A 2014-es választások után az önkormányzati testületek egyik első feladata volt, hogy döntsenek a saját javadalmazásukról. Régen volt felső korlátja a képviselői tiszteletdíjaknak, de azt éppen eltörölték. A mozgástér azóta is megmaradt, így annak sem volt akadálya, hogy a két éve megállapított összegeket időközben meg-megemeljék. Szerte az országban van is jó pár példa erre, van, ahol több mint kétszeresére nőtt a fizetés. De olyan települést is talált az Index, ahol a költségvetésük siralmas helyzete miatt önként meghúzták a saját nadrágszíjukat is a képviselők.

Kevés olyan szakma van ma Magyarországon, ahol ha a közvetlen munkatársak meg tudják győzni egymást, hogy fizetésemelésre van szükségük, akkor ezt el is intézhetik saját maguknak. Az önkormányzati képviselőké ilyen.

A 2014-es önkormányzati választás napján lépett hatályba a képviselői tiszteletdíjak új szabályozása. Ezzel megszűnt a régi korlát, ami megmondta a település típusa és nagysága szerint, hogy maximum mennyit vihetnek haza havonta a képviselők. A legtöbb helyen szinte rögtön el is készült egy új tiszteletdíj-rendelet. Ahogy akkor megírta az Index, sok testület nem szerénykedett, és szépen átlépte a frissen megszűnt felső korlátot, de azért volt több tucat olyan település is, ahol a képviselők önként lemondtak a díjazásról.

Azóta eltelt két év, és kíváncsiak lettek arra, hány helyen látták szükségét a változtatásnak. Az önkormányzati rendelettár találatai alapján országszerte több mint 600 esetben nyúltak hozzá a helyi tiszteletdíj-rendeletekhez 2015-ben és 2016-ban. Sokszor emeltek, néha csökkentettek, néha más részleten módosítottak. Teljes képet adni nemcsak a nagy mennyiség miatt lenne nehéz, hanem azért is, mert sokszor már nem elérhető online a rendelet régi változata, csak az új verzió, így nem megy az összehasonlításuk. A cikkben olyan példákból válogattak, ahol megvan még a rendeletpár mindkét darabja.

120 százalékos emelés 1 év alatt

Egy Baranya megyei, nem egészen 300 fős kis faluban, Szentdénesen a 2014-es körből kimaradtak a képviselők. Akkor nem nyúltak a tiszteletdíjakhoz, de idén majdnem duplájára emelték az egyébként nem túl magas bruttó 10400 forintot. Az új összeg 20000 forint. Az emelés arányaiban nagy, de összegszerűen a szentdénesiek még mindig kifejezetten szerénynek számítanak. Az 1000 fő alatti kicsi falvaknál a régi törvény 38 700 forintnál húzta meg a plafont.

A Szentdéneshez hasonló méretű, szintén baranyai Bakonya idén már 50 000 forintos tiszteletdíjjal honorálja a képviselőit. Ők eleve a régi plafonhoz közeli összeggel, 38 650 forinttal indítottak 2014 októberében. Idén januárban látták elérkezettnek az időt a 30 százalékos emelésre.

Arányában a legnagyobb emelést egy ugyancsak apró, úgy 350 fős borsodi faluban, Oszláron találtuk. A végső összeg itt is visszafogott, 38 000 forint, ennyit kapnak az oszlári képviselők idén májustól, de a kiindulás 2015-ben 17300 forint volt, ami azt jelenti, hogy a tiszteletdíjuk egy év alatt a régi 220 százalékra ugrott. Viszonyításképp: az országban a havi átlagos bruttó bérben körülbelül 10 százalékos emelkedés volt két év alatt, 2014 és 2016 között.

Elfeledkeztek az adóról

Milyen indokokkal emeltek? A Békés megyei Battonyán például a jegyzőkönyv szerint egyszerűen a "képviselők munkájának elismerése jeléül" javasolták az emelést, mivel

a tiszteletdíj a képviselői munka megbecsülésének egyik kifejező eszköze.

A Fejér megyei Sárosdon rájöttek, hogy alábecsülték a tiszteletdíjakat terhelő adókat. Ahogy a polgármester a testületi ülésen elmagyarázta: először azt hitték, hogy csak a 15 százalékos szja-ról van szó, aztán meg kiderült, hogy valójában 40-42 százalékos levonással kell számolni. Így a képviselők nettóban sokkal kevesebbet kaptak, mint amennyit eredetileg szántak maguknak, ezt tették jóvá azzal, hogy bruttó 30-ról 35 ezer forintra emelték a tiszteletdíjukat.

