h i r d e t é s

Jó teljesítmény sok hibával

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Jó teljesítmény sok hibával

2019. február 01. - 17:45

 

A gazdaság lassul, a nyugdíjrendszer nem fenntartható, a közfoglalkoztatás felesleges - állapította meg idei országjelentésében az OECD.

A magyar gazdaság ugyan működőképes, és a következő esztendőkben is erőteljesen, bár némileg lassuló ütemben bővülhet, de reformok nélkül strukturális problémák lesznek - jelentette ki Alvaro Pereira, a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) igazgatója a legfrissebb országjelentés ismertetésekor. A GDP a tavalyi 4,6 százalékos bővülést követően 2019-ben 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,3 százalékkal növekedhet. Az OECD 2018-as - még előzetes számításokon alapuló - adata lényegében megegyezik a magyar kormányéval, ám a jelentés ismertetésekor Gion Gábor, a PM pénzügyekért felelős államtitkára továbbra is azt hangoztatta, hogy a magyar gazdaság tartósan képes a 4 százalék körüli teljesítményre. Az OECD szerint mindez jórészt a lakossági fogyasztás számottevő növekedésének, a jelentős mértékű reálbér-emelkedésnek, valamint a vállalati és építőipari beruházások felfutásának köszönhető.  Bár a bérek még így is elmaradnak az európai átlagtól, de a jelenlegi bérnövekedés ütemét túlzottnak tartja a szervezet.

A lapunk által megkérdezett Katona Tamás már az OECD ajánlásában szereplő növekedési prognózist is túlzottnak tartotta. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy az uniós gazdaságok is lelassulnak. Az egyetemi tanár viszont egyetértett a nemzetközi szervezetnek azzal a megállapításával, hogy elkésettnek tartják, hogy a jegybank még mindig nem emelte a 2016 májusa óta változatlan 0,9 százalékos alapkamatot. 

Az infláció a jegybank 3 százalékos, plusz-mínusz 1 százalékos tűréshatárral megszabott céljának felső határa felé tart. A tavalyi 3 százalékos infláció az idén és jövőre 4 százalékra emelkedik az OECD szerint. Ez a jegybanki inflációs cél felső határa, vagyis a prognózis egyben azt mutatja, hogy az OECD szerint az MNB elkésett a szigorítással. Ezt a tanulmány ki is mondja: a jegybank változatlanul növekedésösztönző monetáris politikát folytat azzal együtt is, hogy már jelezte készségét az óvatos és fokozatos szigorítás megkezdésére - írják, hozzátéve, hogy a jövőre készülve szükségesnek tartják a költségvetési szigorítást is. 

A jegybankban szerint 3 százalék körüli lesz a fogyasztási árindex növekedése 2019-ben. Az OECD 4 százalékos inflációs várakozását a hazai szakértők túlzottnak tartják, ugyanis a konjunktúra világszerte lelassult, ami nem kedvez az ilyen mértékű áremelkedésnek. Ezzel szemben az idén is folytatódó nagy mértékű bérkiáramlás ezzel ellenkező hatást gyakorolhat. Az OECD szerint ez viszont ronthatja Magyarország versenyképességét és a beruházási hajlandóságot is.

Katona Tamás ugyancsak osztotta az OECD-nek azt a véleményét, hogy a közmunkaprogramot le kell építeni, és helyette célzott képzéseket célszerű indítani. Alvaro Pereira szerint az OECD elégedett azzal, hogy a GDP arányos államháztartási hiányát sikerült tartósan a 3 százalékos szint alá szorítani. Katona Tamás szerint ez "siker" elfedi azt, hogy a csökkentéshez szükséges megtakarítást az oktatásra és az egészségügyre fordítható kiadásoktól vonják el. Emlékeztetett arra, hogy már az Európai Bizottság is megüzente a magyar kormánynak, hogy a gazdaság strukturális gondokkal küzd, és elengedhetetlenek a reformok. Mivel nem vagyunk az euróövezet tagja, így Brüsszel figyelmeztetését következmények nélkül figyelmen kívül hagyhatja a kormány. 

Alvaro Pereira aggasztónak tartotta, hogy munkaerőpiaci és a beruházások tekintetében is kettészakadt az ország. Bár jelentős beruházások jelentek meg a keleti országrészben is, ám e területek gazdasági növekedése ennek ellenére elmarad a Nyugat-Dunántúltól és a középső országrésztől. A munkaerőutánpótlás kimerült, bár Gion Gábor úgy vélte, hogy az inaktív "tartalék" - fiatalok, kisgyermekes anyák és az 55 év felettiek serege -, akár 300-600 ezer főt is kitehet. Ezzel kapcsolatban az OECD igazgatója megjegyezte, hogy a nyugdíjas közalkalmazottak továbbfoglalkoztatásakor el kellene törölni azt a korlátozást, hogy akkor dolgozhatnak tovább, ha erre az időre lemondanak a nyugdíjukról. Az időskorúak, főleg a nyugdíjasok nagy mértékű visszafoglalkoztatását nem tartotta reálisnak Katona Tamás. Úgy vélte, hogy a nyugállományba vonultak tömeges újbóli munkába állításának nincs esélye.   

Nem tartható a nyugdíjrendszer

Az OECD igazgatója szerint a hazai nyugdíjrendszer ebben a formában már sokáig nem tartható. Ennek az egyik oka, hogy az emberek nyugdíjba vonulásuk után egyre hosszabb ideig élnek. A magyarországi demográfiai viszonyok miatt, egyre közeledünk ahhoz az időponthoz, hogy a 65 éven felüliek létszámban utolérik az aktívakat. A tanulmány javasolja, hogy Magyarország 2022-re emelje 65 évre a törvényes nyugdíjkorhatárt, utána pedig kösse azt a várható élettartam alakulásához. Az OECD azt is ösztönözné, hogy Magyarország szüntesse meg a korengedményes nyugdíjba vonulás valamennyi lehetőségét és ezzel egyidejűleg egy, minden nyugdíjas számára egy minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíjat vezessen be. A jelenlegi gyakorlat szerint lényegében az aktívak járulékából fizetik ki az idősek járadékát.Alvaro Pereira a tőkealapú nyugdíjrendszert tartaná ideálisnak, ami Magyarországon a magánnyugdíjpénztárak visszahozását jelenthetné. 

 

Szerző: Bonta Miklós / nepszava.hu


 

h i r d e t é s