A Fr1da nevet viselő kutatóprogramban a bajor óvodás és kisiskolás korosztályt szűrik az egyes típusú diabéteszre utaló korai jeleket keresve: a koronavírus-járvány ideje alatt az Anette-Gabriele Ziegler vezette programokban dolgozók úgy gondolták, hogy a vérminta adását is megkövetelő program segítségével annak is utánajárnak, vajon a mintákat adó gyerekek mekkora hányada esett át korábban az új koronavíruson.

Ehhez egy nagyon pontos antitesttesztet fejlesztettek ki, amellyel megállapították: az első hullám ideje alatta a programjukban szűrt gyermekek 0,87 százaléka esett át a megbetegedésen, ami mintegy hatszorosa a hivatalos számoknak, írja a MedicalXpress.

A Fr1da kutatás folytatódott a második hullám ideje alatt: ekkor úgy tapasztalták, drasztikusan megugrott azoknak a gyermekeknek száma, akiknek vérmintájában antitesteket találnak.

Az óvodás korosztály esetében 5,6 százalék eshetett át ez alapján a koronavíruson, míg a kisiskolások körében ugyanez az arány ennél is magasabb, 8,4 százalékos volt.

Az első hullámban mérttel szemben a második hullám végére, január-február környékén nyolcszorosa volt az antitestek előfordulásának aránya annak, amit az első hullám végén tapasztaltak. A második hullámban a ténylegesen megfertőződött bajor gyerekek száma három-négyszer magasabb lehetett annál, ami a hivatalos adatokban szerepelt.

Markus Hippich, a kutatás vezető szerzője szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy gyermekkorban nagyon gyakori a tünetmentes megbetegedés.

Az óvodás korú, antitestekkel rendelkező gyerekek 68 százaléka, az iskolások 52 százaléka nem számolt be semmiféle koronavírusra utaló tünetről a kutatás keretében kitöltött kérdőíveken.

A kutatók szerint több ok is közrejátszhatott abban, hogy a második hullámban több volt a megbetegedés: az őszi-téli szezon kedvezett ennek, az óvodák és iskolák nyitva voltak és megjelentek a variánsok is. A szakértők szerint a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a gyerekek igenis fogékonyak a megbetegedésre.

Azok a gyerekek, akiknél találtak antitestet, három hónap múlva újra mintát adhattak annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire tartósan vannak jelen vérükben azok. 66-ból 64 gyermek pozitív maradt, sőt, alapvetően nőtt vérükben az antitestek titere, amit nem ismételt fertőzésnek, hanem az immunitás természetes folyamatának tulajdonítottak. (Infostart)