Á, nincs itt annyi munka

A borsodi, ugyancsak kicsi Révleányváron 2014 őszén először a bakonyaival egyformán gáláns,50 ezer forintos tiszteletdíjat szavaztak meg maguknak a képviselők. Idén augusztustól azonban búcsút mondtak ennek, a tiszteletdíjuk a régi plafon alá, 25 ezer forintra zuhant.

A Fejér megyei Lepsény eleve nagyon szerényen, mindössze havi bruttó 8000 forinttal díjazott képviselői idén februártól egy az egyben búcsút mondtak a tiszteletdíjuknak.

A 700 fős Somogyaszalón is ez történt. A 2014-ben bruttó 10 ezer forintban megállapított tiszteletdíjat törölték el most szeptemberben. Az előzmény itt az volt, hogy a faluban időközi önkormányzati választást tartottak, és a 4 fős képviselői csapat fele kicserélődött. Az egyik újonnan megválasztott képviselő, Matisáné Szabó Márta hozta fel a szeptemberi ülésen, hogy ő nem akar tiszteletdíjat felvenni a munkája után. Ahogy a jegyzőkönyvbe került:

Kis településen élnek, úgy gondolja, hogy nincs itt annyi munka, ami a tiszteletdíj felvételét indokolná. A fel nem vett tiszteletdíjat az önkormányzat fordíthatná a gyermekek karácsonyi ajándékozására.

Egy régebben hivatalban lévő kollégája eleinte tiltakozott, mondván a tiszteletdíj eleve csak minimális összeg, ő a testületi anyagokat e-mailen kapja, azokat ki kell nyomtatnia, ami pénzbe kerül. Megvette a nyomtatót, kell papír, festékpatron, használja az áramot, ezt a költséget eddig legalább fedezte a tiszteletdíj, magyarázta a jegyzőkönyv szerint. A polgármester erre megígérte, hogy a testületi anyagokat nagyon szívesen kiküldi ezután az önkormányzat.

Mi lett a zuglói korrigálásból?

Volt egy önkormányzat, ahol külső nyomás is nehezedett a testületre a tiszteletdíjak miatt. 2014 őszén Zuglóban igencsak elszálltak a képviselői pénzek, és Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője, aki rosszallotta ezt, gondoskodott arról, hogy a nyilvánosság is értesüljön erről. Az egyik zuglói képviselő tiszteletdíja például magasan-magasan a régi plafon fölé, 502 450 forintra kúszott.

Karácsony Gergely, a polgármester akkor az Indexnek először azt mondta: lehet, hogy Zuglóban fognak a legtöbbet keresni a képviselők, de itt is fognak a legkevesebbet lopni. Pár nappal később viszont már megígérte a Hír Tv-nek, hogy korrigálni fogják a dolgot, mert tényleg vannak kiugró fizetések.

A zuglói rendszer úgy működik, hogy minél több bizottságban dolgozik valaki, és minél magasabb pozícióban, annál több pénzt kap. A korrigálásnak nem a rendelet oldaláról álltak neki, de a bizottságokat átvariálták.

Most ott tartunk, hogy ma is van olyan képviselő Zuglóban, aki bruttó 500 ezer felett keres, sőt, már nem egy, hanem rögtön kettő is. A kerület becsületére legyen mondva, hogy az illetményeket transzparensen kezelik. Ha valaki kíváncsi valamelyik képviselő javadalmazására, nem kell hosszasan számolgatnia a rendeletben meghatározott képletek és az illető bizottsági pozíciói alapján, minden adat kint van Zugló honlapján. A közzétett, májusi illetménylista szerint hatan kapnak bruttó 463 800 forintot, és van még egy hetedik, 400 ezer feletti (425 150 forintos) tiszteletdíj is.

Igazán rosszul az MSZP-s Sápi Attila járt. Az első, 2014-es leosztás szerint hat bizottsági tagsággal még övé volt az 502 450 forintos rekorddíj,  most pedig ő a legrosszabbul fizetett zuglói politikus havi bruttó 115 950 forinttal.

index.hu