium legnagyobbja, a nagy tengeri medence 1,7 millió literes lesz. Abban lesz a nagy tengeri bemutató. Magyarországon két ilyen nagy tengeri bemutató van, egy Nyíregyházán, egy a Tropikáriumban. Ez a nagy tengeri medence akkora lesz, hogy az összes magyarországi tengeri bemutató vize elférne benne.

- Honnan lesz hozzá víz?

- A csapból, és zsákokban szállított tengeri sókoncentrátummal lesz sóssá keverve.

- A Pannon-tenger és partvidékének növény és állatvilágát idézik majd meg a Pannon Parkban. Tulajdonképpen megelevenedik a Bükkábrányban előkerült mocsárciprusok kora.

- Azoké is, hiszen egy hosszú korszakról beszélünk, amikor olyan volt mifelénk a klíma, mint mondjuk ma a mediterrán és trópusi vidékeken, például Indiában.

- A fák itt nőnek majd meg, vagy eleve nagyokat szeretnének ültetni?

- Ilyen is van, olyan is van. Döntés kérdése. Ez egy kényes egyensúly. A végállapot nem áll be a megnyitáskor. Lehetnek nagy pálmák, de ezek azért drágák. A régi Pálmaházban sem volt minden mindjárt hatalmas, amikor 1912-ben megnyitották.

- Miskolcon van egy hasonló tematikájú múzeum, a Pannon-tenger Múzeum.

- A Pannon-tenger meséje amolyan kerettörténet, a mi Kárpát-medencei hazánk őstörténetének érdekes időszaka. Valójában egy megismerésre, felfedezésre ösztönző állat- és növénybemutató lesz, ami egzotikus állatokat fog bemutatni, és az afro-eurázsiai faunára fog koncentrálni. Itt nem lesznek újvilági állatok, mert azok a Kert másik végében laknak. Ez a Kert rendje egyébként, ha ránézünk az alaprajzára: jobbra van az óvilág, balra az újvilág, ahogy a világtérképen. A Pannon Park az óvilági térséghez kötődik. A Pannon kor azért érdekes, mert a mai Magyarország területén egy nagyon érdekes és klimatikusan sokat változó fauna és flóra volt jelen egy viszonylag hosszú geológiai korszakban. Hiszen a miocén a huszonhárommillió évvel ezelőttől nyolcmillió évvel ezelőttig tartott. A mi kiállításunk körülbelül a tíz millió évvel ezelőtti világot fogja bemutatni, amikor Budapest vidéke tengerparti vidék volt, a pesti síkságot tenger fedte, a budai hegyvidék, a Börzsöny pedig ennek szigeteiként emelkedtek ki. A tengerben és édes vízekben izgalmas vízi lények, köztük cápák, krokodilok, szirénfélék, a szárazulatokon ősormányosok, őslófélék, ősorrszarvúk, medvekutyák éltek, és mint a múlt héten olvastam, még az óriáspandának is valamiféle őse előfordult. A Rudapithecus révén pedig bekerülnek a korai emberszabásúak is az összképbe. Ezt illusztrálandó, bonobók (emberszabású majomfaj – a szerk) jönnének hozzánk.

- Lesznek cápák is, huszonvalahányról olvastam.

- Nem mernék ekkora számot mondani. A különböző kollégáknak különböző ambíciói vannak. De cápa lesz. De nem is ez a fontos, ez egy ökoszisztéma gyűjtemény, aminek sokféle tudást kell adnia sokaknak. És persze egy különleges közösségi tér, aminek sok-sok élményt kell adnia a minket felkereső látogatóknak, a családoknak, az iskoláknak és az óvodáknak – az állatkertészet mai állásának megfelelő legmagasabb színvonalon.

ligetbudapest.reblog.hu