h i r d e t é s

Kell-e aggódnunk a közelgő népszámlálás miatt?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Kell-e aggódnunk a közelgő népszámlálás miatt?

2018. december 16. - 07:56

A választások előtt a nevünket is meg kell majd adni

A következő, 2021 tavaszán tartandó népszámláláskor a nevünket is kötelesek leszünk megadni. Az adatvédelmi biztos aggályait fejezte ki a törvénymódosítás miatt. A Hetek cikke.

Ezentúl a nevünket és a születési adatainkat is kötelező lesz megadni a népszámlálási kérdőíven – ezt tartalmazza a népszámlálásról szóló törvény módosítása, amit nemrég fogadott el az Országgyűlés Gulyás Gergely indítványára. A népszámláláson – miként eddig is – kötelező lesz a részvétel és a valós adatszolgáltatás, illetve 2021-ben is választani lehet majd az internetes vagy papír alapú kérdőív kitöltése között.

Továbbra sem lesz kötelező megadni a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, az egészségi állapotra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó adatokat.

A népszámlálás során az életvitelszerűen hazánkban élő emberek, valamint a lakásállomány összeírására kerül sor. A most elfogadott jogszabály úgy rendelkezik, hogy „a 2021. évi népszámláláskor szükséges megkérdezni azt a lakcímet is, amelyet a személy tényleges lakóhelyének tekint, függetlenül attól, hogy oda bejelentkezett-e vagy sem. A népszámlálás során felvett lakcím­adatokat a KSH összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásában lévő lakcímadatokkal, így javítva az adatok minőségén”. Az intézkedés összefügg azzal, hogy „papíron”, azaz a KSH adatai szerint rengeteg, 560 ezer lakás áll üresen, mivel a korábbi összeíráskor – egy kérdezőbiztos szerint – többnyire ebbe a „gyűjtőkategóriába” estek bele a válaszmegtagadók, a fellelhetetlen lakók, illetve a feketén albérletezők is.

Egy KSH-kutatás szerint a magyarok 80 százalékának nem jelentene gondot a név megadása. Mi több, a javaslat parlamenti vitájában Farkas Félix roma nemzetiségi szóvivő a név mellett a nemzetiség és az anyanyelv megadását is kötelezővé tette volna, a kisebbségek hatékonyabb érdekvédelme érdekében. Farkas felvetése a hazai németség oldaláról Brenner Koloman képviselő részéről erőteljes elutasításba ütközött. Farkas érvelése azért is vitatható, mert kérdéses, hogy a név és a születési adatok megadásának kötelezettsége hogyan hat majd az érzékeny adatok megadásának alakulására.

Egy, a Heteknek nyilatkozó jogi szakértő felhívta a figyelmet, hogy ma már pusztán a név és születési adatok alapján bárkiről teljes profil alakítható ki a közigazgatási nyilvántartásokból. A népszámlálás nevesítése számos más intézkedéssel együtt – ilyen például a Belügyminisztériumnak az a terve, hogy összekapcsolja egy rendszerbe a biztonsági kamerákat – egy totális kontroll kiépítésének az irányába mutat szerinte.

Hozzátette: a személyiségi adatok védelme a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatal (NAIH) illetékessége, csak kérdéses, hogy az állami szervnek van-e megfelelő apparátusa és törvényi felhatalmazása arra, hogy folyamatosan ellenőrizze az intézményes adatfelhasználást, és megfelelően szankcionálhassa a visszaéléseket.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, a NAIH elnöke a tervezet októberi véleményezése során a technikai és a jogi feltételek hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Mint írta, bizonyosnak tartja, hogy a tervezett adatkezelés során végzett adatkezelési műveletek (például az online adatgyűjtő rendszer működése, vagy az adatok biztonságos szétválasztása a központi adatbázisban) magas kockázattal fognak járni az érintettek személyes adatainak védelmét illetően.

Ezért mellőzhetetlennek tartja a kötelező adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását már a jogszabály-előkészítés során, illetve a törvény ennek megfelelő felülvizsgálatát. Mint írja: „már most kimondható, hogy a korábbi, anonim népszámlálások adatbiztonsági rendszere nem lesz elégséges, hanem az alapoktól kezdve meg kell újítani és erősíteni azt”. Ezért a törvény alkotóit és a népszavazás lebonyolítóit terheli a felelősség. Péterfalvi szerint a különleges adatok közül elsősorban a nemzetiségre és vallásra vonatkozó adatok kezelése fokozott kockázattal jár, ezért a pótösszeírás után „helyreállíthatatlanul meg kell szüntetni” a szóban forgó adatok érintetthez kapcsolhatóságát.

A teljes cikket a Hetek című közéleti hetilap legfrissebb számában olvashatja.

atv.hu