Más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára - erre hivatkozva utasítják el a nem magánszemélyként a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduló trafikkárosultak kártérítését. A jogsértés már szinte tény, ám a magyar állam másként is cselezne trafikügyben, melyben a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése is kérdéses.

Újabb egykori trafik-üzemeltetőknek ítéltek meg kártérítést Strasbourgban. Nemrégiben hárman harcoltak ki 15-15 ezer eurós, azaz egyenként 4,6 millió forintos kártérítést azért, mert 2013-ban a magyar állam a trafikrendszer bevezetésével egyik napról a másikra elvette addigi megélhetésüket - tudtuk meg a pórul járt trafikosok egy részét a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt képviselő Magyar Gábor ügyvédtől. Velük együtt már féltucat olyan trafikosról tudni, akiknek az Emberi Jogok Európai Bíráságának ítélete alapján kártérítést kell fizetnie a magyar államnak. A strasbourgi testület azt már korábban megállapította, hogy önkényes és átláthatatlan volt a dohánykoncessziók kiosztásának rendszere, a kiskereskedőknek pedig esélye sem volt a piacot újratervező állammal szemben.

Nem minden trafikkárosult jár azonban sikerrel Strasbourgban. Úgy tudjuk, hogy nemrégiben a strasbourgi bíróság több érintettnek is felajánlotta, hogy gyorsított és egyszerűsített eljárásban tárgyalja az ügyét. A panaszos trafikosok bele is mentek ebbe, hogy hamarabb pénzükhöz jussanak. Csakhogy a gyorsított eljárásban a háromfős bíróság úgy látta, nem jár kártérítés azoknak a trafikosoknak, akik nem magánszemélyként, hanem a cégük nevében adták be a kérelmüket a bíróságra. A bíróság - több ügyvédet is meglepve - úgy érvelt, más megítélés alá esik az, ha magánszemély vagy a magánszemély cégének keletkezett kára.

Ennek az esetnek azért nagy a jelentősége, mert a trafikosokkal pereskedő és alkudozó magyar állam erre a döntésre hivatkozva más, cége nevében pereskedő trafikosnak sem akar már peren kívül kártérítést fizetni. Az érintett trafikosok ügyvédei az elkövetkező napokban próbálnak jogorvoslatot kérni. A magyar állam ráadásul a gyorsított eljárás nyomán született döntés indoklásából azt a következtetést is levonta, hogy csak az a trafikos kérhet kártérítést, aki annak idején indult a trafikpályázaton. Tény, hogy annak idején sok kiskereskedő meg sem próbált pályázni. A pályázat kiírásakor ugyanis még olyan alacsony volt a dohány kiskereskedelmi árrése, hogy tisztán a dohánytermékekből képtelenségnek tűnt fenntartani egy nemzeti trafikot, így éppen a régóta szakmában dolgozó trafikkereskedők nem mertek jelentkezni. Ugyanakkor néhány nappal a trafiktender lebonyolítása után Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára az Országgyűlés hirtelen triplájára emelte fel a dohány kiskereskedelmi árrését, majd jelentősen bővítették a trafikokban árulható termékek körét is.

Szerző: Batka Zoltán / nepszava.hu