A bíróság többek között bűnszervezetben elkövetett adócsalásban találta bűnösnek a férfit. Az egész országra kiterjedő csoport tagjai 2007 és 2010 között főként gabonát, textilárut és járműalkatrészeket értékesítettek fiktív számlák alapján. A termékeket előállító gazdák és cégek a forgalmi adó nélkül adták el az árut a felvásárlóknak azzal, hogy a termény elhagyja az országot, és másik uniós államban értékesítik, miközben tudták, hogy valójában Magyarországon adják majd el.

Hét vádlott bűnszervezetet hozott létre arra a célra, hogy az általuk felvásárolt terményt belföldön értékesítsék. A nyolc és fél évre ítélt elsőrendű vádlott mellett a bűnszervezetben részt vevő társait - köztük a korábban ügyészként dolgozó negyedrendű vádlottat - öt és hét év közötti szabadságvesztéssel, valamint több millió forintos vagyonelkobzással sújtotta a bíróság, és döntött arról is, hogy nem kerülhetnek feltételesen szabadlábra.

A termelők közül a nyolcadrendű vádlott négy évet kapott, míg a többieket rövidebb, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték, és olyan vádlott is volt, akit csak megrovásban részesítettek. A táblabíróság döntésével több vádlott esetében is enyhített az első fokon eljáró Gyulai Törvényszék által kiszabott büntetéseken.

Harangozó Attila tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az időmúlás és a vádlottak egészségi állapota mellett figyelembe vették, hogy ezek a terheltek a nyomozati szakban beismerő vallomást tettek. A bíró kifejtette, a Gyulai Törvényszék korábban több eljárási szabályt is megsértett, de ezek nem vezettek az ítélet hatályon kívül helyezéséhez.