Mintegy 400 kilométer hosszú, helyenként ötszintes tengeri fal felhúzásán dolgoznak Japán északkeleti részén a jövőbeni szökőárak kivédésre négy évvel a térséget sújtó pusztító cunami után.

Az Abe Sindzo vezette liberális demokrata párti kormány mintegy 820 milliárd jenre rúgó tervének támogatói szerint a tengeri falak szükséges rosszak, és építésüktől munkahelyteremtést várnak - legalábbis egy időre - a természeti csapás sújtotta térségekben, írja az MTI.

Az elképzelés ellenzői azzal érvelnek, hogy a hatalmas betonfalak károkat fognak okozni a térség tengeri élővilágában, gátolják a kilátást, akadályozzák a szigetország számára létfontosságú halászatot, és nem védik meg a helyi lakosságot, akiknek inkább a tengerpartokról magasabban húzódó helyekre kellene áttelepülniük.

Az ilyen projektek paradoxona, hogy miközben csökkentheti bizonyos mértékben a károkat, a nyugalom illúzióját táplálhatja, ami nagy kockázatot jelent a szökőárak és más természeti katasztrófák által veszélyeztetett partszakaszok lakói számára. A 2011-es cunamiban mintegy 18 500 ember vesztette életét vagy tűnt el, mert egy részük nem reagált időben a riasztásokra.

A térség legnagyobb városától, Szendaitól délre fekvő Ivanuma település mintegy felét elöntötte a négy évvel ezelőtti szökőár. A városnál egy évvel korábban már felhúztak egy 7,2 méter magas tengeri falat és magas növésű tölgyfákat is telepítettek a partszakaszon, hogy megpróbáljanak gátat vetni a térség strandjait pusztító eróziónak. A fal és a tölgyfák ugyan lelassították a vízfal előrenyomulását, de a víztömeg így is mintegy öt kilométernyire benyomult a szárazföldre.

A város azóta helyreállította a megsérült tengeri falat, de magasítani nem fogja. Helyette Igucsi Cuneaki polgármester Hoszokava Morihiro korábbi miniszterelnök tervét karolta fel vegyes erdők telepítésére, amelyek még az után is élni fognak, hogy az ember alkotta szerkezetek leomlanak.

"Nem magasabb tengeri falra van szükségünk, hanem arra, hogy mindenkit időben kitelepítsünk. A legbiztonságosabb, ha az emberek magasabbra teleülnek, és hogy otthonaik és munkahelyeik különböző helyeken legyenek. Ha ezt megvalósítjuk, nincs szükségünk a nagy falra" - hangoztatta Igucsi.

72  méter magas beton védőfal az északkelet-japáni Mijagi prefektúrában fekvő Ivanuma tengerpartján 2015. március 13-án. 

"Bár jó néhányan ellenzik a tengeri fal felhúzását, nehéz megnyerni az embereket ahhoz, hogy erdőkből alkossunk falat... Jelenleg sokan támogatják a falépítés tervét, mivel munkahelyeket teremt - közölte Takahasi Tomoki, akinek feladata, hogy megnyerje a helyi közösségeket az erdősítés programjához.

Az erdősítés ugyan nem minden térségben hárítaná el az elárasztás veszélyét, de lelassítaná a tengervíz betörését, és gyengítené a szökőárhullámok erejét. A víz visszahúzódása nyomán a növényzet megakadályozná, hogy épületek és más törmelékek a tengerbe jussanak. Azt is elősegítené, hogy az esővíz visszajusson a tengerbe, ami a tengeri élővilág számára létfontosságú.

A terv ellenzői nem várt támogatásra leltek a japán kormányfő feleségétől, Abe Akietól, aki szeptemberben az ENSZ-közgyűlésben számos ellenérvvel állt elő a tengeri fal helyettesítésére. "Ne folytassák az építést, még akkor sem, ha már döntés született erről. A falak meghiúsíthatják azt, hogy a helyi lakosság szemmel tartsa a cunamiveszélyt, és a falak fenntartása drága lesz az egyre fogyatkozó tengerparti közösségeknek.

index.hu (Címlap: Védőfal épül az északkelet-japáni Ivate prefektúrában fekvő Rikudzentakata tengerpartján az előtérben egy sinto szentély kertjének kapuja áll 2015. március 5-én. - Fotó: Eugene Hoshiko)