Tegnap kapta meg a Sou Fujimoto japán építész tervezte Magyar Zene Háza az építési engedélyt, így kezdődhet a kiviteli tervek elkészítése, és ami még fontosabb: két hét múlva megindul az épület helyén álló Hungexpo ingatlanok bontása – tudtuk meg a Liget Budapest projekt szervezte helyszíni bejáráson - írja a magyarnarancs.hu.

A legtöbb budapesti – ha ismerni véli is a Városligetet – nem biztos, hogy tudja, hol is van az a kilenc épület, amelyek helyén a Zene Háza áll majd, ha minden jól megy, a 2018-as választásokra; elsőként, és határidőre egyedüliként a tervezett három múzeum közül.

Kertem, Kertem, ki a legszebb?

Ugyanis a Városligeti-tó mellett, az egykori Kertemet is magába foglaló, nem kevesebb, mint egy hektáros telek épületei, a köré telepített fasortól alig látszanak. Mint kiderült, igazi rozsdazónát rejtenek a fák, a szétrohadt, több emeletes irodaház, és egyéb kiszolgáló épületek a hatvanas években a Ligetben megrendezett BNV-k logisztikai központjaiként szolgáltak.

A Ligetben az 1896. évi millenniumi kiállítástól kezdődően a hetvenes évekig rendeztek nemzetközi vásárokat. A két világháború között élte fénykorát a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), mely részben az egykori millenniumi épületeket vette birtokba. A háborúban számos pavilon súlyos károkat szenvedett, rövid szünet következett, de a 1958-as brüsszeli expo magyar sikerét követően újra vásárváros lett a Liget, amihez az 1960-as években sorra épültek az új pavilonok. A mai PeCsa helyén állt a legnagyobb állandó pavilon, a Nagyréten csak ideiglenes épületeket húztak fel. Amikor a vásárközpont 1974-ben elköltözött mostani helyére, Kőbányára, részben rehabilitáltak a Ligetet, elbontottak számos létesítményt, s az 1980-as évek közepére – az egykori BNV pavilonból – kialakítottak a PeCsát. Ugyanakkor a masszív és ronda irodaépületek ott maradtak, és jóval a rendszerváltás után is a BNV, majd számos más bérlő használta azokat.

A bejáráson az is kiderült,

hogy némileg változott a Magyar Zene Háza koncepciója. Korábban arról volt szó, hogy nem épül koncertterem itt, legfeljebb valami szabadtéri muzsikálásra alkalmas színpadocska lesz. Most viszont arról volt szó, hogy szinte a teljes föld feletti üveg kocka egy nagy 260 ülőhelyes koncertterem lesz.

Tehát az egyébként is túlfejlett budapesti komolyzenei infrastruktúra (Müpa, Zeneakadémia, Pesti Vigadó, stb.) egy újabb helyszínnel bővül. Arról nem tudtunk meg konkrétumot, hogy:

ki üzemelteti majd ezt a több funkciós intézményt?

Batta András, a projekt gazdája korábban lapunknak arról beszélt, hogy a magyar zene történetét bemutató kiállítás is nyílik a házban, ám most erről nem esett szó, csak a korábban szintén említett hangdóm, illetve a zene és hang születéséről, a zenei stílusokról szóló állandó kiállításról.

Nemcsak múzeumok, hanem

a vendéglátóhelyek száma is szaporodik

a Ligetben. A Zene Házában is lesz egy étterem és söröző is. Utóbbi, meglehetősen attraktív módon, a Városligeti-tó felőli részen lesz kialakítva. De Baán László korábban arról beszélt, hogy a Közlekedési Múzeum mai tereit is elsősorban közösségi térként fogjak hasznosítani, míg a múzeumi kiállítóterek a föld alatt lesznek, s korábban jó ötletnek tartotta, hogy a szintén felújítás előtt álló, ám funkciót még nem találó Olof Palme Ház is vendéglőként üzemeljen.

A bejáráson viszont az hangzott el a projekt egyik illetékesétől, hogy a népszerű Kertem szórakozóhely tulajdonosával is folynak a tárgyalások, hogy valahol a Ligetben újra nyisson a romkocsma.

magyarnarancs.hu