A nemzeti konzultáció "bevándorlásról és terrorizmusról” szóló kérdőíve - akárcsak a korábbi hasonló akciókban használt kérdőívek - "közvélemény-kutatásnak álcázott mozgósító célú politikai kommunikációs eszköz" - fogalmaztak társadalomkutatók nyilatkozatukban.

A 45 társadalomkutató által jegyzett szövegben - amelyet Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója juttatott el az MTI-hez csütörtökön - kiemelték: a felkérő levélben a miniszterelnök döntés-előkészítő "megbeszélésnek" nevezi ugyan a nemzeti konzultációt, de minden jel azt a látszatot erősíti, hogy egy szokásos kérdőíves felmérésben való részvételre hívja az állampolgárokat. - írja a napszava.hu

Hangsúlyozták: a közvélemény-kutatás módszerével való "visszaélés" arra is rávilágít, hogy eltűnőben vannak a magyar nyilvánosságból a valódi, közpolitikai vagy aktuálpolitikai kérdésekre, döntési alternatívákra irányuló kutatások, amelyek fő funkciója a döntéshozók informálásán túl a társadalom önismeretének elmélyítése. Ez csak hiteles, szakmailag elismert kutatók által, a közvélemény-kutatás szakmai-etikai normáinak megfelelő módon elvégezve lehetséges - magyarázták. Hozzátették: ezért a szabványokat betartó, auditált intézetek konzorciumát kellene megbízni rendszeres nyilvános kutatásokkal.

A nyilatkozatban kitértek arra is, hogy a szerződésnek, a módszernek és az adatbázisnak nyilvánosnak, átláthatónak kell lennie.
A társadalomkutatók kifogásolták, hogy a kérdőívben felkínált válaszlehetőségek nem mindig kiegyensúlyozottak, hiszen mindig három opciót kínálnak fel, de a középső nem a semleges, hanem a mérsékelten igenlő válaszlehetőség. Azt is írták, hogy mind a három olyan kérdés, amely úgy kezdődik, hogy "vannak, akik szerint…", csak egy álláspontot kínál fel, mégpedig olyat, amely megfelel a kormány szándékainak. Úgy vélték, a nemzeti konzultációban már a cím és az első három kérdés fokozatosan összekapcsolja a terrorizmus negatív értéktartalmú fogalmát és a "megélhetési bevándorlást", így növeli annak valószínűségét, hogy a bevándorlás fogalma is negatív minősítést kap.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a megkérdezetteket nem szakszerű véletlen mintavétellel választják ki, hanem önkéntes alapon jön létre a válaszadók tömege, nagy a valószínűsége, hogy azok hangja lesz erősebb, akiknek a témában az átlagnál határozottabb nézetei, esetleg indulatai vannak. Végül kifogásolták, hogy kérdőív nem tudakozódik a társadalmi-demográfiai ismérvekről, ezért nincs lehetőség arra, hogy a mintavétel torzulásait a szociológusok és statisztikusok súlyozással korrigálják.

A nyilatkozatot - amelyet a Miniszterelnökségnek is eljuttattak - mások mellett Ferge Zsuzsa akadémikus, Csepeli György, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lakner Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója, Sík Endre és Závecz Tibor szociológus írta alá.

napszava.hu