A világörökségi területeken is zárva kell tartaniuk a boltoknak vasárnap – Szigorúbb banki elszámolás az ügyfelek védelmében

Fontos döntéseket hozott tegnap az Országgyűlés, egyebek mellett elfogadta az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, kiterjesztette a vasárnapi zárva tartást, továbbá módosultak a banki elszámolás szabályai. - írja a magyarhirlap.hu

A visszaélések ellen módosította tegnap az Országgyűlés a banki elszámolás szabályait. Ennek megfelelően a kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosították, illetve új részletszabályokkal egészítették ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben. A kormánypárti képviselők – mint azt a távirati iroda közölte – a módosítás céljának nevezték, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megjelöljék a pénzintézetek azon tevékenységeit, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvénynek és a fogyasztókat nagy számban sértik.

Kiterjesztették a boltok vasárnapi zárva tartását. Ennek megfelelően a világörökségi területeken is elrendelik a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását. A kormány a módosítást azzal indokolta, hogy a hatályos törvény szövege elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából a világörökségi és a nem világörökségi területen található üzletek között. Módosult a nyitva tartásra vonatkozó szabályozás is, így azok az üzletek, amelyek eddig reggel hattól tarthattak nyitva – akár hétköznap, akár vasárnap vagy ünnepnapon –, már fél ötkor kinyithatnak. Beemelték a törvénybe azt is, hogy a jövőben az elárusító automaták is üzemelhetnek a hét utolsó napján.

Elfogadták tegnap az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást is. Ehhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó – előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és a szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel.

Energetikai törvényeket is módosított az Országgyűlés. Eszerint a nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról két százalékra csökken, a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik. A törvény leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül vagy beszerzési forrásai „bedugulnak”. Szintén energetikával kapcsolatos, hogy határozatot hoztak Magyarország kiégett üzemanyag- és radioaktívhulladék-kezelésére vonatkozó politikájáról. A radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának, továbbá az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását. A határozat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket. A hatályos nemzeti politikát ötévente felülvizsgálják.

A szakképzés gazdasági jelentősége

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában. Szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában című koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben eltörlik az életkori határt – sorolta. Arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, erre is adnak felkészülési időt. Vinnai Győző (Fidesz) azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb lesz a jogszabály és a képzési szerkezet, amely így elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy a háromszáz-négyszázezer regisztrált álláskereső mellett hatvan-nyolcvanezer betöltetlen álláshely van Magyarországon.

A szakképzéssel kapcsolatban szólalt fel Gúr Nándor (MSZP), közölte, a törvénytervezeteknek vannak jó elgondolásai is, mint a szakképzési hozzájárulásnál a lehívhatóság.

A jobbikos Dúró Dóra azt közölte, fontos lenne az alapismeretek nagyobb óraszámú oktatása, és a gyerekek motivációs szintjét is növelni kell. 

Röviden. Az ellenzék minden kormányjavaslatot elutasított

- Az MSZP szerint a jegybanknak joga lesz majd arra, hogy bírósági végzés nélkül belépjen a pénzintézetek helyiségeibe, iratokat foglaljon le, vagyis nagyjából nyomozói jogkört kap.
- A Párbeszéd Magyarországért Párt szerint Magyarország az állami földrablás iskolapéldája: miután a Fidesz az állami földek nagy részét szétosztotta a kormánypárt barátai és üzletfelei között, most a nemzeti parkok védett területeire csapott le, a kétharmadot megkerülve.

- A Magyar Liberális Párt elfogadhatatlannak tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényt, és az ellen szavazott, hogy azt a világörökségi területeken működő üzletekre is kiterjesszék.
- A palagázbányászat után fizetendő bányajáradék csökkentésével egyértelmű, hogy ki fizet rá – közölte Jávor Benedek európai parlamenti képviselő. A kitermelés esetleges megindulása után Magyarországra a haszon helyett csupán a környezeti károk eltakarítása marad.

magyarhirlap.hu (Fotó: A kormány döntött a pénzügyi szigorításról és a zárva tartásról is // Csudai Sándor)